Refertil. Bioszén. A termésnövelés új ABC-je? Egyelőre ismeretlen fogalmak a hazai agráriumban, ám az új európai műtrágyarendeletnek és egy rendkívül sikeres magyar vezetésű projektnek köszönhetően az itthoni gazdák is egyre gyakrabban találkoznak majd a fenti kifejezésekkel. Edward Someus, a Refertil-projekt vezetője mélyen hisz ebben. Ahogy abban is, hogy az általa kifejlesztett és megvalósított technológia az állati és mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosításával részben akár a környezetszennyező (nyomokban uránt is tartalmazó) foszfát műtrágyát is kiválthatná, és számos más problémára is megoldást kínálhat költséghatékony módon, jelentősen csökkentve például az európai foszfátkitettséget. A gazdák számára talán még ennél is fontosabb, hogy a termés mennyiségét 10, a termék értékét pedig 20 százalékkal növeli!

Végéhez közeledik a nyolc európai ország részvételével zajló Refertil-projekt, amelynek vezetője, Edward Someus ez alkalomból a kajászói Agrár Szakmai Napokon bemutatta azt a kutatást és technológiát, amely a jövőben fontos szerepet játszhat Magyarország és az Európai Unió mezőgazdaságában.

Bioszenet már időszámítás előtt 450 óta alkalmaz az emberiség, igaz, a nagyléptékű ipari szenesítési technológiák leginkább az 1870-es évek óta terjedtek el Európában (ezek egyik központja éppen Magyarországon, Kárpátalján volt). „Az elmúlt harminc évben nagymértékben felgyorsult a bioszén kutatása, több mint 100 nagy tudományos konzorcium alakult jelentős anyagi és emberi erőforrás ráfordítással, több ezer tudományos publikáció jelent meg.” – kezdte előadását egy rövid történelmi áttekintéssel a szakember, aki a Terra Humana Kft. vezetőjeként 2002 óta az EU kutatás-fejlesztésén belül számos bioszén termelésre vonatkozó projekt koordinátora és főtervezője, és immár harmadik évtizede foglalkozik az ez irányú pirolízis technológia kutatásával, fejlesztésével és ipari léptéknövelésével. Az Európai Unió már régóta célul tűzte ki kutatásfejlesztési programjain keresztül a mezőgazdasági (szalma, kukorica, trágya, stb.) és élelmiszeripari (állati csont) melléktermékek újrahasznosítását. Igen jelentős mennyiségről van szó, elég, ha csak arra gondolunk, hogy Magyarországon több mint 10 millió tonna keletkezik ezekből az anyagokból, egy uniós polgár pedig átlagosan 180 kg élelmiszert pazarol el évente. Több olyan, a mezőgazdaságból és az élelmiszer-előállítás melléktermékeiből származó hulladékáram létezik tehát, amelynek kapcsán megfelelő kezeléssel jelentős mennyiségű foszfort lehetne újrahasznosítani. Különös jelentőséggel bír a csontliszt, mivel a táplálék útján felvett foszfor főként a csontrendszerben koncentrálódik.

A Refertil bioszén technológia új technikai, gazdasági, környezetvédelmi és jogi lehetőségeteket nyit, mivel ez biztonságosabb, olcsóbb és legfőképpen hatékonyabb, mint minden eddig ismert szenesítési megoldás – vélekedett a projektvezető. A projekt egyik legfőbb célja az elmúlt évtizedek intenzív mezőgazdasága által lerontott talajminőség javítása, új élettel való megtöltése. Mindezt olyan eljárások és technológiák fejlesztése révén kívánják megvalósítani, amelyek a műtrágyák és vegyszerek csökkentését vagy helyettesítését eredményezik a prémium kategóriás kertészeti kultivációk esetében.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékekből környezetvédelmi szempontból biztonságos, hatékony és a növények számára felvehető tápanyagokat tartalmazó bioszenet és minőségi komposztot állítanak elő. Az ABC (élelmiszer minőségű állati csont eredetű) bioszén az élővilág számára nélkülözhetetlenül fontos foszfortartalma annyira magas (30% P2O5), hogy teljes mértékben helyettesítheti a foszfátműtrágyát. Ez utóbbi ugyanis az egészségre is ártalmas nehézfémeket is tartalmazhat, mint a kadmium vagy az urán (Lásd a cikk végi web utalásunkat!-szerk. megj.). A csontszén 2–5 milliméteres, fekete színű granulátum, amelyet ugyanúgy alkalmaznak, mint a hagyományos műtrágyákat. Magas hőfokú szenesítési eljárással állítják elő, levegő kizárásával. Ennek a folyamatnak a neve: pirolízis. A speciális minőségű csontszén pirolízise egy új, innovatív technológia, amelyet Magyarországon fejlesztettek ki!

Az ABC-t (az angol kifejezés: Animal Bone bioChar, vagyis állati csont bioszén) a biogazdálkodók számára fejlesztették ki, elsősorban a kertészeti növények vonatkozásában. Néhány fontos paraméter, amelyek a bioszén mellett szólnak:

• A termés mennyiségét 10, míg a termék értékét 20 százalékkal növeli
• Növeli a talaj termékenységét, helyreállítja természetes egyensúlyát
• Ellenőrzött módon szolgáltatja, adagolja a foszfort, míg a műtrágyákra a gyors és környezetszennyező foszfor kioldódás a jellemző
• Makroporózusság: a bioszén termék a csont szerkezetéből adódóan üreges, ami magas víz- és tápanyagmegtartó képességet eredményez, és pozitív hatással van a talaj mikrobiológiájára is (ezek a tulajdonságok a szintetikus műtrágyák esetében nem állnak fenn!)

A projektben számos külföldi vállalat, kutatóintézet és egyetem mellett rendkívül fontos szerepet játszik a WESSLING Hungary Kft. is. A Magyarországon immár több mint 20 éve jelen lévő független, akkreditált laboratórium környezetvédelmi, élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági vizsgálatokat folytat, a nemzetközi cégcsoport tagjaként óriási tapasztalattal rendelkezik. A Refertil-projektben végzett munkájuk során egyrészt megvizsgálták, hogy a bioszénre vonatkozó előfeltevések beigazolódnak-e, másrészt azt is alaposan elemezték, hogy a termék környezetvédelmi és egészségügyi szempontból biztonságos-e. Szunyogh Gábor, a WESSLING marketingvezetője a vizsgálatokat ismertetve elmondta, a projekt keretében eddig 11 országból származó bioszénmintákat vizsgáltak meg, az elmúlt két és fél évben összesen 266 mintaegyedet dolgoztak fel, megvizsgálták, hogyan változik a kiinduló anyag bizonyos gyártási körülmények között, milyen tulajdonságú végtermék keletkezik belőle, az milyen hatással van a talaj tulajdonságaira, milyen környezet- és anyagbiztonság – technikai következtetések vonhatók le mindebből. Megállapították, hogy a csont alapú bioszén (ABC) foszfáttartalmának köszönhetően organikus termésnövelőként értelmezhető kertészeti biogazdálkodási alkalmazásokra mint ellenőrzött/lassú kioldódású tápanyagellátás (>30% P2O5), és nagy jelentőséggel bír a felszín alatti vizek és az ivóvízbázis megőrzése miatt is. Fő összetevője a trikalcium-foszfát, amelyet átlagosan kb. 70%-ban tartalmaz, így vetélytársa lehet a ma gyakran alkalmazott szintetikus, foszforalapú műtrágyáknak. A kalciumtartalomhoz hozzájárul a kb. 10%-os kalcium-karbonát mennyiség, amely szintén elsődleges növényi tápanyag. A csontszén további előnye, hogy makropórusos szerkezetének köszönhetően rendkívül előnyös hatással van a talaj mikrobiológiai szerkezetének jelentős javítására is. A növényi alapú bioszén széntartalma a csontszénnél lényegesen magasabb (>90%), kitűnően alkalmazható talajjavítóként, ám alacsony foszfor- és tápanyagtartalma miatt termésnövelőként nem használható. Mikro- és mezopórusos szerkezetének köszönhetően egyaránt jelentős víz- illetve tápanyag-visszatartó kapacitással bír.

A laboratóriumban megvizsgálták az esetlegesen veszélyt jelentő anyagokat is. Kiderült, hogy a PCB-k (poliklórozottbifenilek), illetve a dioxinok nem jelentenek kockázatot, egyetlen bioszén mintából sem mutatták ki ezeket a vegyületeket. A minősített és biztonságos bioszén minták esetében a poliaromás szénhidrogének (PAH19-ok) szintje az 1 mg/kg szintet sem haladta meg. A tiszta bioalapanyagból gyártott bioszénből a toxikus nehézfémek (pl. kadmium, higany, arzén) az esetek többségében nem voltak kimutathatóak. A vizsgálatok eredményét hitelesíti, hogy a WESSLING Hungary Kft. a Nemzeti Akkreditáló Testülettől (NAT) 2014 őszén megkapta az akkreditációt a Refertil-projekt során is előállított termésnövelő anyagokra (biochar, komposzt). Edward Someus elmondta, hogy az eljárás és a termék kutatása, fejlesztése 2014-ben sikeresen befejeződött, 2015/2016-ban pedig már egy nagy léptékű ipari termelőüzem felállítását célozták meg. A bioszéniparág a fejlődés kezdetén van, viszont mint gazdaságos biogazdálkodási termék, jelentős piaci bővülés előtt áll, és a teljes termelési láncolatra kihat! Értéktelen melléktermékből gazdasági és környezetvédelmi szempontból is értékes termésnövelő anyag keletkezik! – hangsúlyozta Someus úr, aki röviden beszélt az új Európai uniós műtrágya rendeletéről (EC 2003/2003) is.

Miért fontos ez Magyarországnak?

A Refertil-projekt és a mögötte álló technológia stratégiai megoldás, amely várhatóan nagy léptékű nemzetközi iparággá fog fejlődni. Mivel a technológia kifejlesztése Magyarországon történt, ezért amennyiben sikerül magyar befektetést realizálni az első mintaüzem 2015/2016-os felállítására Kajászón, akkor Magyarország az egész Európai Unión belül az újrahasznosított foszforgyártás központi beszállítójává válhat, ami stratégiai pozíció! Ez nem csak jelentős gazdasági hasznot jelent az országnak, hanem tekintélyes mennyiségű munkahely létrejöttét eredményezheti, és nagy lendületet adhat a magyar agráriumnak is!

Magyar nyelvű információk a projektről: http://www.refertil.info/sme/hu. A projekt keretében több Nyílt nap is megrendezésre kerül, időpontok a honlapon érhetők el.

Megoldás a foszfátkitettségre

A foszfát az élő szervezetek egyik legfontosabb „építőanyaga.” Pótolhatatlan részét képezi a modern mezőgazdaságnak, mivel a takarmányokban és a műtrágyában semmivel sem helyettesíthető a használata. A foszfor műtrágyákat nyersfoszfátokból állítják elő savas feltárással. A foszfátbányászat jelentős környezetvédelmi szennyezéssel jár, egy tonna előállított foszforsavhoz 9,5 tonna foszfátérc szükséges, és 21,8 tonna különféle hulladék és 6,5 tonna meddő keletkezik. Ezen túlmenően jelentős mértékű energiát igényel.

Az Európai Unión belül csak kis mennyiségben találhatók foszfáttartalmú kőzetek. A foszfát kőzet (apatit) import alapanyag az Unióban, 95 százalékban importáljuk, többségében Marokkóból. Emiatt nagy a kitettségünk, és az EU-nak figyelemmel kell kísérnie az ellátás biztonságát érintő kérdéseket.

A foszfátérc kitermelése jelenleg néhány országra összpontosul. Egyik sem az EU-ban található, kivéve Finnországot, ahol kis mennyiségben, de folyik termelés. Jelenlegi globális foszfátérc-készletek kétharmada Marokkóban( a Nyugat-Szaharában), Kínában és az Egyesült Államokban található.

További problémát okoz az árak ingadozása. 2008-ban a foszfátérc ára 700 %-kal emelkedett alig több mint egy év alatt, ami hozzájárult a műtrágyaárak növekedéséhez. A foszfor kevésbé fontos felhasználási módjai terén a más nyersanyagra való átállás nem hozna jelentős változást, mivel a takarmányokban és műtrágyákban való felhasználás a teljes bányászott források körülbelül 90 %-át teszi ki.

Jelenleg a foszfor életciklusának minden szakasza hulladékot termel és pazarló, ami súlyosbítja a jövőbeli készletekkel, valamint a víz- és talajszennyezéssel kapcsolatos aggodalmakat mind az EU-ban, mind világszerte. Az Európai Unió 10 millió tonna foszfátot importál évente, ráadásul a foszfátkitermelés során egyre inkább romlik a kitermelt anyag minősége (a jót már kibányászták). A nyersanyagban előforduló szennyező anyagok, például a kadmium és az urán egészségügyi és környezeti problémákat okozhatnak.

A foszfátérc valamilyen mértékben általában szennyezett kadmiummal és uránnal, amelyek mérgező elemek. Ha egyszer megjelennek a talajban, akkor a kadmiumot és az uránt nem egyszerű eltávolítani, felhalmozódhatnak a növényekben. Irányadó német szakmai publikációk szerint az intenzív gazdálkodás eredményeképpen 1951 óta a mezőgazdasági művelésű talajokban szétszórt urán mennyisége 1 kg/ha. A mezőgazdaságban Németország területén 1950 és 2010 között 4300 tonna kadmiumot és 13500 tonna uránt szórtak szét a műtrágyákkal együtt!

2014-ben a nyersfoszfátot is felvették az Unió első húsz kritikus anyaga közé. Ez azt jelenti, hogy annak hiánya óriási veszélyt jelent az Unió gazdaságára. Foszfort ráadásul nem lehet mesterségesen előállítani.

Éppen ezért van óriási jelentősége a csontszéntermelésnek!

Megújul az európai műtrágya-szabályozás

Kevesen ismerik, pedig az EK 2003/2003 Európa legnagyobb törvénycsomagja, és hamarosan küszöbön van annak felülvizsgálata – mondta el Edward Someus. A talajjavító anyagok és a szerves trágyák (komposzt, bioszén) jogszabály-harmonizációjával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra a meglehetősen abszurd helyzetre, miszerint míg a műtrágya esetében van, a természetes talajjavítóknál hiányzik a közös Uniós szabályozás! Évente több száz millió tonnányi mezőgazdasági melléktermékről van szó, ezeket lényegében „bezárták” a nemzeti keretek közé. Az egyes tagállamok szabályozása jelentős eltéréseket mutat, emiatt az engedélyező hatóságok nem szívesen fogadják el más országok dokumentációját. Nem csoda tehát, ha sok gazdálkodó a bizonytalan eredetű külföldi termékek helyett a műtrágya mellett dönt…

A készülő új szabályozás azonban egy közös rendeletet jelentene az összes műtrágyára, szerves trágyára, talajjavító típusra nézve. A szabályozás megalkotásakor kiemelt szempont az emberi egészség és a környezet védelme, az agronómiai hatékonyság, az átlátható címkézés, az összehasonlíthatóság, a minimum minőségi paraméterek felállítása és természetesen, nem utolsó sorban: a termékek biztonságossága.

A részben a Refertil-projekt eredményeire is épülő új rendelet nagy nyertesei a gazdálkodók lehetnek, hiszen jogilag is lehetségessé válik a helyben termelt és olcsóbb mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítása – rendezett és biztonságos minőség ellenőrizhető módon – ezáltal csökkenhet a kémiai úton előállított mezőgazdasági műtrágya és vegyszer felhasználás.