AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ TÖRVÉNY LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI
2014. január 1-jétől:

• A sertés áfa kulcsa 27-ről 5%-ra csökken. Ez vonatkozik mind az élősertésre, mind az egészben vagy félben, frissen, hűtve vagy fagyasztott állapotban lévő házi sertésre.
• Jövőre akkor sem kell majd önellenőrizni, ha a felek utólagosan úgy változtatják meg a szerződést, hogy a korábban megállapodott ellenértéket csökkentik, vagy például átalánydíjas megállapodásoknál az időszak végén megállapítják, hogy többet számláztak ki a tényleges fogyasztásnál/vásárlásnál.
• A törvény tételesen bevezeti azt az Európai Bíróság ítéleteiben kimunkált lehetőséget, hogy az adóalany nem csak közvetlen vevője részére nyújthat az áfa rendszerében is elismert pénzbeli árengedményt, visszatérítést, hanem harmadik fél részére is. (Így például a termék gyártója akár a végső fogyasztónak közvetlenül visszatérített összeggel is csökkentheti utólag adóalapját). Megjelenik továbbá egy új elem is a szabályozásban, mely segítheti a manapság oly népszerű pontgyűjtő-kártyás akciók áfa kezelésének meghatározását.
• A törvény a vagyoni értékű jogokat is bevonja az áfa rendszerének tárgyi eszköz fogalmába. Így az arányos áfa levonást végző adózóknak a jövőben például szoftverekre, ingatlanok hasznosítási – haszonélvezeti jogára, és más vagyoni értékű jogokra is alkalmazniuk kell a tárgyi eszközökre vonatkozó 5–20 éves „figyelési időszakot”. Az új szabályozás csak a 2014-től szerzett jogokra vonatkozik kötelezően. A már korábban megszerzett jogok esetében az adóalany dönthet, hogy az új szabályokat kívánja-e visszamenőlegesen alkalmazni.
• Eddig a harmadik országba irányuló export áfa mentessége határidőhöz volt kötve: a terméknek 90 napon belül el kell hagynia az Unió területét. A 2014. évi módosítás gyakorlati megoldást kínál a későbbi kiszállítások áfa kezelésére. A 90 napon túli kiléptetés esetében az eladó továbbra is áfás számlázásra és áfa megfizetésére lesz kötelezett. Ha azonban az értékesítéstől számított 360 napon belül a termék végül mégis elhagyja az Unió területét, az eladó a korábban kibocsátott számláját helyesbítheti, és a megfizetett adót visszaigényelheti.
• A módosítás kiterjeszti az egyes mezőgazdasági termékek fordított adózására vonatkozó szabályok időbeli hatályát. A gabonafélék és olajos magvak vonatkozásában a fordított adózás 2018. december 31-ig hatályban marad.
• Lehetővé válik nyugta elektronikus úton történő kibocsátása, és egyszerűsödik a belépőjegyek nyugtaként való alkalmazásának lehetősége is.

2014. július 1-jétől:

• Módosul az időszakos elszámolás („folyamatos teljesítés”) szabályozása. Időszakos elszámolás alá eső ügyletek teljesítési időpontjának az elszámolási időszak zárónapja minősül majd, míg jelenleg a fizetés esedékessége határozza meg a teljesítés napját. A jelenlegi szabályozás marad ugyanakkor érvényes a közszolgáltatási (közüzemi) szerződésekre. Az új szabályozást azon 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely esetében a fizetés esedékessége is 2014. június 30-át követő időpont. Mivel az időszakos elszámolások fogalmát is, hasonló tartalom mellett, új szóhasználat szerint határozza meg a törvény, fontos lehet azt is felülvizsgálni, hogy minden, korábban „határozott időre szóló elszámolás” vagy „részletfizetés” szabályai szerint kezelt ügylet az új fogalomrendszer szerint is „időszakonkénti elszámolás” szabályozása alá esik-e egyáltalán.

A TÁRSASÁGI ADÓ TÖRVÉNY JELENTŐSEBB MÓDOSÍTÁSAI

• Már 10 százalékos részesedésszerzés esetén lehet élni a bejelentett részesedésre vonatkozó kedvező előírásokkal; a bejelentési határidő pedig 75 napra módosul.
• Nem jelentős összegű hiba esetén nem kell alkalmazni az önellenőrzésre vonatkozó adóalap-növelő tételt, ha azt a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló bevallásban veszik figyelembe, feltéve, hogy a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a hiba összegét.
• Lehetővé vált a kapcsolt vállalkozások által saját tevékenységi körben végzett, azonban adóalappal szemben még nem érvényesített K+F-projektek közvetlen költségeinek adóalap-csökkentőként történő figyelembe vétele. Ennek feltétele, hogy a kapcsolt vállalkozás által kiállított, az adóévi K+F-projektek közvetlen költségét, illetve az ebből érvényesíthető kedvezmény összegét tartalmazó nyilatkozat álljon rendelkezésre, és a K+F-tevékenységek az adózók vállalkozási, bevételszerző tevékenységeihez kapcsolódjanak.
• Már 2013-ban is alkalmazandóan pontosították, hogy beolvadás esetén a jogutód a jogelődnél a beolvadás adóévében keletkezett veszteséget először a beolvadás napját magában foglaló adóévben veheti figyelembe.
• Meghosszabbodik a látvány csapatsport-támogatás utáni adókedvezmény igénybevételének ideje. Azt a támogatás adóévében és a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben záruló adóévben lehet figyelembe venni. Továbbá módosul a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kedvezményezettjeinek köre, és egyéb részletszabályokban is történt változtatás.
• A filmalkotások és előadó-művészeti támogatásoknál is bevezetik a kiegészítő támogatás rendszerét, és a fentiekben leírtakhoz hasonlóan meghosszabbodik az adókedvezmény érvényesítésének ideje.
• A továbbiakban elismert költségnek minősül a bankkártyával, hitelkártyával teljesített éttermi szolgáltatás igénybevételéről kapott nyugta alapján elszámolt költség, feltéve, hogy a szolgáltatás reprezentációs célt szolgál.
• Ingatlannal rendelkező társaság minősítése során az ingatlanok mérleg-fordulónapi piaci értéke helyett azok könyv szerinti értéke lesz mérvadó.
• A telephely definíciója kibővül a külföldi személy által megvalósított ingatlanértékesítéssel is.
• A kkv-k által tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására 2014. január 1-jétől felvett hitel kamata után érvényesíthető adókedvezmény mértéke 60 százalékra emelkedik. Továbbá az általuk igénybe vehető adóalap-csökkentő tételek körét kiterjesztik a szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értékére is.

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSAI

• Az új szabályozás pontosítja az utalvány fogalmát, és kizárja a béren kívüli juttatások köréből a visszaváltható utalványokat. Ez a rendelkezés nem érinti a munkáltató által fel nem használt (például dolgozóknak ki nem osztott) utalványok visszaváltását.
• Összeghatártól függetlenül, adómentesen adható a magánszemélynek a sportról szóló törvény hatálya aló tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. Az eddigi 50 ezer forintos adómentes keret a kulturális szolgáltatásokat illetően megmarad.
• Emelkedik az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések utáni adóról szóló rendelkezés felső korlátja. A biztosító-pénztári számlán jóváírható kedvezmény mértéke személyenként összesen évi 150 ezer forintra nő. Új elemként bevezetik a nyugdíjbiztosítás magánszemély által fizetett díja utáni adóról szóló rendelkezés lehetőségét. A nyugdíjbiztosító számlán jóváírható kedvezmény mértéke a magánszemély által befizetett összeg 20 százaléka, de évente legfeljebb 130 ezer forint. A kedvezmény csak a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződések után fizetett díjakra vonatkozik.
• Megszűnik az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programnak a kötelező nyilvántartásba vétele, és egyúttal annak elnevezése is változik. Törvényben határozzák meg a program szervezőjét, amely alatt a programot működtető gazdasági társaság, fióktelep, kereskedelmi képviselet és jogutódja értendő. A feltételek egyebekben változatlanok maradnak.
• Magánszemély a tartós befektetési számláját adókötelezettség keletkezése nélkül helyezheti át egyik befektetési szolgáltatótól a másikhoz. Ez a lehetőség a már meglévő számlák esetén is alkalmazható.
• Január 15. helyett a január 10-ig kifizetett munkaviszonyból származó, előző évre vonatkozó bevételt, társadalombiztosítási ellátást lehet az előző naptári év jövedelmeként figyelembe venni.
• A pénzügyi intézmény független féllel szemben fennálló, bármilyen pénzkölcsön nyújtásából származó követelést (így nem csak a korábbi szabályozás szerinti zálogjoggal biztosított deviza alapú kölcsönszerződés szerinti kötelezettséget) belső szabályzat alapján adómentesen engedhet el, és kamatkedvezményből származó jövedelmet sem kell megállapítania.
• A munkáltatói, adómentes lakáscélú vissza nem térítendő támogatás a jövőben a munkavállaló fennálló hitelének törlesztéséhez is nyújtható lesz.
• Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet terhelő 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást nem lehet költségként elszámolni a személyi jövedelemadó szempontjából.
• A kkv-k által tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására 2014. január 1-jétől felvett hitel kamata után érvényesíthető adókedvezmény mértéke 60 százalékra emelkedik. Továbbá az általuk igénybe vehető adóalap-csökkentő tételek körét kiterjesztik a szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értékére is.

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÁLTOZÁSA
Az új Ptk. 2013. február 11-i elfogadása óta már biztosan tudjuk, hogy 2014. március 15-től kft.-t már csak 3 millió forint minimális jegyzett tőkével, törzstőkével lehet csak alapítani. A meglévő kft-k jegyzett tőkéjét is fel kell emelni 3 millió forintra. A jogszabály szerint a már működő társaságoknak 2016. március 15-ig kell eleget tenniük az új Ptk. rendelkezéseinek, eddig kell taggyűlési határozatnak születnie a további új Ptk. konform működés elhatározásáról, és természetesen – ha kell – ekkor kell benyújtani a változásbejegyzési kérelmet is az esetleges változásról. A módosítás szerint nem kell fizetni se illetéket, se közzétételi költségtérítést – csak ügyvédi díjat – akkor, ha a cégbíróság felé benyújtott változásbejegyzési kérelem az új Ptk. hatálybalépéséhez köthető kötelező változáson kívül nem tartalmaz más változást.

Krenovszkyné Lovász Andrea
reg. okl. adószakértő
kandi1@vnet.hu