Gabonatárolási szerződés kötésére jellemzően akkor van szükség, ha a gabona adásvétele és a termény felvásárló által történő elszállításának időpontja nem esik egybe. Az is előfordul, hogy a termelő magasabb piaci ár elérése érdekében csak később kívánja értékesíteni terményét, de elegendő saját raktárkapacitás hiányában bértárolásra kényszerül. E szerződéstípus különleges formája a közraktári szerződés, melyhez egy speciális értékpapír, a közraktári jegy kibocsátása kapcsolódik, amely rövidlejáratú kölcsön felvételére jogosítja a gabona betárolóját.
Mivel a gabonatárolási szerződésre a Polgári Törvénykönyv nem tartalmaz speciális alakszerűségi szabályt, így azt meg lehet kötni írásban vagy szóban is, de az esetleges vitás helyzetek későbbi bizonyíthatósága érdekében ajánlott az írásbeli forma. Közraktári szerződés azonban csak írásban köthető.
A tárolási szerződés jogi értelemben egy letéti szerződés, amely a bérleti és a megbízási szerződésre jellemző elemeket is tartalmazhat. Letétről beszélünk amiatt, mert a szerződés elsődlegesen arra irányul, hogy a raktározó a termény letevője által rábízott gabonát díjfizetés ellenében megőrizze, és a szerződés megszűnésekor azt visszaadja. A szerződés bérleti jellege abban nyilvánul meg, hogy a termény betárolásához megfelelő raktárkapacitás előzetes lefoglalása, „kibérlése” is szükséges meghatározott időre. A tárolási szerződés létrejöttének nem feltétele, hogy a megőrzendő gabonát a letevő a raktározónak ténylegesen át is adja. A szerződésben kikötött „rendelkezésre állási díj” tehát arra az időre is követelhető, amikor a termény raktárba történő befuvarozása még nem történt meg, vagy a kitárolás az eredetileg tervezetthez képest korábban megvalósult. Mivel a gabona a tárolás során kezelést (forgatás, nedvességtartalom-mérés, rovarirtás) is igényel, a raktározó erre irányuló kötelezettségére a megbízás szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a raktározónak ezen a jogcímen nem azért jár díjazás, mert tevékenysége eredményes volt, hanem azért, mert az eljárás során kellő gondosságot tanúsított. Ha például minden szakmailag indokolt lépést megtett a rábízott gabona állagának megőrzésére, ami azonban ennek ellenére minőségileg mégis romlott, akkor is jogszerűen követelheti a kezelésért járó díjazást.
A raktározási szerződésekben általában rögzítik a felek, hogy a raktározó által rendelkezésre bocsátott raktár alkalmas legyen gabona tárolására. Ezért a szerződésben érdemes meghatározni a raktározás pontos körülményeit is. Egy malmi búza tárolására szolgáló gabonaraktárral szemben például elvárható, hogy a tárolótér beázástól mentes legyen, nem fogadható el a műanyag, deszka vagy hullámpala oldalfal, az áru minőségvizsgálatához és kezeléséhez (pl. rostálás, forgatás, szellőztetés, gázosítás) szükséges műszaki feltételek adottak legyenek, az üzemeltető napi 24 órás őrzést biztosítson. A raktár üzemeltetését általában a raktározó végzi, de előfordulhat, hogy a raktárépület tulajdonosa és a raktározási tevékenységet végző fél nem azonos. Ezért érdemes ezt is tisztázni a szerződésben.
Gabona rendhagyó letétben
A gabonaraktározási szerződést leggyakrabban rendhagyó letét formájában kötik. A gabona ugyanis a polgári jog szerint helyettesíthető dolognak minősül, azaz tömegáru, így a felek megállapodása szerint a raktározó a szerződés lejártakor nem ugyanazt a terményt adja vissza a letevőnek, hanem ugyanolyan minőségű és mennyiségű áruval kell teljesítenie. Ilyen esetben a raktározó a letevő terményét nem különíti el a többi letevő által nála betárolt hasonló minőségű terménytől. Ez a tárolási mód jóval egyszerűbb, ezáltal olcsóbb megoldás az elkülönített raktározáshoz képest.
Nem elkülönített tárolás esetén gyakran előforduló kifogás a letevő részéről, hogy nem olyan minőségű búzát kapott vissza a raktározótól, mint amit átadott neki. A későbbi viták elkerülése érdekében a raktározónak és a letevőnek még a beszállítás előtt célszerű közösen mintát venniük az átadni kívánt terményből, amely minta a továbbiakban az egész mennyiséget reprezentálja. Kitároláskor az esetleges minőségi kifogás során erre a mintavételre és a bevizsgálásakor született vizsgálati eredményekre kell hivatkozni, ezért a mintát a szerződés lejártáig mindkét félnek érdemes megőriznie. Egy közelmúltban lezajlott bírósági perben éppen az volt a vita tárgya, hogy étkezési vagy takarmánybúza betárolására került-e sor. Mivel csak a letevő őrizte meg a mintát, a raktározó érdemi ellenbizonyítással nem tudott élni. Így a bíróság a termelőnek adott igazat és megállapította, hogy a raktározó kártérítéssel tartozik a letevőnek amiatt, mert a betárolt étkezési minőségű búzánál rosszabb minőségű terményt adott vissza.
Ami a raktározón számon kérhető
A raktározó a rábízott terményt elsődlegesen őrizni köteles, ugyanakkor mezőgazdasági termény esetében a szakmai szokások szerinti műveleteket is el kell végeznie, különben annak minősége romlana. A későbbi értelmezési viták elkerülése érdekében feltétlenül javasolt a szerződésben annak meghatározása, hogy a terménnyel a raktározó milyen műveleteket köteles elvégezni. Így ha abban nem szerepel például, hogy a raktározó kötelezettsége a rovarmentesítés, akkor a letevőnek kell erről gondoskodnia.
Egyes műveletek elvégzése a raktározó érdekében is állhatnak, még ha a szerződés azokat külön nem is tartalmazza. Ilyen például a tárolás megkezdésekor a betárolásra szánt gabona mérlegelése. Ha a raktározó a letevő által állított súlyadatokat ellenőrzés nélkül elfogadja, úgy megfosztja magát attól a lehetőségétől, hogy utóbb bizonyítani tudja a beszállított áru tényleges mennyiségét. Ha a raktározó elismervény aláírásával átveszi a letevőtől a terményt, akkor ugyanannyi mennyiségű terményt kell majd kitárolnia az őrzési idő lejártakor. A terménytárolási, kezelési körülményekből adódó súlyveszteség, az ún. káló azonban elszámolható, amelynek szokásos mértéke éven túli raktározás esetében a betárolt mennyiség 1%-a. Ilyen „beszámítható” súlyhiány keletkezhet a termény nedvességtartalmának csökkenése, a forgatásból fakadó porlás, illetve rovarkártétel miatt is.
A raktározónak a raktározással kapcsolatban számos további kötelezettsége lehet, amelyekről a szerződésben külön rendelkezni kell. Ilyen feladatok lehetnek a terménymozgatás (betárolás, kitárolás, forgatás), a gabona kezelése, rovarirtása, a folyamatos minőség-ellenőrzés és nedvességtartalom-mérés. Ha a letevő a raktárban elhelyezett terménnyel kapcsolatban olyan utasítást ad a raktározónak, amely célszerűtlen vagy szakszerűtlen, a raktározó erre köteles a letevő figyelmét felhívni. Ha ezen figyelemfelhívás ellenére a letevő ragaszkodik az utasításhoz, akkor az ebből eredő károk a letevőt terhelik.
A raktározó köteles a letevőt a raktározott dologra vonatkozó minden lényeges körülményről értesíteni. Ha ezt elmulasztja, az ebből eredő károkért a raktározó a felelős. A szerződő felek egymás felé fennálló tájékoztatási kötelezettsége részeként a raktározó a letevőt a termény lényeges tulajdonságának megváltozásáról is köteles tájékoztatni. Ha például a betárolt gabona hőmérséklete növekedni kezd, vagy ha a terményben rovarok jelennek meg, de a forgatás, illetőleg a rovarirtás a szerződés szerint nem a raktározó feladata, akkor a változásokról azonnal értesítenie kell a letevőt. Ha a raktározó ezt a kötelezettségét elmulasztja, az ebből eredő károkért ő felel. Időben történő tájékoztatás esetén ugyanis a letevő intézkedhetett volna a termény megfelelő kezeléséről.
A raktározó a rábízott terményt az általános gondosság szabályai szerint köteles őrizni, azt nem használhatja, és más őrizetébe sem adhatja át, két esetet kivéve: (1) ha ez a letevőnek károsodástól való megóvása érdekében szükséges volt, vagy mert (2) a letevő ebbe kifejezetten beleegyezett. Ha a raktározó ezt a tilalmat megszegi, akkor felelős minden olyan kárért, amely enélkül nem következett volna be. Szerződést szeg tehát a raktározó akkor, ha átszállítja a nála betárolt gabonát egy másik vállalkozó raktárába azzal az indokkal, hogy kell a tárolókapacitás saját gabonája számára. Ha pedig ez utóbbi raktár villámcsapás miatt leég, és vele együtt a letevőnek az oda átvitt gabonája is megsemmisül, hiába minősül a villámcsapás vis maiornak, azaz olyan „elháríthatatlan külső oknak”, amiért általában a raktározó nem lenne felelős, ebben az esetben mégis felel a teljes kárért, hiszen a letevő beleegyezése nélkül adta más őrizetébe a gabonát, amit a szerződés szerint saját magának kellett volna megőriznie. Kivételt képez a fenti szabály alól az az eset, ha az áru átszállítására azért van szükség, mert a letevőt egyébként károsodás érné. Ha például a raktározó raktárát árvíz fenyegeti, és ezért a nála betárolt terményt átszállítja egy másik személy raktárába, jogszerűen jár el, ha ott nem áll fenn ez a veszély. A kármegelőző típusú intézkedéseket ugyanis a raktározó a letevő utólagos értesítése mellett is megteheti.
A felek eltérő megállapodása hiányában a tárolási díj a raktározónak utólag jár. Mértékére nincsenek hatósági előírások, arról a felek „piaci alapon” maguk állapodhatnak meg, de a Ptk. szerint ingyenes (szívességi) letéti szerződés is köthető. Ha a letevő nem fizeti meg a raktározó részére a szerződés alapján megállapított díjat és költségeket, a raktározónak törvényen alapuló zálogjoga keletkezik az őrzött terményen. Ennek lényege, hogy a raktározó a gabonát nem köteles kiadni a letevőnek, hanem azt visszatarthatja és a Ptk.-ban szabályozott módok valamelyike alapján értékesítheti. Az így befolyó összegből fedezheti követelését, de ha ennél nagyobb összeg folyik be, a különbözetet köteles a letevőnek kifizetni. Fontos felhívni a figyelmet az arányosság követelményére is. Csekély mértékű díjkövetelés fejében a raktározó nem tarthatja vissza a tartozás mértékét sokszorosan meghaladó értékű termény kiadását, hanem csak olyan mennyiséget, amekkora elegendő a díja és költségei kiegyenlítéséhez.
A tárolási szerződés megszűnése és megszüntetése
A határozott időre kötött tárolási szerződés automatikusan – a felek minden különösebb intézkedése nélkül – megszűnik, ha a szerződésben meghatározott időtartam eltelt. A határozatlan idejű szerződés megszüntetéséhez viszont szükséges a felek közös megegyezése, vagy hogy azt valamelyik fél egyoldalúan megszüntesse (például felmondással). A terményt a raktározás helyén kell visszaadni a letevőnek, de a felek a szerződésben ettől eltérően is megállapodhatnak.
A letevő a raktárban elhelyezett dolgot bármikor visszakövetelheti. Ez azonban nem jelenti feltétlenül a tárolási szerződés megszűnését. Előfordulhat ugyanis, hogy a lekötött tárolókapacitás után a szerződés szerinti bérleti díjat továbbra is fizetnie kell(ene). Ilyen helyzetben javasolt, hogy a felek közös megegyezéssel módosítsák a szerződést a későbbi hosszadalmas jogviták elkerülése végett. Egy hosszabb időre kötött szerződés lejárta előtti felmondására gyakran kötnek ki valamilyen külön díjazás (például bánatpénz) fizetését.
Ha a raktározási szerződés határozatlan időre szól, a raktározó a szerződést tizenöt napi felmondással bármikor indokolás nélkül megszüntetheti. Ha azonban a szerződésből a letét időtartama megállapítható, a raktározó a gabonát ennek az időnek az elteltével tárolhatja csak ki. A Ptk. mindössze két kivételes esetet ismer, amikor is ezen időtartamot megelőzően is követelheti a raktárban őrzött termény visszavételét a letevőtől: (1) ha a termény biztonsága veszélyben van, vagy (2) ha annak őrizetét nem foglalkozása körében látja el, és a szerződéskötéskor általa nem ismert olyan körülmények következtek be, amelyek a dolog további őrizetét számára nagymértékben megnehezítik. Ezekben az esetekben a letevő a raktározásért fizetendő díj és a költségek időarányos részét köteles csak megfizetni.
Orlovits Zsolt
