Fókuszban a napraforgó- és a szója betakarítása
A napraforgót már évek óta 600 ezer hektár feletti területen, az ország szántóterületének több mint 13%-án termelik, és az évente betakarított 1,3 millió tonna feletti termésmennyiségével a napraforgó a legjelentősebb hazai olajos növény. Ezzel szemben a szója a hazai szemes fehérjetakarmány-termelés legjelentősebb alapanyaga, amely növény a továbbiakban mindenképpen „felfuttatásra” szorul, hogy az állattartás fehérjeigényének minél nagyobb része a hazai termesztésű (GMO-mentes) takarmány-alapanyagokból legyen kielégíthető. Mindkét növény esetében a betakarításaik gazdaságosságát, azok optimális időn belüli, nagy termelékenységgel és a minél kisebb veszteséggel történő elvégzése alapozhatja meg.
Ziegler SC-Row Free 600 sorfüggetlen, gyűjtőtálcás napraforgó betakarító adapter
A szántóföldön termesztett sűrűsorú vagy széles sortávolságú növények termései betakarításának alapgépei az arató-cséplő gépek (a köznyelvben: kombájnok), illetve a ferde felhordójukra felkapcsolható különböző konstrukciós kialakítású, eltérő munkaszélességű gabonavágó asztalok vagy a betakarító adapterek. Ezeken belül: a különböző munkaszélességű, ún. hagyományos építésű-; a megváltoztatható asztalhosszúságú- (előre megnyújtható-); a hátrafelé-/középre szállító előtétszalagos-, valamint a speciális (szója-/borsó-/lencse- vagy rizsbetakarító) flexibilis vágószerkezetű gabonavágó asztalok ismertek. Az arató-cséplő gépek ferde felhordójára – a különböző vágóasztalokon kívül –, még a soros kukoricacső-törő; a sorfüggetlen/soros napraforgó- vagy az aprómag betakarító adapterek; és a gabonavágó asztalok rendfelszedő és direktvágó adapterei is felkapcsolhatók, illetve a szója-, repce-/napraforgó-betakarító vágóasztal-kiegészítő részegységek is felszerelhetők. Ezek, a különböző kalászos gabonák, hüvelyesek, valamint az egyéb apróbb magvú növények terméseinek betakarításához használható szántóföldi gabonavágó asztalok – jelenleg – az eltérő típusú és áteresztőképességű arató-cséplő gépek alapfelszerelését képezik. Az arató-cséplő gépek egyre nagyobb méretei és beépített motorteljesítményei, az új- és hatékonyabb cséplő-tisztító szerkezetek – a különböző növényfajok betakarításakor –, ma már olyan munkaszélességű, terménylevágó-, begyűjtő- és továbbító aratórésszel rendelkező gabonavágó asztalokat kívánnak meg, amelyek – a betakarítási aratórész-veszteségek minimális szinten tartása mellett – a nagy értékű betakarítógépek időben folyamatos üzemű és gazdaságos leterhelését, ezáltal maximális hatékonyságát is biztosítják.
Zaffrani 740N szárzúzóval is ellátott sorfüggetlen adapter
Napraforgó betakarítási veszteségek csökkentésének lehetőségei
A betakarítás veszteségei és keletkezési helyei
Valamennyi szántóföldön termesztett „kombájnos” betakarítású növényhez hasonlóan, a napraforgó-betakarítás veszteségei az arató-cséplő gépeknél két helyen: az aratórészen és a cséplőrészen keletkezhetnek. Az aratva cséplés a napraforgó-betakarításában is megegyezik a kalászos gabonák betakarítási munkafolyamatával. Ebben az esetben azonban – a napraforgó eltérő morfológiai (pl. ~10– 40 cm tányérátmérő, ~15– 50 mm-es szárátmérő, ~80–200 cm közötti tányérmagasságok) és egyéb tulajdonságai miatt –, a gabonakombájnt megfelelő adapterrel kell felszerelni, vagy annak gabonavágó asztalát – napraforgó-betakarító – kiegészítő szerelékekkel szükséges ellátni.
A napraforgó-betakarító adaptereket vagy a napraforgó-betakarító kiegészítő berendezésekkel felszerelt gabonavágó asztalokat üzemeltető arató-cséplő gépek cséplő- és tisztító szerkezeteinek kicsépeletlenségi és kirázatlansági veszteségértékei – megfelelő gépbeállítási és gépüzemeltetési körülmények esetén – az agrotechnikailag megengedett (max. 1,5%) értékek alatt tarthatók, ami a gyakorlatban ~0,5–1,0% körüli cséplőrész veszteségszinteket jelent. A napraforgó termése a könnyebben csépelhető szemes termények közé sorolható, ezért a kombájn cséplőszerkezetét is ennek megfelelő kisebb ütő- és dörzsölő munkára kell beállítani. Ez a különböző arató-cséplő gépek esetében ~8–12 m/s cséplődob kerületi sebességet (40 mm körüli belépő, 20–24 mm körüli kilépő cséplőrés méretet) jelent, a búzához viszonyított ~10–15%-os „szelelő” fordulatszám értékek csökkentése mellett. A kombájnok tisztítószerkezeteinél átlagosan 92–96% feletti szemtisztaság érhető el a zsalus-rosták nagyra nyitásával vagy a napraforgóhoz ajánlott rostakombinációk alkalmazásával, illetve a szelelő fordulatszámának változtatása segítségével. A betakarításkor használandó konkrét gépbeállításoknál, mindenképpen javasolt és célszerű az arató-cséplő gépek gépkönyvében megadott beállítási értékekre támaszkodni! A napraforgó-betakarításakor az arató-cséplő gépek munkaminőséggel kapcsolatos agrotechnikai követelményei a szabvány által előírtakat valamennyi esetben biztosítják. A ma használatos, korszerű arató-cséplő gépek a napraforgó-betakarításában olyan áteresztőképességgel rendelkeznek, amely – a betakarítási veszteségek nagymértékű növekedése nélkül – legfeljebb csak 60–70%-ban használható ki.
…
A teljes cikket az Agrár Élet Magazin július–augusztusi számában olvashatják.
Kombájnkonstrukciók, adapterek
A mezőgazdasági gépgyártásban a mezőgazdasági munkafolyamatok során a szántóföldi körülmények között fellépő változó, gyakran előre csak becsülhető nagyságú igénybevételeknek és a nehéz, mondhatni mostoha üzemeltetési körülményeknek megfelelő gépkonstrukciók megalkotása nagy kihívást jelent a konstruktőrök, valamint a gyártástechnológiai szakemberek számára.
Az arató-cséplőgépgyártást is ez a helyzet jellemzi. Ennek a kihívásnak megfelelő folyamatos fejlesztőmunka eredményeként a mai, különböző elven működő cséplőszerkezetű – tangenciális magleválasztású cséplődobbal és szalmarázós másodlagos leválasztású forgódobbal és szalmarázóval, tangenciális cséplődobbal és hosszirányban elhelyezett másodlagos leválasztású forgódobbal, axiális magleválasztású cséplő- és másodlagos forgódobbal – szerelt konstrukciók mechanikai, funkcionálisan működő szerkezeti részei tökéletesen kiforrott konstrukciók. Az ökológiai- és technológiai igények és a műszaki követelmények kielégítését – az üzemeltetés szempontjából egyik legfontosabb paramétert – az arató-cséplőgépek áteresztőképességét, illetve a megfelelő kultúra betakarításában elérhető tömegteljesítmény értékét – ami ezek után az arató-cséplőgépek többi üzemeltetési paramétereire is hatással van – a cséplőszerkezeti részek és magleválasztási szerkezetek geometriai méretei határozzák meg.
Az arató-cséplőgépgyártók ezért az említett cséplőszerkezeti és magleválasztási konstrukciójú gépek különböző geometriai mérettel rendelkező típusait gyártják, illetve vannak jelen a hazai piacon is. Ennek tükrében érdemes a hazai piacon jelenlévő meghatározó konstrukciókat és típusokat áttekinteni.
A Claas GmbH & Co. KGaA arató-cséplőgép gyártmányai – konstrukció, nagyságrend és típusválaszték tekintetében – igen széles választékban állnak rendelkezésre. A különböző típusok cséplőszerkezetének konstrukciós megoldásai azonosak a szalmarázó-ládás magleválasztású gépek: Avero 240-160, Tucano 450, 440, 430, 420, 340, 320, Lexion 670, 660, 650, 630, 620, „Claas”, vagy „Claas APS” keresztben elhelyezett cséplőszerkezettel készülnek, melyek csak geometriai méretükben (dobszélesség és dobátmérőben) térnek el egymástól.
A forgó magleválasztású típusok Tucano 570, 560, Lexion 780, 770, 760, 750, 740 szintén APS cséplőszerkezettel készülnek, azzal a különbséggel, hogy az APS utóverődob munkáját a hatékonyabb anyagterelés jellemzi. A Claas gyártmányú arató-cséplőgépek fontosabb cséplőszerkezeti adatait az 1. táblázat szemlélteti.
A John Deere GmbH Co. KG hazai kínálatban szereplő arató-cséplőgépeit is a gépcsalád elven történő építés jellemzi. A John Deere W sorozatú arató-cséplőgépei keresztben elhelyezett (Ø 660 mm átmérőjű) cséplődobbal és utóverővel épített cséplőszerkezettel és szalmarázós másod- magleválasztással rendelkeznek.
A John Deere T sorozatú arató-cséplőgépek az előzőekhez hasonló és azzal megegyező geometriai méretű cséplőszerkezettel készülnek. A cséplő- és utóverődob után azonban a másodlagos magleválasztás első fázisát egy ujjas rotor végzi, az anyag áramlását pedig anyagtovábbító hengerek segítik és juttatják a szalmarázó-ládákra.
A John Deere „S” sorozat arató-cséplőgépei axiál-dobos konstrukciók. Az S 660, 670, 680, 690-es típusjelű gépek, és az újabb fejlesztésű S 7000 sorozat tagjai egy rotoros kialakításúak. A ferdefelhordótól az anyagot egy keresztben elhelyezett, az anyag fellazítását végző oszlatódob juttatja a gép hosszirányú szimmetriatengelyében hosszirányban elhelyezett „axiál”-dobra, mely cséplő- és magleválasztó, illetve anyagszállító funkciót lát el. A John Deere hazai forgalmazásban szereplő típusainak cséplőszerkezeti és magleválasztó szerkezeteinek fontosabb műszaki adatait a 2. táblázat tartalmazza.
