Egyre több szélsőséges kilengésre, extrém csapadékmennyiségre és hosszan elhúzódó aszályos időszakokra kell felkészülnie az agráriumnak. A növénytermesztőknek nem csak a genetika, hanem az alkalmazott technológia és az időjárás figyelembevétele, az állattenyésztőknek pedig elsősorban a takarmányozás újragondolása jelentheti a kulcsot ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodni tudjon – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.
A globális felmelegedésre nem csak természeti, hanem technológiai kihívás is egyben. Ezt mutatja, hogy az idei CES – a világ legjelentősebb technológiai show-ja – egyik fő témája a klímaváltozás volt, ahol a világ vezető hi-tech vállalatai azt mutathatták be, milyen megoldásokat látnak a környezetszennyezés, az aszály és egyéb természeti katasztrófák okozta problémákra. „A klímaváltozás egy lassan kibontakozó, több évtizeden át tartó folyamat, amely folyamatos kihívások elé állítja az agráriumot. Ahhoz, hogy az ágazat alkalmazkodni tudjon vagy akár a javára is fordíthassa ezeket a változásokat, újfajta gondolkodásra és szaktudásra, valamint korszerű technológiára van szükség” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.
Dr. Mesterházy Ákos akadémikus, a Gabonakutató Közhasznú Kft. tudományos tanácsadója bemutatta a szántóföldi növénytermesztés körülményeiben tapasztalható változásokat, és az ezekhez való alkalmazkodási lehetőségeket. „A klímaváltozás egy folyamat, amióta létezik a Föld, velünk van. Napjainkban az igazi problémát az jelenti, hogy nem egyenletes hőmérsékletnövekedésről és csökkenő csapadékról van szó, hanem a szélsőséges kilengések – mint például súlyos aszály vagy extrém csapadékmennyiség – gyakoribbá válásáról. A növénytermesztőknek mind a két szituációhoz alkalmazkodniuk kell” – mondta el a szakember. „A probléma jelentős része a növénynemesítést érinti, hiszen a szárazság, a magas hőmérsékletet, és a már ismert, illetve a most feljövő új betegségek elleni ellenállóság is kulcskérdés (pl. az aflatoxin szennyezés kukoricában, stb.). Ezen túl az adott évi termést a genetika mellett mintegy kétharmad arányban a természeti tényezők és az alkalmazott agrotechnika fejlettsége határozza meg. Nemcsak mennyiséget, hanem annak minőségét és egészségbiztonságát is garantálni kell. Nem elegendő tehát csak az egyik tényező javításával foglalkozni, hanem komplex rendszerben kell gondolkodni” – hangsúlyozta Dr. Mesterházy Ákos.
Dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja előadásában rámutatott, hogy az állattenyésztés okozója és egyben elszenvedője is a klímaváltozásnak. „Az állattenyésztés a globális üvegházhatású kibocsátás 14,5%-ért felelős. Ahhoz, hogy ez a szám akár 60%-kal is mérséklődhessen a jövőben, főként a takarmányozás átalakítására, úgynevezett klímatakarmányokra van szükség. A kérődzők ugyanis a rost emésztése során termelik a metánt, ezért a kulcs a rostdús és magvas takarmányok emészthetőségének javításában rejlik. Emellett pedig fontos lenne az állattenyésztőknek áttérnie az állat súlyához és súlygyarapodásához igazított un. reziduális takarmányfogyasztás szerinti etetésre, amivel elkerülhető lenne a túltakarmányozás” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A globális felmelegedés következtében az állatokra, mint elszenvedőkre is egyre nagyobb hangsúlyt kell fordítani, hiszen ahogyan nekünk, embereknek, úgy az állatoknak is meg van a maga komfortzónájuk. „A tehenek esetében 4-12 Co az a hőmérséklet, amelyen még nem éri hőstressz az állatot. A már Magyarországon is egyre jellemzőbb elhúzódó nyári hőségben azonban az állatok jelentős része szenved hőstressztől, amely gyengíti az állat immunrendszerét és a szaporulat csökkenéséhez vagy akár elhulláshoz is vezethet” – tette hozzá Dr. Komlósi István. A hőstressz elkerülésére is tudnak azonban megoldást ma már a szakemberek: a hőstressz minimalizálása érdekében a takarmány diverzifikálása, azaz a csökkentett rosttartalom és az emészthetőség javítása lehet a kulcs. Emellett pedig érdemes áttérni a kora reggeli vagy késő délutáni takarmánykiosztásra.
A K&H Csoport
Az ország egyik vezető és országosan több mint 4000 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 206 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 2200 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet.
Főbb adataink:
K&H Bank
- III. negyedévének végén:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 286 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 3 133 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 45,1 milliárd forint
K&H Biztosító
- III. negyedévének végén:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 12,6 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 168,6 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 4,2 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,2 milliárd forint
további információk:
Kommunikációs igazgatóság
telefon: 328-9051
e-mail: sajto@kh.hu
www.kh.hu
