A mezőgazdasági termelésben a biogáz alapanyag és a hőenergia termelés céljából termesztett lágy- és fás-szárú energiaültetvények szerepe jelentősen nőtt, így a betakarítandó volumen is jelentősen emelkedett. Mindezek mellett a kérődző állatállomány jó minőségű silókukorica, vagy cirkos takarmánykeverékből készült jó minőségű szilázzsal; gyep, lucerna, zöldtakarmány-keverékből készült szenázzsal; gabona teljes növényi zúzalékkal történő ellátására – a TMR etetési technológia általánossá válása miatt – egyre nagyobb felhasználói igény mutatkozik. Ezen igények kielégítésére a szecskázógép gyártók folyamatosan és hatékony módon fejlesztik gyártmányaikat, új műszaki megoldásokkal, típusokkal jelennek meg a piacon.

A kérődzők takarmányellátásában a különböző takarmányokból készített szilázsok és szenázsok előállítása – egyrészt az állatok takarmányhasznosítása, másrészt a silózás, silókészítés technológiája is – eltérő szecskahosszússággal készített aprított takarmány előállítását teszi szükségessé. Az aprítás mértéke az alkalmazott dobok kés-számától és a beadagolás sebességétől függ. A silózott tömegtakarmányok (silókukorica vagy cirkos keverékek) esetében – a takarmányhasznosulás, az emészthetőség, a siló tömöríthetősége szempontjából – a beállítandó szecskahosszúságot 11–17 mm közöttire célszerű választani. Ez esetben a szecskázó-gép fajlagos hajtóanyag-felhasználása is kedvezően alakulhat. Ezek figyelembevételével a szecskázógépek 12×4, vagy 10×4-es lépcsősen (sorban), vagy V 20, azaz 2×10, vagy V 24, azaz 2×12 két sorban elhelyezett késekkel felszerelt aprítódobos változatát célszerű választani. A dobok késeinek leszerelésével, illetve fele késszámmal – szálastakarmányok szecskázásához kialakított szecskázókések felszerelésével – a szálastakarmányok esetében alkalmazható 35–50 mm szecskahosszúság is beállítható.

A biogáz alapanyagként betakarítandó biomassza esetében a massza hasznosulása, a biogáz termelése a minél kisebb szecskaméret alkalmazása mellett a leghatékonyabb. Ekkor az aprítás mértékét 2–4 mm-re célszerű beállítani; ezért az újabb fejlesztésű szecskázók nagyobb késszámú dobokkal is rendelhetők. Célszerű tehát a 14×4 S 56 soros lépcsősen, vagy 2×20 V 40-es késelrendezésű dobbal szerelt szecskázót választani. Az energiaültetvények betakarítása során szintén nagyobb aprítási méret szükséges, ezért a 10×4 S 40, vagy a V 16 2×8 késszámú dobok alkalmazása javasolható.
Az újabb magajáró szecskázógépek szinte valamennyi változatához az ismertetett szecskázódob kombináció rendelkezésre áll. Kompromisszumokkal mindegyik változat univerzálisan használható, de speciális esetekben mindig az adott célnak optimálisan megfelelő konstrukciót célszerű választani (1. ábra). A kiválasztott, és megfelelő kés-számú dobokkal, valamint az etető beren-
dezés megfelelő beállításával, a technológia – a biogáz termelés, takarmányozási célú felhasználás, vagy energiaültetvény betakarítás – igényei szerinti szecskaméret és homogenitás elérhető (2. ábra).
A szecskázó-aprító berendezést kiszolgáló behordó- vagy etetőszerkezetnek, az egyenletes és kellően előtömörített, várható tömegteljesítménynek megfelelő mennyiségben történő anyagtovábbítás biztosítására az átadó keresztmetszeteket a nagyobb behordó hengerek távolságával növelték meg. A rövidebb működési hosszal rendelkező berendezések 4 hengeres kivitelűek. Előnyük az egyszerűbb szerkezeti kivitel; kifordítható egységként könnyebb hozzáférést biztosítanak a szecskázódobhoz. A hosszabb anyagátadási pályával rendelkező szerkezetek 5–6 hengeres kivitelűek, melyek egyenletesebb, nagyobb tömörségű beadagolással dolgoznak (3. ábra).

Silókukorica esetében a szecskázott, illetve silózott takarmány tápanyagtartalma a kukoricaszemek érettségi fokától függ, ennek megfelelő hasznosulásához a teljes érésben levő kukoricaszemek megsértése, roppantása szükséges. A roppantott szemek a hasznos erjedési folyamatokat is kedvezően támogatják. A kukoricaszemek sértésére a hagyományos építésű szemroppantó hengerpárokat is – a minél hatékonyabb szemroppantás és az áteresztő-képesség növelése céljából – a geometriai méretek, a roppantó recék számainak növelésével, és az eltérő kerületi sebességek alkalmazásával eddig is folyamatosan fejlesztették.

Ezen berendezések távolsága a kezelőfülkéből vezérelve elektrohidraulikusan állítható a hengerek közötti anyagáram mennyiségétől függően. Ennek megfelelően a szemroppantó hengerek, pl. 11 mm szecskahosszúság és 150 t/h tömegteljesítmény mellett is a teljes érésben levő kukoricaszemek több mint 95%-át hatékonyan megroppantják. Az alkotó irányú recézéssel ellátott hengerek különböző fordulatszámmal és kerületi sebességgel forognak, ennek következtében a szárrészeket zúzzák is. Abban az esetben, ha nincs szükség a szemroppantó és zúzóhatás elérésére, a szemroppantó hengerek távolságát a maximális értékre kell állítani, vagy ha hosszabb idejű üzemeltetés során nincs szükség a munkájukra, könnyen és gyorsan kiszerelhetők az anyagáram útjából.
Ugyanilyen célú fejlesztés eredményeként alkalmazzák a „Vcracker” rendszerű szemroppantó berendezéseket, melyek hengerei kúpos, sugárirányban rovátkolt felületű tárcsákból állnak, és egymásba forognak. Így a kukoricaszemek és az aprított anyag hatékony szemroppantáson és zúzáson megy keresztül. E szemroppantó berendezések a hagyományos alkotóirányú recézett szemroppantó hengerekhez képest jóval nagyobb aktív felülettel rendelkeznek.

A motorfejlesztések eredményei a szecskázógép gyártásban is jelentkeznek. Ennek eredményeként a magajáró szecskázó gépekbe épített korszerű motorok hengerenkénti külön adagoló és befecskendező szivattyúval szerelt Common Rail változatok. Az aprítás mértékétől és az anyag vágási energiaigényétől függő munkafolyamatok nagyon eltérő motorteljesítményt igényelnek, ezért a különböző terhelési szinteknek megfelelő teljesítménnyel dolgozó motorok kerültek az újabb fejlesztésű szecskázókba (lásd Claas Jaguar gépcsalád automatikus motorteljesítmény szabályozási tartomány adatait, 1. táblázat). A Krone szecskázógép-család újabb fejlesztésű magajáró gépeinek motorteljesítményre vonatkozó adataiból (2. tábl.) látható, hogy a nagyteljesítményű kategóriában – a kétmotoros meghajtás helyett – egy nagy teljesítményű, nagy teljesítményrugalmasságú és hengerűrtartalmú motort alkalmaznak. Ezek a motorok minden esetben megfelelnek az aktuális károsanyag-kibocsátási feltételeknek (SCR technológiás AdBlue katalizátor, vagy füstgázszűrő), gyakran már a következő előírások feltételeit is teljesítik. Az új fejlesztésű szecskázók esetében a szecskázott anyag 1 tonnájára jutó fajlagos hajtóanyag-felhasználás csökkentésében is fontos szerep jut a motoroknak.

A motorok teljesítményszintjének leterhelése érdekében a növelt geometriai méretű szecskázó berendezések áteresztőképességének kihasználására az adapterek munkaszélessége is növekedett. A gabona teljes növény betakarításához alkalmazott direktvágó asztaloknál az alternáló kaszaszerkezetet a tárcsás rotációs vágószerkezet váltotta fel. A szálastakarmányok szecskázásos betakarítására használatos rendfelszedők munkaszélessége 3,8–4,2 m-re nőtt, és megjelentek az összecsukható változatok is. A silókukorica és cirkos keverékek betakarítására használt soros adaptereket szinte teljes egészében felváltották a forgó anyagtovábbításos sorfüggetlen adapterek, melyek munkaszélessége elérheti a 10,5 m-t.

A nagyobb munkaszélességből, a motorteljesítmény és áteresztőképesség kihasználására való törekvésből, a gépkezelő munkáját elősegítő automatikák, informatikai, elektronikai alkalmazások széleskörű alkalmazásával találkozhatunk. Ezek közül legfontosabbak a különböző nyomvonalkövető, pl. szálastakarmányok esetében a rendnyomvonalon tartó eszközök. Egyes típusoknál a szecskázott anyag szállítására alkalmazott pótkocsik töltését – a pótkocsik zárt magas oldalfalai miatt – a gépkezelő nehezen, vagy egyáltalán nem látja; a nagy munkaszélességek miatt a töltés pontos elvégzése nehézkes. A töltési veszteségek minimalizálására optikai kamerák, illetve infravörös sugárzást érzékelő szenzorokra alapozott, töltés vezérlési szenzorokat fejlesztettek ki egyes típusokon. Különösen fontos ez, amikor a biogáz előállítás céljából történik a silókukorica szecskázásos betakarítása, és közvetlenül áruként szállítják a felhasználóhoz. Ebben az esetben, mivel a szecskázott biomassza alapanyagot nagyobb távolságokra kell szállítani, a kétfázisú szállítási technológia alkalmazá sa feltétlen előnyt jelent. A szecskázógéptől a jó terepjáró képességű „dolly” – kiegészítő traktorvontatású futóművel felszerelt, nagy raktérfogatú, 50–90  mm lehordószerkezetes, közúti közlekedésre is kialakított – pótkocsi veszi át az anyagot. A megtöltött pótkocsi az anyagot a közút közelébe kiközelíti, ott lekapcsolják a „dolly” segédfutóműről, és átkapcsolják a kamion nyergesvontatóra. Ugyanezen technológia megvalósítására fejlesztették ki a nagy térfogatú kocsiszekrénnyel, és kaparóléces átrakóberendezéssel felszerelt átrakó kocsikat is (4. ábra).

Mindezek mellett a mai korszerű magajáró gépek kezelőit digitális kijelzésű információs rendszerek tájékoztatják az egyes üzemállapotokról, üzemelési jellemzőkről. A gépek egyes opciós felszereltségű változatai GPS kommunikációval is rendelkezhetnek.

A teljes szecskázógép konstrukcióra jellemző műszaki fejlesztések mellett újabbak is megjelentek a hazai és nemzetközi piacon, mint a Fendt Katana 65, illetve 85 típusok. Utóbbira jellemző a robusztus építésű szecskázó berendezés (14–28 késes, 770 mm széles és 720 mm átmérőjű), a 6 hengeres adagolóberendezés, a V kúpos tárcsás szemroppantó, s a nagy teljesítményű, 653 LE-s V8-as Mercedes Benz OM 502 LA motor. A rosztovi Rostselmas is megújította a magajáró szecskázógépét, amely így a szántóföldi növények betakarítására alkalmas adaptereken túl energiaültetvény betakarító adapterekkel is üzemeltethető. A beállítható szecskahosszúság 4–7, ill. 10–17 mm között változtatható. A nálunk forgalmazott típus erőforrása Mercedes UM 402 LA dízelmotor.

Dr. Kelemen Zsolt, VM MGI
kelemen.zsolt@gmgi.hu