A LOMBTRÁGYÁZÁS JELENTŐSÉGE
avagy miért hasznos a levélen keresztül történő tápanyagpótlás?
A sikeres növénytermesztéshez nem csak makro- és mezoelemekre, hanem hektáronként néhány gramm mennyiségben mikroelemekre is szükségünk van. A mikroelemek kismértékű hiánya szemmel látható tüneteket nem okoz, ennek ellenére 10–30% terméskiesést eredményezhet. A növényekben, kis mennyiségben jelen lévő fémek jellemzően lassan mozognak, ezért az intenzív növekedés időszakában a fiatal hajtásokon jelentkezhetnek a hiánytünetek, a lombtrágya kijuttatását ezekhez az időszakokhoz kell igazítanunk.
Milyen esetben lehet nélkülözhetetlen a levélen keresztül történő tápanyagpótlás?
1. A talajviszonyok korlátozzák a növény számára a felvehető tápanyagokat.
A túl alacsony illetve túl magas talajhőmérséklet jelenthet gátló hatást a növény számára, csakúgy, mint a talaj optimális pH értékétől való eltérés. A magasabb pH tartományokban pl. a következő mikroelemek: Cu, Mn, Fe, Zn felvétele csökken.
2. Hiányoznak bizonyos tápanyagok a talajból.
Egyes tápelemek hiánya esetén beszélhetünk abszolút és relatív hiányról is. Egyes talajainkon pl. problémát jelenthet a cink hiánya, a cink-foszfor antagonizmus miatt. A nagy mennyiségű szénsavas meszet tartalmazó, illetve az erősen foszfáttrágyázott talajok például gyakran cink hiányosak. Ahhoz, hogy eldönthessük abszolút vagy relatív tápelem hiánnyal állunk szemben, talaj és levélanalitikai vizsgálatokra van szükség.
3. A növények fejlődésének olyan intenzív szakaszánál, amikor egyes tápelemek nem tudnak megfelelő mennyiségben az adott szervekhez, szövetekhez eljutni.
Az intenzív növekedés, illetve a virágzás és termésképzés időszakában gyakran lehet szükség mikroelem pótlásra. A bór például fontos mikroelem a virág és termésképzésben mutatkozó jelentősége miatt. A búza pl. az egész tenyészidőszak alatt vesz fel ebből a mikroelemből, de legnagyobb mennyiségre a kalászolás-virágzás időszakában van szüksége.
A lombtrágyázás eredményességét tehát számos tényező befolyásolja:
- Kémiai –fizikai tényezők: a tápoldat pH-ja, felületi feszültsége, molekulamérete, stb.
- Környezeti tényezők: relatív páratartalom, hőmérséklet, fény, stb.
- Növény élettani tényezők: levél alakja, kutikula vastagság, levélszőrzet, fenológiai állapot, stb.
- Agrotechnológiai tényezők: cseppméret, hígítás, keverés, stb.
A fenti hatások mind-mind egy nagyon fontos tényezőre vezethetők vissza. Ez pedig nem más, mint hogy hogyan tudnak az adott tápanyagok a levél epidermiszén át a növénybe jutni. A leveleket fajtól, életkortól függően vékonyabb vastagabb viaszos réteg, kutikula borítja, amelyben a legújabb kutatások szerint -4-5 nm nagyságú –pólusok találhatók. A poláris, hidrofil oldott anyagok a kutikulán át történő átjutásának mechanizmusát a kutatók ma is vizsgálják, és úgy vélik a kutikuláris tápanyagfelvétel legalább olyan fontos, mint a sztómális. Véleményük szerint nem a sztóma nyílásokon át történik a tápanyagok bejutása, hanem diffúzió útján a zárósejteken és mellettük található melléksejteken.
A levélen keresztüli tápanyag-utánpótlás előnyei a következők:
- A tápanyagok közvetlenül és gyorsan hatnak
- 5–20-szor hatékonyabban szívódhatnak fel bizonyos tápelemek, mint a gyökéren keresztül
- Hatására a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel hatékonysága nő.
- Egy menetben végezhető a növényvédelmi munkákkal
- Kedvezőtlen talajállapot és szélsőséges időjárás miatt gyakran korlátolt a talajból való tápanyagfelvétel, ennek kompenzálására is jó lehetőség a lombon keresztüli táplálás.
A fentiekre alapozva állítottunk össze és építettünk be a Phylazonit Technológiánkba olyan levélen keresztüli táplálási megoldást, mely két készítményt foglal magába. Kezdeti fejlődésben az Energia Humint alkalmazzuk a korai stresszhatások és esetleges tápanyag hiány kezelésére, majd az intenzíven fejlődő állományt egy magas N, Mg, S és hat mikroelem tartalmú készítménnyel, az Energia Plusszal támogatjuk meg.
További információkért keresse tanácsadóinkat!
Holopovics Zoltán – Fejlesztési és szakmai vezető
