A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítása augusztustól lehetővé teszi a nem művelt borszőlő ültetvény kivágását, illetve a művelést elmulasztó megbírságolását is, a bortörvény módosítása pedig a borhamisítót szankcionálja.

Továbbra is él az a szabály, hogy a borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni. Amennyiben az ültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény rendeltetésszerű művelésére. A továbbra is élő szabályok szerint amennyiben a használó 60 napon belül nem gondoskodik a művelésről, akkor a hegybíró az ültetvényt használatra meghirdeti.

A módosítás a felszólítás és a használatra történő meghirdetés közé betesz egy új szabályt: a hegybírónak ilyenkor kötelessége a növénytermesztési hatóságnál kezdeményezni az ültetvény növény-egészségügyi szemléjét.

Amennyiben a növénytermesztési hatóság azt állapítja meg, hogy az ültetvény kivágása növény-egészségügyi okok miatt indokolt, felszólítja az ültetvény használóját az ültetvény 45 napon belül történő kivágására. Amennyiben a növénytermesztési hatóság a szemléje során növény-egészségügyi kockázatot nem állapít meg, akkor – a művelés elmulasztása miatt – hektáronként 200 ezer forint bírságot szab ki.

Szintén augusztus első napjától hatályos a bortörvény következő kiegészítő szabálya: a hegyközségi tanács közgyűlési határozatban legfeljebb 5 évre eltilthatja az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel,  vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borászati terméket hamisító – vagy hamis termékjelölést alkalmazó – hegyközségi tagot az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használatától.

A tiltás ideje alatt az érintett hegyközségi tag részére kiadott származási bizonyítvány és forgalombahozatali engedély nem tartalmazhatja az adott oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést. A tiltásról értesíteni kell a borászati hatóságot is.

Budapest, 2015. július 28., kedd

Forrás: MTI