Az ingatlan bérbeadás adózása 2018. január 1-től:

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) módosítása szerint 2018. január 1-jétől a belföldi természetes személynek nem kell 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetnie az ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelmekkel összefüggésben.

Az új rendelkezés először a 2018. év január hónapban megszerzett ingatlan bérbeadásból származó jövedelmekre alkalmazható.
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalapba tartozó személyi jövedelemadó-előleg alapot képező olyan jövedelem, amely után járulék,- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem merül fel.
Az Eho tv. 5.§ (2) bekezdése alapján az említett jövedelemmel összefüggésben nem merül fel az általános – 19,5 százalék –mértékű kötelezettség teljesítése sem.
Fontos, hogy a 2017. évben megszerzett, nem kifizetőtől származó ingatlan bérbeadásból származó jövedelemmel összefüggésben az adóhatóság által elkészített bevallási tervezetet az érintetteknek szükséges kiegészítenie.

A cégek által fizetett teljes életre szóló életbiztosítás utáni adózás 2018-tól:

Adókötelessé válik a 2018 előtt kötött céges WL-biztosítások (határozatlan idejű, teljes életre szóló életbiztosítás) 2017.12.31-ét követően fizetett rendszeres díja. A már meglévő befektetési biztosítások esetében 3 lehetőség van:

1. A cég tovább fizeti a biztosítást. Ekkor a biztosítás kockázati része adómentes, de a befektetéshez kapcsolódó része után 40,71 % adót kell fizetni. A cég által fizetett díj, és annak adója is költségként elszámolható (csökkenti a társasági adóalapot és a pénzkészletet).
2. A cég visszavásárolja a biztosítást. Ekkor a visszavásárlási érték (mely szinte minden esetben kevesebb, mint amit már befizettünk) teljes összege egyéb bevétel lesz, vagyis társasági adót kell fizetni utána és növeli a pénzkészletet.
3. A magánszemély átveszi a biztosítást a cégtől és saját jövedelméből fizeti azt tovább. A magánszemély által fizetett biztosítási díj adómentes.

A juttatások adózása 2018.01.01-től:

A béren kívüli juttatások és mértékük a következő (34,22 % adóteherrel):

1. A munkavállalónak juttatott pénzösszegnek az évi 100.000,- Ft-ot (8.333,- Ft/hó) meg nem haladó része. (Ha a munkaviszony nem áll fenn egész évben, akkor a keret arányosan csökkentendő a munkaviszony napjai szerint.) Ez a juttatás adható készpénzben és átutalással is.
2. SZÉP kártya szálláshely alszámlájára 225.000,- Ft/év, vendéglátás alszámlájára 150.000,- Ft/év, szabadidő alszámlájára 75.000,- Ft/év.

Az 1. és a 2. pontban leírt juttatás összes éves kerete 450.000,- Ft (rekreációs keret). Vagyis ha kihasználjuk a pénzben adható 100.000,- Ft-os keretet, akkor SZÉP kártyára már csak 350.000,- Ft-ot adhatunk évente (illetve ha a munkavállaló nem dolgozott nálunk egész évben, akkor annak időarányos részét). A keret túllépése esetén az 1. pontban jelzett juttatás bérként adózik, a 2. pontban jelzett pedig egyes meghatározott juttatásként.

Az egyes meghatározott juttatások (melynek adóterhe 40,71 %):

– A 2018 előtt kötött céges WL-biztosítások (határozatlan idejű, teljes életre szóló életbiztosítás) 2017.12.31-ét követően fizetett rendszeres díja. (2017.12.31. után kötötteknél a rendszeres és az eseti díj is adóköteles.)

– Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, egyéb szolgáltatás.

– Telefonszolgáltatás magáncélú használata: bruttó telefonköltség 20 %-a (ha nincs továbbszámlázva a dolgozó felé).

– Adóköteles biztosítási díj (pl. személybiztosítás).

– Munkavállalónak, szakmai gyakorlaton lévő hallgatónak, saját nyugdíjasnak és ezek közeli hozzátartozóinak azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás.

– A reprezentáció és az üzleti ajándék. (Egyesületnél, köztestületnél a reprezentáció és a 34.500,- Ft-ot meg nem haladó egyedi értékű üzleti ajándék az összes ráfordítás 10 %-áig, de max. az összes bevétel 10 %-áig adómentes.)

– Csekély értékű ajándék: évente 3 alkalommal, ha azt munkavállalónak, közeli hozzátartozójának, nyugdíjasunknak, szakmunkástanulónknak adjuk.

– „Szóróajándék”, melynél nem tudjuk, konkrétan ki kapta (max. 34.500,- Ft/db).

– Béren kívüli juttatás keretösszegét meghaladó rész.

– Erzsébet-utalvány bármely formája, értékhatár nélkül.

– Iskolakezdési támogatás értékhatár nélkül, de feltételekkel.

– Helyi utazási bérlet.

– Munkahelyi étkeztetés.

– Önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás.

Az adómentes juttatások 2018-ban:

• A fontosabb adómentes juttatások:
• - Lakáscélú munkáltatói támogatás (sok-sok feltétellel).
• - Mobilitási célú lakhatási támogatás (most már határozott időre alkalmazottaknak is).
• - Tanulószerződés alapján a szakképző iskolai tanulónak járó díjazás, illetve az együttműködési megállapodás alapján a gyakorlati időre fizetett díjazás.
• - Szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított nem pénzbeli juttatás (pl étkezési utalvány, utazási költségtérítés).
• - Vendéglátó üzlet felszolgálójaként a vendégtől közvetlenül kapott borravaló.
• - Munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat.
• - Védőeszköz, baleset- és egészségvédelmi eszköz, ha jogszabály írja elő a használatát.
• - Adott árengedmény, áruminta.
• - Munkaruházati termék.
• - Sportrendezvényre szóló belépő, bérlet.
• - Kulturális szolgáltatásra szóló belépő, bérlet (színház, cirkusz, tánc, zene, múzeum, könyvtár) évente 50.000,- Ft-ig.
• - Munkába járás 15,- Ft/km.
• - Óvoda, bölcsőde költségeinek megtérítése a munkáltató nevére kiállított számla alapján.
• - Kockázati biztosítás (pl. egészség) 41.400,- Ft/hó összegig.
• - Elemi kár, katasztrófa, tűzkár, baleset esetén a károsultnak a munkáltató által adott támogatás.

A foglalkoztatás után fizetendő adóterhek változása 2018-ban:

A szociális hozzájárulási adó (amit pl. a bérek után fizet a kifizető) 22 %-ról 19,5 %-ra csökken.  A szociális hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények (9-es FEOR számú dolgozók, 25 év alattiak, 55 év felettiek, pályakezdők, tartós álláskeresők, gyesről, gyedről visszatérők, mezőgazdasági munkakörben dolgozók után) továbbra is megmaradtak.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék – melyet a nyugdíj mellett vállalkozók és az egyéb biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezők fizetnek – mértéke 7.320,- Ft/hó (244,- Ft/nap) összegre emelkedett.

A rehabilitációs hozzájárulás 1.147.500,- Ft-ról 1.242.000,- Ft/fő/év összegre emelkedett. Ezt azok fizetik, akiknek 25-nél több alkalmazottjuk van. Csökkenteni lehet a fizetendő összeget megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásával.

A minimálbér összege 2017-ben 127.500,- Ft/hó volt, 2018.01.01-től 138.000,- Ft/hó, illetve 794,- Ft/óra. (Ezt a szakképzettséget nem igénylő munkakört betöltők – a 9-es FEOR szám alá tartozók – kaphatják.) Egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazottak (alkalmi munkavállalók) esetében ez az összeg 5.398,- Ft/nap, illetve 675,- Ft/óra.

Minden más dolgozónak legalább a garantált bérminimumot meg kell kapnia, mely 2017-ben 161.000,- Ft volt, 2018.01.01-től pedig már 180.500,- Ft/hó, illetve 1.038,- Ft/óra. Alkalmi munkavállalóknál ez 7.221,- Ft/nap, illetve 903,- Ft/óra.

A minimálbéres alkalmi munkavállalók mentesített keretösszege (vagyis az a napi jövedelem, ameddig nem kell szja-t fizetniük) 8.255,- Ft/nap összegre emelkedett. A részükre kifizetett bér 12.700,- Ft/nap összegig számolható el költségként.

Ugyanakkor ha garantált bérminimumos munkakörben dolgozik az alkalmi munkavállaló, akkor a mentesített keretösszeg 10.790,- Ft/nap. A költségként elismert összeg azonban ebben az esetben is 12.700,- Ft/nap.

A mentesített keretösszeget 2017.01.01-ig visszamenőleg is emelték. Eredetileg a minimálbéres munkakörben dolgozók bére napi 5.870,- Ft-ig, a garantált bérminimumos munkakörben dolgozóké 7.410,- Ft-ig volt mentes az szja alól. Ezt megemelték, tehát 2017-ben minimálbéres alkalmi munkavállalónál 7.631,- Ft/nap, garantált bérminimumos alkalmi munkavállalónál 9.633,- Ft/nap munkadíjig nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

Fizetendő összegek garantált bérminimum esetén

Megnevezés	Vállalkozói kivét esetén		Munkabérnél
	Alap	Összeg	Alap	Összeg
Szja 15 %	180.500,- Ft	27.075,- Ft	180.500,- Ft	27.075,- Ft
Nyugdíjjárulék 10 %	180.500,- Ft	18.050,- Ft	180.500,- Ft	18.050,- Ft
Eg.b.+m.e.p. 8,5 %	270.750,- Ft(alapja a gar.bér 150 %-a)	23.014,- Ft	180.500,- Ft	15.343,- Ft
Nettó jövedelem:		112.361,- Ft		120.032,- Ft
Szoc.hj.adó 19,5 %	203.063,- Ft(alapja a gar.bér 112,5 %-a)	39.597,- Ft	180.500,- Ft	35.198,- Ft
Szakk.hj. 1,5 %	Csak társas vállalkozó!	3.046,- Ft	180.500,- Ft	2.708,- Ft
NAV-nak utalandó összesen (egyéni vállalkozó):		107.736,- Ft		98.374,- Ft
NAV-nak utalandó összesen (társas vállalkozó):		110.782,- Ft		98.374,- Ft

 

A NAV részére utalandó összegek emelkedése 2017-hez képest garantált bérminimummal számolva:

– egyéni vállalkozó után 7.110,- Ft-tal,

– társas vállalkozó után 7.439,- Ft-tal,

– munkavállalók után 7.135,- Ft-tal többet kell fizetni, mint tavaly.

Ugyanakkor a nettó bérek is emelkednek: a munkavállalók nettó fizetése garantált bérminimum alkalmazása esetén 12.967,- Ft-tal lesz több havonta, mint tavaly volt.

2018. január 1-jei kezdettel 22 százalékról 19,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó és ehhez kacsolódóan változnak az igénybe vehető kedvezmény mértékei is:

Kedvezmény	Kedvezmény mértéke 2018-ban.
Gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény	Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 19,5 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében a fenti csökkentés az aktuális szociális hozzájárulási adó fele, ami 2018-ban 9,75 százalék.*
Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban illetve gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén adható kedvezmény	Bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 19,5 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első három évében, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a fenti csökkentés az aktuális szociális hozzájárulási adó fele, ami 2018-ban 9,75 százalék.*
Gyermekgondozási szabadságról – feltéve, hogy a munkavállaló ezen időtartama alatt csecsemőgondozási díjban, gyes-ben vagy gyermekgondozási díjban részesült – visszatérő munkavállaló és ezen szabadság időtartama alatt vagy ezt követően foglalkoztatott másik munkavállaló heti 20–20 órás részmunkaidős foglalkoztatása esetén adható kedvezmény.	A két természetes személy bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 276 000 forintnak) 7 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó. A kedvezmény legfeljebb 3 évig jár.
25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő esetében adható kedvezmény	A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 19,5 százalékával csökkenthető maximum a foglalkoztatás első két évében.*
25 év alatti – kivéve a fenti pályakezdőt – és az 55 év feletti foglalkoztatott utáni kedvezmény	A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 9,75 százalékával csökkenthető.
Karrier Híd Programban résztvevők esetében járó kedvezmény.	A bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 276 000 forintnak) 9,75 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó.*
Közfoglalkoztatás esetén	Bruttó közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 9,75 százalékával csökkenthető az adó.
Kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető kedvezmény	Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának 9 százalékos adókulccsal számított összegével csökkenthető a szociális hozzájárulási adó, amely azonban nem haladhatja meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, egyéb érvényesített szociális hozzájárulási adókedvezmény után fennmaradó havi szociális hozzájárulási adókötelezettség összegét.
Kutatók, fejlesztők utáni kedvezmény: Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető által igénybe vehető kedvezmény	A bruttó munkabér, de legfeljebb 500 000 Ft 19,5 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó.
Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető által igénybe vehető kedvezmény.	A bruttó munkabér, de legfeljebb 200 000 Ft 9,75 százalékával csökkenthető az adó.
Megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók utáni kedvezmény.	A kedvezmény a bruttó munkabér, egyéni vállalkozó által saját maga illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 276 000 forintnak) 19,5 százalékával csökkenthető az adó.*
Mezőgazdasági munkakörben – (FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a  7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a  mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás – foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény	A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 9,75 százalékával csökkenthető az adó.
Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény.	A szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 19,5 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében a fenti csökkentés az aktuális szociális hozzájárulási adó fele, ami 2018-ban 9,75 százalék.
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni kedvezmény.	A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 9,75 százalékával csökkenthető az adó.
Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény	Az adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 19,5 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében a fenti csökkentés az aktuális szociális hozzájárulási adó fele, ami 2018-ban 9,75 százalék.*

*-gal jelölt kedvezményeknél hatósági igazolások szükségesek

A Kisadózó vállalkozások tételes adójával (KATA) kapcsolatos lényegesebb 2018. évi változások:

A KATA fizetendő adója változatlanul 50.000, Ft/hó a főállású kisadózónál, és 25.000,- Ft/hó a másodállású (pl. munkaviszony és nyugdíj melletti) kisadózónál. Továbbra is választható magasabb összegű (75.000,- Ft/hó) KATA fizetés is.

2018-tól nem minősül főállású kisadózónak az a vállalkozó, aki nappali tagozatos hallgató is mellette. Így ő is (akárcsak pl. a nyugdíjas, és a főállású munkaviszony melletti vállalkozó) 25.000,- Ft/hó KATA-t fizet.

Csak az 50.000,- Ft/hó vagy 75.000, Ft/hó KATA adót fizető lesz biztosított. Az 50.000,- Ft KATA-t fizető ellátásainak (pl. táppénz, csed, gyed, nyugdíj) alapja 94.400,- Ft/hó lett, a 75.000,- Ft-ot fizető ellátásának alapja pedig 158.400,- Ft/hó összegre nőtt.

A KATA bevételi értékhatára marad 12 millió Ft (az e feletti rész 40 %-át adóként be kell fizetni).

Felhívom viszont a figyelmet arra, hogy az áfában az alanyi mentesség határa nem emelkedett, marad 8 millió Ft. Vagyis ha a katás bevétele meghaladja a 8 millió Ft-ot, onnantól be kell jelentkeznie az áfa hatálya alá és áfásan kell számláznia (és természetesen áfát is kell fizetnie). Ezután pedig a nettó (vagyis áfa nélküli) bevételünk számít a KATA határának figyelésénél.

A KATA-s bevételnek nem része a költségek fedezetére vagy fejlesztésre kapott vissza nem térítendő támogatás. Ezt a szabályt 2013-ig visszamenőleg is alkalmazni lehet. A vállalkozóvá válási támogatás azonban KATA-s bevételnek számít.

Továbbra is az a bevétel számít bele az éves bevételbe, ami a tárgyévben meg is érkezett. Nem így az áfánál: ott az számít, aminek a számla szerinti teljesítési időpontja a tárgyévben van. Így tehát előfordulhat, hogy egy 2017-ben kiszámlázott tétel áfáját 2017-ben kell befizetni, azonban a KATA-ba csak 2018-ban számít be, mivel akkor fizetik ki.

Ha valaki valamilyen okból (pl. megbírságolta a NAV, vagy év végén 100 E Ft-nál több tartozása van) kikerül a KATA-ból, az a KATA alanyiság évében és az azt követő 12 hónapban nem választhatja ismét a KATA-t. Ebben az esetben sem szűnik meg azonban a KATA-alanyiság, ha az erről szóló határozat véglegessé válásáig (jogerőre emelkedéséig) megfizeti az adótartozását. A megfizetés igazolását követően az adóhatóság visszavonja a megszűnésről szóló határozatot.

Továbbra is él az a szabály, mely szerint nem lehet KATA-s az, akinek vállalkozóként ingatlan bérbeadásából bevétele van, tehát ingatlant magánszemélyként kell bérbe adni.

A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők és a családi gazdálkodók iparűzési adó kötelezettségének teljesítésének változása:

A 2017-es adóévtől a Helyi adókról szóló tv. 41. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

• „(8) A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyok az adóévi iparűzési adókötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az adószámmal rendelkező adóalany a közös őstermelői tevékenységvégzésből származó teljes iparűzési adóalap alapulvételével állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. Az adómegállapítás ezen módjának választásáról a közös őstermelői igazolványban feltüntetett valamennyi adóalany az adószámmal rendelkező adóalany adóévi adóbevallásában nyilatkozik. A családi gazdálkodó a családi gazdaság tekintetében az adóévi iparűzési adókötelezettséget a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyokra irányadó szabályozás szerint is teljesítheti.”

A Htv. alkalmazásában – a hatályos szabály alapján – vállalkozónak és így az iparűzési adó alanyának tekintendő a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (a továbbiakban: Szja-törvény) meghatározott – mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja. A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelők adóalanyok – ma a Htv. mögöttes szabályaként alkalmazható Szja-törvény rendelkezései alapján – a közös őstermelői tevékenységből származó bevételüket – és a kapcsolódó „költséget” (pl. anyagköltség, alvállalkozói teljesítések értéke) – arányosan oszthatják meg egymás között. Amennyiben ezen bevételmegosztás eredményeként az egy főre jutó éves bevétel a 600 000 forintot nem haladja meg, akkor a Htv. alkalmazásában az őstermelők nem minősülnek iparűzési adóalanyoknak, míg 600 000 forintot meghaladó éves bevétel következtében az őstermelők önálló adóalanyként, külön-külön teljesítik az iparűzési adóban adó-megállapítási, -bevallási és –fizetési kötelezettségüket.

Az új rendelkezések szerint – az adózói és adóhatósági adminisztrációs terhek csökkentése érdekében – a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyok az adóévi iparűzési adókötelezettségüket – az Szja-törvényben meghatározott bevételmegosztástól eltérően – úgy is teljesíthetik, hogy a közös őstermelői tevékenységvégzésből származó teljes bevétel és nettó árbevétel-csökkentő tételek egyenlegeként előálló iparűzési adóalap kapcsán kizárólag az adószámmal rendelkező adóalany állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. A jogszabály szerint említett adó megállapítási mód választásáról – az adóévi adóbevallásban – a közös őstermelői igazolványban szerepelő valamennyi adóalanynak nyilatkozatot kell tennie. A jogszabály külön rendelkezik arról, hogy a családi gazdálkodó a családi gazdaság tekintetében – a nem foglalkoztatottanként közreműködő családtagok, mint iparűzési adóalanyok helyett – az adóévi iparűzési adókötelezettségét a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyokra irányadó szabály szerint is teljesítheti.

Az ÁFA törvényt érintő fontosabb változások 2018-tól:

ÁFA kulcsok változása:

– internet-hozzáférési szolgáltatás 18%-ról 5%-ra,

– étkezőhelyi vendéglátásban étel-, és helyben készített alkoholmentes ital fogyasztása 18%-ról 5%-ra

– a fogyasztási célú halak 27%-ról 5%-ra,

– a házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége 5%-ra csökken

– Braille nyomtató és Braille kijelző 5%.

Összesítő jelentés tartalmának változása (2018.VII.1.-től):

– adatszolgáltatási kötelezettség értékhatára lecsökken a 100 eFt áfa-tartalmú számlákra

– kibocsátott számlákra vonatkozóan nem a bevallás részeként kell teljesíteni:

– nyomtatványszámlák esetén: erre a célra rendszeresített weblapra kell feltölteni (500 E Ft

áthárított adó esetén a kibocsátást követő 1 napon belül, ez alatt 5 napon belül)

– számlázó programmal kiállított számlák esetén: online valós időben kell teljesíteni

– 2018. június 30-át követően kibocsátott számlákra kell alkalmazni, de átmeneti szabályokkal:

– ha az adatszolgáltatást a 2018.VII.1.-től hatályos, ill. a régi adatszolgáltatás keretében is

teljesíteni kellene (pl. teljesítés június, számla kelte: július), adóalany dönthet, hogy csak a 2018.VII.1.-től hatályos szabályok szerint teljesíti

– 2018.VII.1. előtt kibocsátott, 2018.VI.30.-át követően időszakra bevallandó adó esetén a

régi (2018.VI.30.-án hatályos) szabályt köteles alkalmazni (ÁFA bevallásban kell adatot

szolgáltatni a magasabb, 1 millió forintos értékhatár figyelembe vételével)

Közérdekű nyugdíjas szövetkezet szolgáltatása: fordított ÁFA-s lesz

Eljárási szabályok átemelése az ÁFA törvénybe (pl. adóalanykénti bejelentkezéskor

bejelentendő adatok köre, összesítő nyilatkozatra, közösségi adószámra vonatkozó előírások)

Az adószám-felfüggesztési eljárás: megszűnik