Több adat kellene a gazdálkodóktól például a trágyakezelésről, a szervestrágya összetételéről és az emissziócsökkentő technológiák alkalmazásról ahhoz, hogy Magyarországon hatékonyabban lehessen védeni a talajokat és a vizeket, és a kormány előnyösebben tudja alakítani az uniós szabályozást – fejtette ki a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kedden Budaörsön, egy konferencián.

Feldman Zsolt, a Talajközpontú termelés 2015 című országos szakmai konferencián kiemelte: rendkívül fontos, hogy olyan adatokkal rendelkezzenek, amelyek objektív képet adnak a magyar mezőgazdasági termelésről, és amelyek alapján a gazdálkodók és a kormányzat meg tudja tenni a megfelelő lépéseket a talajok és a vizek védelmében.
Feldman Zsolt felidézte, az unióban általános megközelítés a szabályozásban, hogy a vizek nitrátszennyezőjének elsődlegesen a mezőgazdaságot tartják, ezért a szigorú előírások elsősorban az agráriumot sújtják. Hangsúlyozta: az is hátrányos az ágazatra, hogy az európai bizottság által használt adatok alapján a mezőgazdaság bocsátja ki a légkörben lévő anyagok közül az ammónia 94 százalékát, az üvegházhatású gázok 10 százalékát.
A helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország medencejellegéből adódóan nagyon sok szennyezett pangó víz itt gyűlik össze, ezért erősen nitrátszennyezett területként tartják számon. Megjegyezte: a Nitrát Direktíva szerint a felszíni vizekbe történő teljes nitrogénkibocsátás több mint 50 százalékáért általában a mezőgazdálkodás tehető felelőssé.
Úgy vélte, ezért fontos, hogy a magyar mezőgazdaságról, a gazdálkodókról és a talajokról megfelelő információkat szolgáltasson az ország az uniónak, hogy ne születhessenek az országot és a gazdálkodókat hátrányosan érintő döntések. Azonban nagyon kevés hiteles adat van például a trágyakezelésről, a szervestrágya összetételéről és az emissziócsökkentő technológiák alkalmazásáról – tette hozzá, jelezve: az adatokat nagy erőkkel próbálják pótolni.
Feldman Zsolt elmondta, az új uniós ciklusban 50 milliárd forint áll rendelkezésre öntözésfejlesztésre, a pénz felhasználásakor azonban nemcsak a területet kell növelni, hanem olyan technológiákat kell alkalmazni, amelyek kímélik a talajt.
A helyettes államtitkár kifejtette, ma már számolni kell a szélsőséges időjárási viszonyokkal, ezért a gazdálkodóknak fel kell készülniük arra, hogy a vizet ne csak elvezessék, hanem tárolják is.
Feldman Zsolt elmondta, 2015 és 2020 között 188,3 milliárd forint jut agrár-környezetgazdálkodásra és 62,2 milliárd forint ökológiai gazdálkodásra. A talajvédelmet szolgáló célzott támogatások közül kiemelte a talaj agrotechnikai műveletekkel történő javítását és a talajvédelmet, illetve a vízvédelmet szolgáló támogatásokat.

Forrás: MTI