20 európai kutatóintézet összefogása egy ambiciózus cél érdekében

A hatóságok, mezőgazdasági szakértők és a társadalom részéről is fokozódó elvárások példátlan összefogásra ösztönözték az európai kutatóintézeteket, melynek célja az agroökológiai átmenet felgyorsítása. „Ahhoz, hogy szembenézhessünk egy ekkora méretű kihívással, az eddiginél jóval nagyobb összefogásra van szükség” – vallják a kezdeményezést elindító francia INRAE (Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Környezettudományi Kutatóintézet) munkatársai. Az „Úton a kémiai növényvédőszer-mentes mezőgazdaság felé” címmel kiadott közös szándéknyilatkozatot 16 európai ország 24 kutatóintézete írta alá február 23-án a párizsi Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon. Magyarországot három intézmény is képviselte: a SZIE, a NAIK és az ÖMKi. „Ahhoz, hogy a kitűzött célt elérjük, újra kell gondolni a jelenlegi kutatási prioritásainkat és új stratégiát kell kidolgoznunk nemcsak tagállami, de európai szinten is.” – emelte ki Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

Az INRAE és német partnerei a ZALF és a JKI vezetésével szerveződött összefogás központi víziója, a „kémiai növényvédőszer-mentes mezőgazdaság” egységbe tömörítette az európai kutatóközösséget. A kezdeményezés célja, amellyel kapcsolatban a francia mezőgazdasági miniszter, Didier Guillaume is támogatását fejezte ki, egy erős európai kutatási szövetség létrehozása és a megvalósításhoz szükséges tudományos ütemterv kidolgozása. Terveiket a kutatók hamarosan az Európai Bizottság részére is továbbítják, mint az európai „Green Deal”-hez, vagyis Zöld megállapodáshoz való hozzájárulásukat.

A francia INRAE és neves német partnerei (Leibniz Centre for Agricultural Landscape Research, ZALF, German Federal Research Centre for Cultivated Plants, JKI) párbeszédet kezdeményeztek európai kutatóintézetek és szakmai érdekcsoportok között, melynek célja egy közös kutatási stratégia kialakítása. Az egyeztetések csaknem 18 hónapig tartottak, a cél pedig igen ambiciózus: egy olyan új, interdiszciplináris és az érintettek széles körét bevonó kutatási stratégia megalkotása, amely elősegíti a kémiai növényvédőszerektől mentes mezőgazdasági gyakorlatok elterjedését Európában. Összesen 24 európai kutatóintézet csatlakozott a kezdeményezéshez, így fejezve ki részvételi szándékukat a nagyratörő vállalkozásban. Az aláírt együttműködési megállapodás összhangban van az Európai Bizottság által 2019 decemberében bejelentett „Green Deal”, azaz Zöld Megállapodás koncepciójával, amelynek célja a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra való áttérés ösztönzése. A Zöld Megállapodás intézkedései nemcsak a mezőgazdaságot, de az élelmiszeripart és a környezetvédelmi szektort is érintik, céljuk pedig fenntartható mezőgazdasági rendszerekből származó egészséges élelmiszerek előállítása a gazdasági szempontból is szilárd termelési rendszerek fenntartása mellett.

A 24 aláíró szervezetből álló hálózat máris számos közös kutatási irányvonalat vázolt. A tervek között szerepel az agroökológiai alapelvek jobb alkalmazása a betegség-ellenálló termelési rendszerek kialakítása céljából, a növényi szelekció lehetőségeinek kiaknázása, új technológiák és mezőgazdasági eszközök fejlesztése, valamint a társadalmi-gazdasági átállás mozgatórugóinak és akadályozó tényezőinek elemzése. A stratégiai ütemterv felülvizsgálja a kutatásban jelenleg alkalmazott módszereket és támogatja a rendszerszintű és multidiszciplináris megközelítések bevezetését. Az új megoldásoknak erősítenie kell a tudáselőállítás és a gyakorlati alkalmazás folyamatai közötti kapcsolatot laboratóriumi körülmények között és szabadföldön egyaránt. A cél egy olyan európai hálózat létrehozása, amelyben a kutatók szoros együttműködésben dolgoznak a mezőgazdasági szakemberekkel. Ez a megközelítés elősegíti, hogy az egyes alternatív megoldások nagyobb léptékben, különböző éghajlati és talajviszonyok között is vizsgálhatóak legyenek, a fejlesztések minél előbb a gyakorlatba kerülhessenek és az eredmények európai szinten is alkalmazhatóak legyenek.

A lent felsorolt 24 kutatóintézet úgy döntött, közösen dolgoznak azért, hogy Európában a szintetikus növényvédőszerek használatára alternatív megoldások születhessenek. További céljuk a nemzeti és európai szintű szakpolitika támogatása.

Az aláírók

1. Aarhus Egyetem, Dánia
2. Mezőgazdasági Akadémia, Bulgária
3. Athéni Mezőgazdasági Egyetem, Görögország
4. Agroscope, Svájc
5. Bolognai Egyetem, Olaszország
6. Agrár kutatóközpont a nemzetközi fejlődésért       – CIRAD, Franciaország
7. Nemzeti Kutatóintézet, Olaszország
8. Mezőgazdasági és Környezettudományi Vegyészeti Tanszék, Élettudományi Egyetem, Lublin, Lengyelország
9. Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Magyarország, Magyarország
10. Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Környezettudományi Kutatóintézet – INRAE, Franciaország
11. Vytautas Magnus Egyetem Mezőgazdasági Akadémiájának Agroökoszisztéma és Talajtudományok Intézete, Litvánia
12. Mezőgazdasági és Élelmiszer-Biotechnológiai Intézet – IBPRS, Lengyelország
13. Julius Kühn Intézet – JKI, Németország
14. Lett Élettudományi és Műszaki Egyetem, Lettország
15. Leibniz Mezőgazdasági és Tájkutató Központ– ZALF, Németország
16. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ – NAIK, Magyarország
17. Finnországi Természetes Erőforrások Intézete – Luke, Finnország
18. Rzeszow Műszaki Egyetem, Lengyelország
19. Szent István Egyetem, Magyarország
20. Sant’Anna Felsőoktatási Intézmény, Olaszország
21. Svéd Mezőgazdaságtudományi Egyetem – SLU, Svédország
22. Teagasc – Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Fejlesztési Hatóság, Írország
23. Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Egyetem – USAMV – Bukarest, Románia
24. Zágrábi Egyetem, Mezőgazdasági Kar, Horvátország