Az Üllői Lóklinikán kezelt, fertőző kevésvérűségben beteg ló kapcsán a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc- Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága járványügyi nyomozást végzett 2015. március 9-én. A járványügyi nyomozás során felvett jegyzőkönyv adatai szerint az állat vérzéses tünetekkel, rossz általános állapotban érkezett a klinikára, ahol további vizsgálatokat és beavatkozásokat végeztek az állaton (vérvizsgálat, ultrahang, transzfúzió). Az eredmények alapján rossz kórjóslatot lehetett prognosztizálni.

A tüneteket számos más kóroktan is magyarázhatja. Az ellátó állatorvos feladata a kórokokat fontosságuk szerint rangsorolni, ha véleménye szerint bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja áll fenn, akkor azonnal értesítenie kell az illetékes állategészségügyi hatóságot.

A lovak fertőző kevésvérűségének gyanújáról az értesítést 2015. március 9-én kapta a hatóság a NÉBIH-ÁDI Nemzeti Referencia Laboratóriumtól az első vérvizsgálat pozitív eredményével.

Az eredményközlést követően a hatósági intézkedések azonnal megtörténtek.

A járványügyi nyomozás során a hatóság felhívta a figyelmet a Lóklinika járványvédelmi tervének és intézkedési rendjének hiányosságaira. A javító intézkedések folyamatban vannak. A továbbiakban azokat a sürgősséggel érkező lovakat, amelyek nem útlevéllel és a benne foglalt megfelelő vérvizsgálati eredményekkel érkeznek, izolációs boxokban fogják elhelyezni.

A kólikás istállóban a kritikus időszakban (2015 március 1-9.) megfordult 9 lóból 8 állat jelenleg is hatósági megfigyelés alatt áll, egy közülük időközben más betegség miatt elhullott. Három állat a klinikán, öt állat a származási helyén a betegség megerősítésétől számított 90 napig karanténban van, mely során többszöri vérvétellel bizonyosodnak meg, hogy az állat fertőződött-e. A klinikára visszaszállítottak, egy korábban a kólikás istállóban tartott lovat, mert a hatósági megfigyeléshez szükséges elkülönítést a tartási helyen nem tudták megoldani.

A fent említett időszakban az ortopéd istállóban tartott tíz ló fertőződésének esélye az adott körülmények mellett elhanyagolható volt (vektormentes időszak, az állatok nem érintkeztek a beteg lóval, egyszer használatos steril eszközök használata a kezelések során).  Az érintett lovak tulajdonosait és a tartási hely szerint illetékes hatóságot tájékoztatták a hazabocsátás előtt. Az ortopéd istállóból hazaengedett lovak korlátozás nélkül mozoghatnak, akár utókezelésre is visszatérhetnek a klinikára.

Az oktató istállóban tartott, a klinika tulajdonában lévő tizennégy ló vérvizsgálaton esett át negatív eredménnyel.

További három ló fordult meg a kezelőben, de a fertőzés gyanúja nem áll fent esetükben sem a fent említett körülmények miatt.

A kólikás istállóból hazaengedett állatok hatósági megfigyelés alatt állnak.

A lovakat a tartási helyen a többi lótól elkülönítve kell tartani, ha ez nem megoldható, akkor az állatot erre alkalmas helyen kell elhelyezni, vagy az egész állomány korlátozás alá kerül. A 90 napos karantén során 21 naponként vért vesznek az érintett állattól.

A megbetegedett ló Veszprém megyéből származott. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc- Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága kivizsgálta az ügyet. A járványügyi nyomozás adatai alapján a beteg lóval együtt tartott ló megfigyelés (21 naponkénti vérvétel) és forgalmi korlátozás alatt áll, az udvarban lévő trágya fertőtlenítése megtörtént. A tünetmentes fertőzések kiszűrésére céljából kötelező, minimum 3 évenkénti vérvizsgálaton az állatok utoljára 2005-ben vett estek át. A fertőzöttségre gyanús állat első vér vizsgálata negatív eredményű lett.

A község területén még két további helyen tartanak lovat. A tulajdonosok nyilatkozata alapján ezek az állatok sem érintkeztek más lóval az elmúlt években. A kötelező vérvizsgálaton nem vettek részt. Az elmaradt vizsgálatok 2015. március 25-én megtörténtek negatív eredménnyel.

A fertőzés forrása az elmondottak alapján ismeretlen, de a betegség járványtanából és kórlefolyásából következően a fertőződés akár évekkel korábban is történhetett.

Európai járványügyi helyzet

Románia az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a határátlépéshez kapcsolódó ellenőrzések csökkentése a járványos állatbetegségek terjedését megkönnyítette a rosszabb járványügyi státuszban lévő ország felől.

Romániában a lovak fertőző kevésvérűsége endemikus, azaz széles körben elterjedt, a fertőzött állomány levágását nem hajtják végre következetesen az Unió szakemberei szerint. 2012-ben 1641, 2013-ban 946, 2014-ben 610 eset jelentett a román hatóság.

Emiatt az Európai Bizottság a 2010/346/EU Bizottsági Határozat alapján korlátozza a román lovak Unión belüli mozgását.  Ennek ellenére illegális ló kereskedelem folyományaként a betegség megjelent más nyugat- európai országokban is.

Magyarországon 1965 és 2010 között, a szigorú járvány védelmi intézkedéseknek köszönhetően, nem jelentkezett a fertőzés. Az utóbbi három évben 2012-ben 8, 2013-ban 6, 2014-ben 7 esetet diagnosztizáltak a NÉBIH-ÁDI Nemzeti Referencia Laboratórium munkatársai. A lovak minden alkalommal tünetmentesek voltak csak a kötelező vérvizsgálat derített fényt az állatok fertőzöttségére.

A fertőzést közvetítő vérszívó ízeltlábúak az adott évszakban nem aktívak. Továbbá mivel a vírust az ízeltlábúak csak hordozzák, bennük nem szaporodik, a fertőzött állatból történő megszakított vérszívást követően sem juttatják 200-300 méternél nagyobb távolságra, mert a fertőzőképes vírusok a rovarok szervezetében viszonylag rövid időn belül elpusztulnak.

A fertőződéshez vagy közvetlen kontaktus és nagy mennyiségű vírus felvétele, vagy fertőzött állatból megszakított vérszívást rövid időn belül követő újabb vérszívás, illetve nem megfelelően végzett állatorvosi beavatkozás kell.

A beteg állat járványtanilag veszélyeztetett környezetében a hatósági ellenőrzés és a szükséges intézkedések megtörténtek.

Fertőzés terjedése különféle eszközökkel. Az állatorvos, ha a szakma szabályai szerint látja el a lovat, egyszer használatos steril eszközöket használ, a vizsgálatokat követően az eszközöket fertőtleníti, a veszélyes hulladékot megfelelően ártalmatlanítja, így nem közvetíti a fertőzést.

A lószállító járművet a szolgáltatást végző személynek takarítania, fertőtlenítenie kell minden használat után, ha üzletszerűen végzi, akkor kötelezően, ha magánhasználatra végzi a tevékenységet, akkor a saját érdekében. A megyei hatóság által végzett járványügyi nyomozás során a szállító járművet felderítették, azt fertőtlenítették.

A legális lovas rendezvények biztonságosak. A hatóságnak bejelentett legális lovas rendezvényeken csak olyan ló vehet részt, ami rendelkezik egyedi azonosítóval, lóútlevéllel és egy évnél nem régebbi negatív szűrővizsgálattal fertőző kevésvérűségre és takonykórra nézve.

A járványügyi helyzet nem rosszabb, mint az elmúlt években. A veszélyt azoknak a tulajdonosoknak a lovai jelentik, melyek érintkezésbe kerülnek más lovakkal, de a kötelező szűrés elmulasztották.

A lótulajdonosoknak tisztában kell lenniük a lótartással járó felelőséggel és kötelezettségeikkel, így tudják leginkább megvédeni állataikat a betegségektől.

A megelőzés és védekezés legfontosabb eszközei

A lótartók felelőssége és kötelessége, hogy valamennyi lovukon végeztessék el a legalább háromévente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben lovai találkoznak más állattartó lovaival a szűrővizsgálat elvégzése évente kötelező.

• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Ne tartsák a lovukat olyan helyen, ahol nincs rendszeresen elvégezve a többi ló kötelező fertőző kevésvérűség valamint takonykór szűrővizsgálata.
• Állatorvosi beavatkozást (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen szakember által.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálat eredménye negatív lett.

Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték-e a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett-e.

Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy 3 évnél nem régebbi érvényes szűrő vizsgálattal nem rendelkező lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.

Honlapunkon az alábbi linken tájékozódhat a betegség jellegzetességeiről:
Amit érdemes tudni a lovak fertőző kevésvérűségéről

Forrás: Nébih