2012 és 2014 között mintegy megnégyszereződött a mezőgazdasági biztosításra fordított összeg hazánkban. A gazdálkodók már négy biztosítótársaság ajánlatai közül választhatnak: Allianz, Generali, Groupama, és az osztrák Hagelversicherung. Az állami kockázatközösségi rendszer fennmarad továbbra is, a termelők és az állam közös finanszírozású keretéből gazdálkodik. Változatlanul csak azok válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítés teljes összegére, akik egyúttal biztosítással is rendelkeznek. Az új szabályok szerint a nagyüzemi méretekben gazdálkodó cégek nem kérhetnek támogatást, mert az csak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jár. 

Hogy lesznek a gazdák az állami kockázatközösség részesei?

A gazdálkodó az állami kockázatközösség tagja lesz, amint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felé benyújtja a területalapú támogatásra vonatkozó egységes kérelmét, melyben kitölti a csatlakozási nyilatkozatot. Az MVH tárgyév július 15-ig kiküldi értesítését a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről az előző év november elsejétől a tárgyév október 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Egyben az MVH megküldi ezeket az adatokat termelőnkénti bontásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé is július 31-ig.

A fizetési kötelezettség kiszámításakor továbbra is figyelembe veszik az érintett terület mértékét és adott területen található növénykultúrát. A kárenyhítési hozzájárulást tárgyév szeptember 15-éig kell megfizetni, a befizető azonosítására alkalmas módon (egyedi ügyfélazonosító alapján).

A kockázatközösségi tagság időtartama

1 év

1. a)szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló területként – a b) pontban foglalt eset kivételével – összesen legalább 10 hektár,
2. szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló területként összesen legalább 5 hektár,
3. ültetvényművelésre szolgáló ültetvényterületként összesen legalább 1 hektár,
4. az 1)–3) pontokban foglaltak szerinti hasznosítású területekből együttesen legalább 10 hektár, vagy
5. a 2) és 3) pontban foglaltak szerinti hasznosítású területből együttesen legalább 5 hektár művelt terület esetén.

3 év

minden más esetben, visszamenőleg a tárgyévet megelőző év november 1-jétől

A kétpilléres biztosítási rendszer megmarad

A mezőgazdasági termelő a neki tárgyévben járó kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha annak kifizetendő összege legalább 10 000 Ft. Az állami kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelemben, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem köt az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról

A gazdálkodó szabad választása szerint köthet kárbiztosítási szerződést egy mezőgazdasági vagyonbiztosításokat forgalmazó biztosítótársasággal. Ekkor a biztosító meghatározott jövőbeli káresemény esetén egy bizonyos összeg kifizetésére, a biztosított pedig biztosítási díj megfizetésére köteles. A biztosító kockázatviselése általában vagy a szerződésben meghatározott időpontban, vagy ennek hiányában a szerződés létrejöttével kezdődik. A mezőgazdasági biztosítások díjához a nettó biztosítási díj legfeljebb 65%-ának megfelelő mértékű támogatás vehető igénybe. A támogatás igénybevételéhez a mezőgazdasági termelőnek a biztosítási ajánlat megtételét követő öt napon belül kérelmet kell benyújtania az MVH által a honlapján közzétett nyomtatványon a biztosítási ajánlat másolatával együtt, legkésőbb a tárgyév május 31-ig. A támogatási kérelem tartalmi és formai megfelelőségének vizsgálatát követően a kérelem befogadásáról az MVH a biztosítási ajánlat beérkezését követő két hónapon belül végzést hoz. A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás nagyságáról az MVH legkésőbb tárgyév de-
cember 10-ig hoz döntést.

Biztosítási szerződés nemcsak írásban köthető. Szóbeli szerződés esetén azonban a biztosítótársaság köteles kiállítani a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot. A felek megállapodhatnak abban, hogy az előzetes fedezetvállalás alapján a biztosító a kockázatot már olyan időponttól kezdve viseli, amikor még létre sem jött a szerződés. Erre az ún. előzetes fedezetvállalás időszakára is érvényes a biztosítási díj, amint a szerződés létrejön. A biztosítási időszak egy év. Az első díjrészlet a felek által meghatározott időpontban, vagy a szerződés megkötésekor esedékes. A folytatólagos díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az esedékes díj meg nem fizetése miatt a szerződés a biztosító felszólításának elküldésétől számítva 30 nap póthatáridő eredménytelen elteltével szűnik meg. További előírás – amelytől a felek csak közös megegyezéssel térhetnek el –, hogy a szerződő fél köteles írásban bejelenteni a körülmények lényeges változását.

Biztosítási szerződés határozott és határozatlan időre egyaránt köthető. Ez utóbbi jellegű szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel bonthatják fel. Ha a biztosítási szerződést „keretjelleggel” több évre kötik, a felmondási jog maximum három évre zárható ki. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól – és a felek nem rendelkeztek másképpen –, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja. Amennyiben a szerződő fél mond fel, akkor a biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára több díjtámogatott mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján igényel támogatást, úgy a támogatás kizárólag a legkorábban megkötött biztosítási szerződés szerinti díj után nyújtható. Káresemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg, és azt köteles a szerződésben megállapított határidőn belül teljesíteni. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal okozták. Támogatás csak a biztosított mezőgazdasági termelőre vonatkozó biztosítási szerződés szerinti díjelőírás teljes összegének megfizetése esetén nyújtható.

Káresemények bejelentése és igazolása

A termelőnek akkor kell jelentenie a mezőgazdasági káreseményt a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága felé, amennyiben az az adott kultúrában minimum 30% hozamcsökkenést eredményez. A bejelentésre a kár első észlelését követően 15 nap áll a rendelkezésre. A káresemények bejelentésére 2014. november elsejétől kizárólag elektronikusan van lehetőség. Az új internetes felület segíti a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások ajánlatkéréséhez szükséges területadatok összeállítását is. Az elektronikus rendszer használatához a falugazdászok nyújtanak segítséget. A kárbejelentés, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus benyújtásának és fogadásának tényét a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerben (KR) a mezőgazdasági termelő ügyfélkapus elektronikus tárhelyére történt sikeres feltöltés jelenti, amelyet az ideiglenesen fenntartott értesítési tárhelyre automatikusan kapott „KR dokumentum” igazol.

A komplex mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer elektronikus kárbejelentő felülete az MVH honlapján az „Elektronikus ügyintézés” menüpont alatt érhető el az „MKR – Mezőgazdasági Kockázatkezelő Rendszer” elnevezésű alkalmazáson keresztül, a http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/ekerelem címen.

A káresemény bejelentését követően vizsgálni fogják a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését, annak határidőben történt bejelentését, a mezőgazdasági káresemény és a várható hozamcsökkenés közötti ok-okozati összefüggést. Az agrárkár-megállapító szerv (vagy a falugazdász) által lefolytatott adminisztratív-, illetve helyszíni ellenőrzés igazolja a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének tényét és az adott kárenyhítési évben várható hozamcsökkenés mértékét.

Fontos külön is felhívni a gazdálkodók figyelmét, hogy a kárenyhítő juttatás iránti kérelem az internetes kérelembenyújtó felületen tárgyév november 30-ig nyújtható be az agrárkár-enyhítési szervhez. Ha a mezőgazdasági termelő rendelkezik a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káreseményre megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, akkor azt az adatok megadásával és a biztosítóval kötött szerződés ajánlati nyomtatványai és kötvénye elektronikus példányának kérelembenyújtó felületre történő feltöltésével igazolnia kell. A biztosító által már kifizetett kártérítés összegét figyelembe kell venni a kárenyhítő juttatás összegének kiszámításánál.

Az agrárkár-enyhítési szerv a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítő juttatás iránti igénye kielégítésének mértékéről és teljesíti a kifizetéseket.

Mi hol található?

Mezőgazdasági növénybiztosítás szempontjából a legfontosabb jogszabály a továbbra is hatályban lévő, a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény. A mezőgazdasági (magán) biztosítási szerződések szempontjából lényeges még a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, 6. könyv XXII. címe. Kiegészítő részletszabályok a tavaly év végén született két miniszteri rendeletben találhatóak. Az egyik a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM-rendelet. A másik a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló 19/2014. (X. 29.) FM-rendelet.

Csegődi Tibor László