Budapesten a Római parton található az ország egyik legrangosabb teniszközpontja, amely évek óta nemcsak a nemzetközi és hazai élmezőnynek, hanem az amatőr teniszezőknek is helyet ad. Nyolc salak (két csarnokban nyáron is fedett) és egy szoft pálya fogadja télen-nyáron a klubtagokat itt, a Római Tenisz Akadémia (RTA) sportkomplexumában. Az év októberének utolsó dekádjában Masters Tour (MT-700 minősítésben) – hivatalosan amúgy egy évzáró – teniszversenynek adott helyszínt fővárosunk – egy héten keresztül. A konkrét eredményekkel ezúttal nem untatjuk olvasóinkat, inkább informális tudósítást kínálunk, ám a végén egy javaslattal lobbyzva a remek sportág jövőjéért…
Anno a Covid járvány miatt elmaradt hagyományos találkozó után (2021-ben a 45. alkalommal) rekord létszámú teniszező szerepelt a Római Kupa nemzetközi tornán. Idén is a Római Tenisz Akadémia volt a házigazdája az említett esztendő második legnagyobb létszámú – fedett pályás – nemzetközi szenior versenyének. A lebonyolításban mindig aktív szerepet vállal a Szabadidős és Szenior Tenisz Szövetség: nemcsak a hazai versenyzők motiválásában, hanem a már bevált STS technikai rendszerrel is a verseny gördülékeny megszervezéséért.
Meccsre várakozva
Az említett versenyen akkor 25 országból 270 versenyző küzdött a helyezésekért. Nem csupán a környező országokból és Európából, de Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Izraelből és Kanadából is érkezett teniszező a Duna-parti viadalra. Reggel nyolctól gyakran éjfélig is pályán voltak a játékosok (miként ezúttal is), de mindenki megértő volt. Tudván, hogy nem egyszerű mindössze hét pályán negyven különböző versenyszámot, vagyis összesen háromszáz mérkőzést levezényelni. Ehhez képest a mostani számok kissé szerényebbek voltak, mivel bő hússzal csökkent az indulók száma (13 országból).
Beöthy Bernadett versenybíró és Márky Jenő versenyigazgató számára ezúttal is kihívást jelentett a meccsek ütközéseinek kezelése illetve a játékosok kéréseinek teljesítése. Volt itt minden, ami egy emlékezetes versenyhez szükséges: feliratozott pólók a résztvevőknek, kiváló vendéglátás a játékosok partiján, valamint izgalmas és magas színvonalú mérkőzések. A mezőnyben egyébként több világ- és Európa-bajnok szerepelt, szerencsére ilyen a magyar játékosok között is volt szép számmal. Ráadásul a legfényesebb érmekből is jutott a hazai versenyzőknek.
Röviden a megalakulás története…
Az elmúlt évezred utolsó éveiben a magyar szenior tenisz mozgalmat az MTSZ (Magyar Tenisz Szövetség) keretei között működő szenior bizottság szervezte meg anno Kispéteri Péter elnök vezetésével (rövid ideig Metzler Nóra vitte tovább a tisztséget) – vagyis bő két évtizede. Az első – akkor még veteránnak nevezett – nemzetközi verseny (a Keszthelyi verseny elődje) helyszíne akkor Budapesten a Tabán volt. Abban az időben csak egy nemzetközi verseny volt, a külföldiek által szívesen látogatott keszthelyi nemzetközi megmérettetés.
A szenior teniszmozgalom nehéz pillanatokat élt át a harmadik évezred első éveiben, melyben szép számban részt vettek a sportág jelentősebb képviselői. Akkor azt javasolta Pintér András tiszteletbeli elnök, akinek jelenlegi utódja bő fél évtizede (2019 óta) Erdei Csaba, hogy hozzák létre önálló jogi személyként a Szövetség a Magyar Veterán Teniszezőkért közhasznú egyesületet, lehetőséget biztosítva külső támogatások bevonására és önálló gazdálkodásra. A 2003-as közgyűlésen egyhangúlag elfogadták ezt az elképzelést, így az ötlet gazdáját választották meg elsőként elnöknek, aki több mint másfél évtizedig töltötte be ezt a tisztségét. Hosszú küzdelem után sikerült legyőzni az adminisztrációs akadályokat és 2003. szeptember 5-én a Legfelsőbb Bíróság bejegyezte az említett – jelenleg is regnáló – egyesületet.
Az alapítók célul tűzték ki, hogy a nemzetközi versenyek bővítésével több lehetőséget biztosítanak a magyar játékosok számára, továbbá kiemelten támogatva az idősebb korosztályokat, s biztosítva az átlátható gazdálkodást. Az egyesület szerződést kötött a Magyar Tenisz Szövetséggel az ezzel kapcsolatos összes feladat ellátására. Ennek köszönhetően a magyar szenior teniszmozgalom – a játékosok jó szereplésének köszönhetően – világszínvonalú lett, megelőzve számos nagy tenisz nemzetet. Kiemelendő ezek sorában a tizenegyszeres egyéni világbajnok Pintér Marie és a hatszoros egyéni világbajnok Gulyás István, akik teljesítményükkel megkapták a „European Lifetime Senior Champion” címet is. Mindkét ikonról tiszteletből rangos versenyt is elneveztek, őrizve emléküket.
Három kiemelt nemzetközi verseny…
A jelenleg hazai International Tennis Federation (ITF) szenior versenyek megszervezése folyamatosan évek alatt alakult ki, ám a „három a magyar igazság” jegyében csak a következőket emeljük ki: a legrégebbi Keszthely mellett (MT700) a legrangosabb a Körmöczy emlékverseny MT1000-es minősítést kapott a februári fedett pályás nemzetközin, s az eleinte közös rendezésű Római Kupa (MT700), amely ez évben kereken egy hétig tartott. Természetesen az éves versenynaptárban az említetteken kívül jóval több, közel harminc helyszín szerepel, szinte az egész országot behálózva, avagy lefedve.
A sikeres lebonyolításoknak köszönhetően a magyar szenior tenisz versenyei az ITF minősítés létráján lépésről lépésre haladtak felfelé, elérve a jelenlegi legmagasabb fokozatokat. Megvalósult egy másik nagy terv is, jelesül a magyar játékosok támogatása. Ugyanis az ITF versenyeken indulók mintegy ötven százalékos nevezési díj támogatásban részesülnek.
A rangos összejöveteleken a játékosok egyes, egynemű páros és vegyes páros számokban indulhatnak 30-tól 90 éves korig. A mostani megmérettetésen újfent – a fél évtizedes múltammal úgymond újoncként – számos tanulságos tapasztalattal gazdagodhattam, így a korcsoportom kapcsán tudom azokat megosztani, avagy bevezetni az érdeklődőket a kulisszatitkokba.
Nos, a legelső meglepetésem az volt, hogy az aktív profi versenyzőkhöz hasonlóan itt is szinte közismert már a taktikázás. Ennek variánsai hosszasak lennének egy publikációban, ezért inkább bele se merüljünk a témába. Ennek a lényege: a szenior, avagy masters kategóriában is gyakran „vérre” megy a játék, hiszen – miként mindenféle sportversenyben – gyakran tetten érhetők a minimális különbségek, s egyre inkább mindenütt kiélezett küzdelmek zajlanak a sikerekért. Ezért az egyik legértékesebb tanulság mindenki számára, hogy mindig csak a soron következő meccsre érdemes fókuszálni!!!
Az ITF szenior teniszezők monstre találkozóiról röviden annyit illik tudni, hogy évente közel hatszáz versenyt írnak ki világszerte a közösségi honlapukon, amelynek sorában Rafael Nadal fővédnökségével a Mallorca (MT1000) ezen sportág abszolút egyik legrangosabbjának számít. A színvonalra mindig a nagyon szoros kiegyenlítettség a jellemző, mivel több korábbi torna győztes már az első körökben is kiesett.
A legörvendetesebb magyar sportdiplomáciai hír a tenisz szerelmeseinek: a Tennis Europe döntése alapján 2025-ben – a Magyar Tenisz Szövetség együttműködésben a Szabadidős és Szenior Tenisz Szövetséggel – rendezi meg Budapesten a Szenior Európa Bajnokságot. A helyszínek a Nemzeti Edzésközpont, a Vasas SC és a Szépvölgyi Teniszcentrum lesznek. Megjegyezzük, hogy nem alaptalanul, sokkal inkább megérdemelten. Ugyanis évről-évre növekszik a szenior-teniszversenyeken részt vevők száma a 30+-os korosztálytól egészen a 90+-os kategóriáig. Tavaly egyébként közel 300-an látogattak el az Európa-bajnokságra 37 európai országból. A férfi és női egyéni, valamint a páros és vegyes páros versenyszámok győztesei az aranyérem mellé ezer ranglistapontot kapnak, amely hatalmas elismerésnek számít a szeniorok mezőnyében.
Jövőre Budapesten lesz a szenior EB
Amiért a harang szól!
Apropó! Jut eszembe az ITF-nek egyfajta üzenet avagy megfontolandó ötlet, a kívülállónak bonyolult pontozási rendszerrel kapcsolatban. Hogy világosabb legyen a jó szándékú javaslatom a fenntarthatóságot illetően, példával szolgálok az augusztus végén startolt (immáron a 48.alkalommal) és szeptember 1-jén zárult keszthelyi nemzetközi versenyről.
A beszámolóm – ezúttal is a részvételem miatt – megint csak személyes tapasztalatokra korlátozódik, merthogy a csodálatos hobbihoz kedvet szeretnék adni a szimpatizánsoknak. A korcsoportom 32-es főtáblán indult az egyenes ági kieséses versenyben, ami a legnépesebb volt a rangos megmérettetésen. A startolók között itt kilenc magyar induló nevezett, akik sorában az első körben – dr. Orosz György kivételével – mindenki kiesett. E sorok írója például egy osztráktól simán kikapott a két szettes megmérettetésen, nagyjából egy óra alatt. Megjegyzem, hogy a hasonló nullás szettek olykor már fél órát sem vesznek igénybe, azonban akár a dupláját is meghaladhatja. Természetesen ebből azért valamennyire lehet következtetni a tudás különbözőségére. Esetemben például háromszor is lehetőségem volt egy gém elnyerésére, de sajnos egy sem sikerült. Így talán nem nevezhető túlzottan megalázónak a meccs, magyarán illetve pestiesen szólva nem mostak le a pályáról.
A lényeg: ezért csak egyetlen pontocska jár az első vereség okán a jelenlegi ITF szisztémában, amelyet egyébként anno az említett Pintér András kezdeményezett, s jutalmazta a felvetést az ITF. Mivel ez így nem ösztönző a versenyzőknek, így sokadmagammal inkább elkedvetlenedve távol maradunk a megmérettetésekről. Tehát egyfajta változtatásra volna szükség, ezért szól az én harangom. Ráadásul ez a változtatási igény pénzbe sem kerül a törvényt hozóknak, s igazságosabb is volna valamennyi pont beiktatása/alkalmazása!
A kiejtőmet egyébiránt a világranglistán anno a top 10-ben jegyezték, aki hosszú évtizedek óta járja a világot ennek a hobbijának köszönhetően. Zárójelben annyit, hogy ebben az egyéni számban (a fél évtizedes versenyzői múltammal) csupán a 780. volt a legjobb helyezésem a világranglistán, jelenleg pedig – mivel a mostani tudással egyelőre még nem érdemes külföldre utazgatni – nem férek be az ezerbe sem. Viszont vegyes párosban egy tavalyi mallorcai MT1000-es megmérettetésen majdnem sikerült az elődöntőbe kerülnünk és az ottani ötödik helyezéssel már feljuthattam a világranglista legjobb harmincasok táborába (persze csak pár hónap erejéig).
S a legfontosabb lényeget nem győzöm hangsúlyozni, miként az élet egyéb területén is tapasztalhatjuk: minél többet áldozunk e csodálatos és népszerű sportág fortélyainak elsajátítására, annál inkább rájövünk arra, hogy milyen keveset tudunk! Szóval a fejlődés lehetősége szinte végtelen ebben a sportágban…
Szalay Attila
