Mi magyarok kezdeményeztük 2012. augusztusában, a baromfi termékpályán működő két világszervezet (WPSA, IPC) támogatásával, hogy május 10-ét a Baromfi Világnapjának nyilvánítsák.
A világ baromfitermelése
Ez az esemény lehetőséget ad arra, hogy a föld lakosságának élelmezésében kiemelt szerepet játszó baromfi termékpálya felhívja a figyelmet a táplálkozásban betöltött szerepére, aktuális trendjeire, a jövőt érintő kihívásaira. A baromfitermékeknek a népélelmezésben betöltött szerepe vitathatatlan, hiszen a baromfihús és a tojás a legnagyobb mennyiségben előállított állati eredetű terméknek számít, és napjainkban az emberiség legjelentősebb fehérjeforrása.
Az emberiség létszámának és élelmiszerigényének növekedésével a baromfiipar szerepe még tovább erősödik, hiszen rendkívül hatékonyan, alacsony környezeti lábnyommal, vallási tilalmak nélkül képes kitűnő minőségű és magas táplálóértékű terméket előállítani. Nem csoda hát, hogy mind a világ baromfihústermelése, mind tojástermelése dinamikusan növekszik.
Fontos azt is kiemelni, hogy a terméklánc szereplői (tenyésztés, termelés, feldolgozás) és a kapcsolódó üzletágak (takarmányipar, tartástechnológia) is folyamatosan a fenntartható termelés irányába fejlesztik tevékenységeiket, hogy Földünk csökkenő erőforrásait (termőföld, víz, energia) minél hatékonyabban használják fel és így biztosítsanak megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert a föld egyre gyarapodó népességének.
Az ágazat célkitűzését az elmúlt időszakban több tényező is nehezítette, akadályozta, mint a világszinten is problémát jelentő, de egyes földrajzi régiókban súlyos veszteségeket okozó madárinfluenza-járvány, amelynek kezelésére a szigorú járványvédelmi intézkedések alkalmazásán túl egyre több ország veti fel a betegség elleni vakcinázás védekezési lehetőségét.
Az Európai Unió baromfitermelése
Az Európai Unióban – elsősorban a hatályos rendkívül szigorú állatjóléti, állategészségügyi, higiénia szabályozás miatt – kevésbe dinamikus a baromfiszektor növekedése, de itt is kétségtelen tény, hogy a baromfiágazat stratégiai fontosságú mind gazdasági, mind pedig élelmezési szempontból. Az EU élelmiszerrendszerében az ágazat becslések szerint 38 milliárd euró termelési értékkel és évi 2 milliárd eurót meghaladó exporttal büszkélkedhet, amely több mint 370 ezer embernek biztosít munkát és megélhetést. Európa szerte 25 ezer családi gazdaságban nevelnek magas színvonalon csirkét, pulykát és kacsát.
A gyakorta visszatérő madárinfluenza-járvány az európai térség baromfiállományaiban is súlyos károkat okozott. A 2021-2022-es járványok során több, mint 50 millió baromfit kellett kiirtani. A vakcinával történő védekezés jogszabályi hátterét kialakította az Európai Bizottság, az alkalmazás lehetőségét biztosító kísérletek és vizsgálatok folyamatban vannak, és várható ennek bevezetése a következő egy-két évben.
Az európai térség baromfihúselőállításában is megkerülhetetlen az orosz-ukrán háború hatása, annak gazdasági és politikai következményei. Ez a borzasztó esemény sem indokolhatja, hogy az EU olyan politikai kedvezményt biztosítson Ukrajnának, hogy az EU a saját előírásainak és követelményrendszeszének nem megfelelő termékek bárhonnan (nem csak Ukrajnából) bejuthassanak az unióba.
Mindazon EU-jogszabályoknak, amelyek az unió termelőire/termékelőállítására nézve kötelezőek, ugyanúgy minden EU-ba érkező importtermék esetében is kötelezőnek és ellenőrzöttnek kell lenniük. Ez nem csak a tisztességes és egyenlő verseny, de a fogyasztói elvárások (antibiotikum csökkentés, állatjólét) és az EU fogyasztóinak élelmiszerbiztonsági szempontjából is elvárhatók.
Az Európai Bizottság jelenlegi, az ukrán importra vonatkozó vámot és kvótát érintő határozatai, intézkedései azt eredményezték, hogy az ukrán beszállítás jelentősen nőtt és erősödött az importnyomás (takarmányalapanyag, csirke és tojás), amely beszűkítette a magyar és az európai termelők piacát, annak dacára, hogy Ukrajnában nem az uniós állat- és környezetvédelmi előírások és normák szerint termelnek. Ezen intézkedések ráadásul nem az ukrán népet segítik, hanem az Ukrajnában is tevékenykedő néhány oligarcha cég érdekeit szolgálják.
A baromfiszektornak ugyanakkor nem csak külső, hanem EU-n belüli fenyegetettséggel is komolyan számolnia kell a jövőben. Az Európai Bizottság számtalan olyan jogszabály megalkotására készül, amelyek ágazatok, termékpályák ellehetetlenüléséhez vezethetnek. Ezek közül ki kell emelni az állatjóléti előírások további szigorítására vonatkozó új bizottsági jogszabálytervezetet.
Tudni kell, hogy a közösség e területen is a világ egyik legszigorúbb szabályozásával rendelkezik, így megkérdőjelezhető az új tervezet szükségessége. Ugyanakkor a bizottság ideológiai alapokon nyugvó, gyakorlattal köszönőviszonyban sem álló, „tudományos” háttértanulmányaival kapcsolatban már több releváns szakmai kritika született.
Talán nem véletlen, hogy mindezidáig nem kerültek nyilvánosságra azok a részletes hatástanulmányok, amelyek rávilágítanának arra, hogy egy ilyen jogi intézkedés teljes mértékben ellentétes mind a környezeti, mind a gazdasági, mind a társadalmi fenntarthatóság elveivel. Egy megalapozatlan döntés következményei olyan visszafordíthatatlan, hosszú távú károkat okoznának, amelynek generációkon átívelő felelősségére a Baromfi Termék Tanács véleménye szerint nem lehet felhatalmazása az Európai Bizottságnak.
Magyarország
Bár a magyar baromfiágazat teljesítményét az elmúlt időszakban érdemben befolyásolták és csökkentették a 2020-2022-es évek megpróbáltatásai (Covid-19 és madárinfluenza járvány, orosz-ukrán háború és a következményeként is jelentkező válság), még mindig büszkék lehetünk eredményeinkre.
A magyar baromfiszektor teljesítménye dinamikusan nőtt ez elmúlt évtizedben és a hazai szükségletet 30-40 százalékkal meghaladó belső ellátáson túl az agrárium egyik kiemelkedő exportteljesítményű ágazatának tekinthető. A baromfi termékpálya közvetlen és közvetett foglalkoztatotti létszáma több tízezer családnak nyújt megélhetést.
A magyar állatitermékek termelése és megoszlása is jól demonstrálja a baromfiágazat kiemelt jelentőségét és szerepét az élelmiszerellátásban. A Baromfi Világnap eseményét a hazai ágazati érdekképviselet, a Baromfi Termék Tanács 2023. május 12-én nagyszabású konferenciával ünnepli a Vajdahunyad várában.
A rendezvényt Csorbai Attila, a szakmai szervezet elnök-igazgatója nyitja meg, köszöntőt mond a szaktárca képviselője, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs is.
Előadóként szerepel Gert-Jan Oplaat, az Európai Baromfifeldolgozók és -kereskedők Szövetségének (AVEC) elnöke, aki az európi baromfihús-előállítás legfontosabb kérdéseire hívja fel a figyelmet. „Hogyan tovább húsfogyasztás?” című előadásával Andrea Bertaglio kampánymenedzser (European Livestock Voice) rávilágít a tényre, hogy az intenzív állattenyésztés és az abból származó termékek hogyan felelnek meg egyéb fenntarthatósági szempontoknak.
Medveczki András, a Ceva-Phylaxia Zrt. baromfi-állategészségügyi vezetője „A madárinfluenza elleni vakcinázás védekezésről” szóló előadásában azon túl, hogy tájékoztatást ad a vakcinák védekezésben való szerepéről, a témakör összetettségét és bonyolultságát is bemutatja. Zoltán Péter szaktanácsadó (UBM Fedd Zrt.) „Automatizálás, robotizálás a baromfiiparban” prezentációja talán sokaknak még fantasztikusnak tűnik, de kitűnően mutatja be a baromfiágazat fejlődési, fejlesztési irányait.
A Baromfi Világnappal, illetve a háttéranyagban szereplő ágazati információkkal kapcsolatban további tájékoztatást nyújt Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója a 30 591-2808-as telefonszámon.
