A földhasználat jogszerűségének új feltételei

A gazdálkodónak és mezőgazdasági termelőszervezeteknek az egységes támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára, 2015-ben június 16-ára nézve a jogszerű földhasználatot hitelesen tanúsító dokumentummal kell rendelkezniük, amennyiben területalapú támogatást kértek. Cikkünkben azt foglaljuk össze, milyen módokon igazolható a támogatásigénylés jogszerűsége az idei évtől.

A 2015. évi egységes támogatási kérelem benyújtása során jelentős bizonytalanságot okozott a gazdálkodók körében, hogy nem volt ismert a jogszerű földhasználat igazolásának pontos feltételrendszere. Bár a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a támogatás odaítélése során abból köteles kiindulni, hogy a gazdálkodó jogszerűen igényelt támogatást földjei után, két esetben mégis szükséges lehet ennek dokumentumokkal való alátámasztása. Egyrészt akkor, ha egy fizikai blokkon belül túligénylés jelentkezett, vagyis egy blokkon belül bejelölt parcellára (vagy annak egy részére) egyidejűleg több gazdálkodó is jelezte területalapú támogatási igényét. Ilyenkor tisztázni kell, melyik kérelem volt jogszerű. Ezen felül az MVH minden évben köteles meghatározott számú, szúrópróbaszerűen kijelölt gazdálkodónál ellenőrzési eljárást lefolytatni, amelynek keretében szintén szükséges a jogszerű földhasználat igazolása.

2014-ben jelentősen szigorodott a földforgalmi törvény, és a földhivatalok a földhasználati nyilvántartásból számos, korábban jogszerűnek minősített jogcímet töröltek (haszonkölcsön, szerződésen alapuló haszonélvezet), illetőleg a bejegyzést előzetes hatósági engedélyhez kötik (haszonbérlet, felesbérlet, részesművelés), vagy kizárólag írásos megállapodás formájában fogadják azt el (közös tulajdon használati megosztása, szívességi földhasználat, alhaszonbérlet). Mivel a földhasználati nyilvántartásba való bejegyzés számos esetben akadályokba ütközik, ezért célszerűnek látszott a jogszerű földhasználat eseteit tágabb körben meghatározni. Az Országgyűlés végül 2015. június 23-án, azaz egy héttel a támogatási kérelmek benyújtásának végső határidejét követően fogadta el a 2007. évi XVII. törvény módosítását, amely visszamenőlegesen, azaz már az idei évre vonatkozóan is szabályozza ezt a kérdést.

A jogszerű földhasználat eseteit két csoportba soroljuk. Az első, „magától értetődő” eset az, amikor a támogatás igénylője az adott földrészletre nézve 2015. június 16-án bejelentett földhasználó, azaz szerepel a járási földhivatal földhasználati nyilvántartásában. Ilyenkor a járási hivataltól bekért földhasználati összesítő alapján egyértelműen megállapítható a támogatásigénylés jogszerűsége.

A második csoportba azok az esetek tartoznak, amikor az igénylés jogszerűsége a földhasználati nyilvántartásból nem állapítható meg, ahhoz más dokumentumok, igazolások szükségesek.

1. Jogszerű földhasználatnak minősül a támogatásigénylés szempontjából, ha a támogatást a nyilvántartásba bejelentett földhasználó közeli hozzátartozója igényelte a terület után. Közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon (például az illető személy szülei, gyermeke, unokája), a testvér, valamint az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, továbbá az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő.

2. Ugyancsak jogszerű a földhasználat, ha legkésőbb 2015. június 16-án már rendelkezésre állt a járási földhivatal által jóváhagyott haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési szerződés, de annak földhasználati nyilvántartásba való bejegyzése még nem történt meg. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy önmagában a felek által aláírt haszonbérleti, felesbérleti vagy részesművelési szerződés megléte nem elegendő, mert annak érvényességéhez a járási földhivatal előzetes jóváhagyása is szükséges. Az viszont megengedett, hogy a támogatás tényleges igénylője ne a jóváhagyott szerződésben szereplő haszonbérlő, felesbérlő vagy részesművelő, hanem annak közeli hozzátartozója legyen.

3. Önmagában a felek által aláírt szerződés csak abban az esetben szolgálhat igazolásul, ha az szívességi földhasználatról szól, vagy alhaszonbérleti szerződés, ezek érvényességéhez ugyanis nincs szükség a járási földhivatal előzetes jóváhagyására. Arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy a földforgalmi törvény csak szűk körben ismeri el jogszerűnek ezeket a szerződéseket (szívességi földhasználati szerződést csak közeli hozzátartozók köthetnek egymással, az alhaszonbérletnek pedig vetésforgóhoz kötött és/vagy kézimunkaerő-igényes kultúra termesztésére kell irányulnia). Jogszerű földhasználónak minősül továbbá a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóval kötött írásbeli megállapodás alapján a területet vetőmagtermelési célból hasznosító gazdálkodó és közeli hozzátartozója is.

4. Ugyancsak jogszerű földhasználó a családi gazdálkodó, illetve annak közeli hozzátartozója, amennyiben 2015. június 16-án rendelkezik családi gazdaság alapításáról szóló érvényes írásbeli megállapodással (melyben értelemszerűen szerepel az adott földterületre nézve a családi földhasználat ténye), vagy ez utóbbi megállapodás alapján a megyei kormányhivatal földművelésügyi főosztálya által a családi gazdaságokról vezetett nyilvántartásba családi gazdálkodóként már bejegyzett, regisztrált gazdálkodónak minősül.

5. Jogszerű földhasználó az ingatlan tulajdoni lapja alapján az adott földrészlet bejegyzett tulajdonosa, illetve annak közeli hozzátartozója is. E szabályt közös tulajdonban lévő olyan földekre is alkalmazni kell, ahol a tulajdonosok használati megosztás nélkül közösen művelik a földet (ilyen esetben a támogatást megállapodásuk alapján az egyikük igényelheti), illetve ha az egész földterületet az egyik tulajdonostárs műveli teljes egészében.

6. Amennyiben a földrészlet osztatlan közös tulajdonban van, és művelése megosztottan zajlik, a használati rendről szóló megállapodás alapján minősül jogszerű földhasználónak az adott tulajdonostárs, illetve annak közeli hozzátartozója. A használati rendről szóló megállapodás akkor érvényes, ha azt minden, a földrészlet tulajdoni lapján szereplő címen elérhető, és a megállapodásra érdemben válaszoló tulajdonostárs aláírta. Nem szükséges tehát „nyomozni” egy elhunyt tulajdonostárs esetén annak örökösei után, vagy a tulajdoni lapon szereplő címen nem elérhető tulajdonostárs új lakcíme után, ezek beleegyezését ugyanis megadottnak kell tekinteni, hasonlóan a megállapodás megkötésére nem reagáló tulajdonostárshoz. A sikertelen megkeresési kísérlet tényét azonban igazolni kell (tértivevény segítségével). Ha az osztatlan közös tulajdonban álló földterületen a tulajdonostárs a saját tulajdoni hányadát meghaladó mértékű területen gazdálkodik, erre nézve is jogszerű földhasználónak minősül, ha ez a tény a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre, de rendelkezik a többletterület használatára jogosító írásbeli megállapodással, és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló is alátámasztja. (A gazdálkodási napló tartalmi és formai követelményeit a 9/2015. (III.13.) FM-rendelet részletesen tartalmazza.)

7. Egy osztatlan közös tulajdonban álló földterületen tulajdonostársnak nem minősülő személy, vagy annak közeli hozzátartozója akkor minősül jogszerű földhasználónak, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre, de rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással, valamint a használat tényét az általa vezetett, és a 9/2015. (III.13.) FM-rendeletnek megfelelő gazdálkodási napló is alátámasztja.

8. Végül jogszerűen használja a földet az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett vagyonkezelő szerv (állami tulajdonú földterületek esetén például a helyi önkormányzat, állami erdőkre nézve az illetékes erdőgazdasági zrt.), illetve a földforgalmi törvény új előírásainak megfelelően haszonélvezőként, vagy a használat jogának jogosultjaként bejegyzésre került személy (közeli hozzátartozók közötti, legfeljebb 20 évre szóló megállapodás alapján).

A jogszerű földhasználat igazolására az MVH várhatóan kora ősszel szólítja fel a túligénylésben érintett, vagy ellenőrzésre kijelölt gazdálkodókat. Amennyiben az MVH megállapítja, hogy a gazdálkodó a támogatást részben vagy egészben jogosulatlanul, azaz megfelelő földhasználati jogcím nélkül igényelte, az érintett területre nézve a kapott összeget kamattal növelten vissza kell fizetnie. A kamat mértéke a jogosulatlanul igényelt támogatás gazdálkodó számláján történt jóváírásától számítva naponta a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Fel kell azonban hívni a figyelmet a jogszerű földhasználatot érintő két további új előírásra is. Az egyik ilyen feltétel, hogy a támogatást igénylőnek legalább egy hektár területen ténylegesen aktív gazdálkodónak kell lennie. Ezért az esetleges visszaélések elkerülése érdekében nem részesülhet területalapú támogatásban az állandó sport- és rekreációs terület (például golfpálya) fenntartója, továbbá ingatlanvállalat, repülőtér, vasúttársaság, vagy vízmű üzemeltetője, kivéve ha e tevékenysége mellett legalább húsz hektár mezőgazdasági területen jogszerű földhasználó, vagy elsődleges üzleti tevékenysége mezőgazdasági tevékenység.

Ugyancsak visszaélésekre adhat okot az egységes területalapú támogatás 150 000 eurót meghaladó részének 5%-kal történő csökkentése, valamint a 176 000 euró feletti alaptámogatás teljes elvonása. Ezek a szabályok ugyanis az 1200 hektár felett gazdálkodó üzemeket arra ösztönzik, hogy szétválással kisebb területű vállalkozásokká alakuljanak át. Az így nyert támogatási előnyt azonban a 37/2015. (VI.30.) FM rendelet alapján az igénylőtől el kell vonni, hacsak nem igazolja, hogy

− a 2011. október 18-át követő szétválást a támogatási feltételektől független jogi, gazdasági környezet, vagy a tulajdonosi kör élethelyzetét érintő, a vállalkozás irányítását befolyásoló körülmény változása tette indokolttá, vagy

− a szétválásról az adott jogi személy még 2014. november 1-jét megelőzően dokumentumokkal alátámasztható módon döntést hozott, és a szétválással érintett jogelőd, illetve jogutód vállalkozások nyilatkoznak a szétválás valós okairól és arról, hogy a szétválás nem a támogatás kötelező elvonásából eredő hatások elkerülésére irányult.

Változások a földadásvételi eljárás rendjében:

Az Alkotmánybíróság (AB) 2015. június 1-jén hozott döntése nyomán tovább hosszabbodhat a termőföld adásvételi szerződések hatósági jóváhagyásának egyébként sem rövid, általában fél évet is meghaladó időtartama. Az AB ugyanis határozatában alkotmányellenesnek minősítette azt a gyakorlatot, amely alapján a helyi földbizottságok helyett eljáró megyei agrárkamarai elnökség adásvétellel kapcsolatban hozott állásfoglalását mindössze 5 napra teszik közzé az önkormányzat hirdetőtábláján, és csak ez alatt az időtartam alatt lehetséges ellene az érintett feleknek kifogást benyújtani a helyi képviselő-testülethez. Az AB úgy módosította az eljárást, hogy az adásvételben érintettekkel a jegyzőnek név szerint közölnie kell az állásfoglalást, ami ellen a jövőben nem csak kifogás nyújtható be, hanem az bírósági felülvizsgálat keretében is megtámadhatóvá válik.

A zártkert-tulajdonosokra nézve kedvező fordulat várható, amennyiben a földrészleten igazoltan épület is található. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása ugyanis megteremtette a lehetőséget arra, hogy a tulajdonos 2016. december 31-ig kérhesse a földhivatalnál a zártkertként nyilvántartott, ezáltal a földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ingatlana művelési ágának törlését, és ezzel egyidejűleg művelés alól kivett területté minősítését. Ezáltal az ilyen ingatlan mentesülhet a meghirdetési kötelezettség, valamint a földszerzést korlátozó egyéb előírások alól. Mivel az eljárás részletszabályait külön végrehajtási előírások fogják rendezni, ezért a jelenleg még a földforgalmi törvény hatálya alatt álló zártkertek adásvételére nézve egyelőre kivárást tanácsolunk a vonatkozó végrehajtási szabályok megjelenéséig.

Orlovits Zsolt