Tisztelt Gazdálkodók! A következő oldalakon gazdatársaikat kérdeztük aktuális témákról és kértük, fejtsék ki a véleményüket. Fontosnak tartjuk az elhangzott és megörökített szót, ugyanis a vélemény mindig ingyen tanácsként szolgál a múlt tanulsága és a jövő sikeres építése érdekében. A három megkérdezett gazdálkodó Kocsi Zoltán – Dombrád, Drenyószki Tamás – Nyíregyháza és Kristóf Gábor – Balatonberény voltak és a kérdések, amihez hozzászóltak pedig a következők:

MIT HASZNÁLNÁNAK KI A LEGINKÁBB A GÉPES ÚJDONSÁGOK KÖZÜL?

Kocsi Zoltán: Ugyan nem nagy a gazdaságunk és nem is a szántóföldi növénytermesztés a fő profilunk, de érezzük, hogy szükség van a modern technológia használatára. Még úgy is megéri ezek alkalmazása, hogy ténylegesen a dohány és gyümölcstermesztés a fő megélhetési forrásunk. Mindig keressük az újdonságokat. A legaktuálisabb és leghasznosabb fejlesztés lenne most számunkra egy sorvezető rendszernek a megvásárlása. Nemrég beruháztunk egy 16 m fesztávolságú permetezőbe és csak a szemmérték alapján nagyon nehezen áll rá az ember, hogy pontosan tudjon vele haladni. Pláne búzában okoz fejtörést, mert ott nincs művelőút kihagyva. Itt le sem mertem mérni mennyi lehetett az átfedés vagy az esetleges kihagyás. Bízom magamban, de a sorvezetés már nagyon égető kérdés. A földet illetően egyelőre a hagyományos, szántásra alapuló technológiában hiszünk, azonban sok környékbeli gazda már próbálgatja a mulch vetést, és mivel érdekelnek az újdonságok figyelem eredményeiket. Keresni kell a költség hatékony megoldásokat, mert szántással sok energiát rakunk a munkafolyamatba, de nem hozza azokat az eredményeket, amiket elvárunk. 

Drenyószki Tamás: Leginkább a GPS adta lehetőségeket használjuk ki, rendelkezünk sorvezető rendszerrel, amit sűrűn használunk például műtrágya szóráshoz vagy permetezéshez. 700 hektárt kell megművelnünk és ilyen területnagyság mellett már számítanak az átfedések, kihagyások. Kiemelném azonban a traktorokon belüli fejlesztéseket és azon belül is számunkra az egyik legfontosabbat: a kényelmet. Saját magunk vezetjük a gépeket, hihetetlen fejlődésen mentek át az előző években az erőgépek. Ma már rugózott mellsőhíd nélküli, magas zajszintű traktorokat el sem tudunk képzelni. A gépes beruházások közül az automata kormányzás, amivel szemezünk.
A no till/min till technológiát kipróbáljuk és megpróbáljuk, hogy nem szántunk. Vettünk egy mélylazítót, az ekét leraktuk porosodni. Az a tervünk, hogy teljesen elhagyjuk a hagyományos művelést. Tudjuk, hogy merész vállalkozás, de a szomszédoktól látjuk, hogy működhet. A szármaradványokról és gyomokról tudjuk, hogy gondot okozhatnak, de a talaj vízháztartásával nem lesz problémánk.

Kristóf Gábor: Eddig nem használtuk ki a modern technológia adta lehetőségeket, de most már érezzük a szükségét. A gazdaság megkövetelne például egy mikrogranulátum szórót. Főleg, hogy a kukorica esetében törvényileg megszüntették a csávázást, tehát most egy olyan anyagra van szükségünk, ami egyenértékű vele, és legalább olyan hatékony is, mert rengeteg a kukoricabogár. Azt gondolom, hogy folyamatosan képezni kell magunkat annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjunk gazdálkodni. Jelenleg az öcsémmel egy 80 órás növényvédelmi tanfolyamra járunk, egyrészt azért, mert előírták, másrészt aki növényvédelemmel foglalkozik és vegyszereket használ annak szerintem kötelessége tisztában lenni az ehhez szükséges tudásanyaggal – akár szolgáltat, vagy éppen a maga kedvteléséből dolgozik a földdel.
A gépes újdonságokra visszatérve mivel mi kis területen gazdálkodunk nincs szükségünk GPS-re vagy sorvezetőre. Ezeket véleményem szerint nagy területeken érdemes használni.
A gazdálkodást tekintve én a hagyományos technológiában hiszek. Kipróbáltuk már azt is, hogy nem szántunk, de nálunk nem vált be, mert a termésátlag nem hozta az elvárható szintet. Ugyan tárcsáztunk és kombinátoroztunk is, de a nálunk lévő agyagos talajszerkezet végett a gyökerek nem tudnak olyan mélyre lejutni.

MILYENEK A KILÁTÁSOK AZ IDEI ESZTENDŐRE?

Kocsi Zoltán: A szezont valójában már tavaly megkezdtük, őszi búzát vetettünk, amely évek óta nem nézett ki olyan jól, mint most. Itt számítunk egy jó 50 mázsás termésátlagra, ami jónak mondható a gyenge és közepes minőségű földeken. Kukoricát is vetünk és bízunk benne, hogy a tavalyi 50 mázsás átlag nem ismétlődik meg. Felénk (Kisvárda térsége) a 70–80 mázsás átlag elvárható, de tavaly volt, hogy két hónapig egyáltalán nem esett az eső, emiatt a fele volt a hozama a földnek, mint ahogy terveztük. Amitől azonban sokat várunk a gyümölcs és dohánytermesztés. Ha távolabb tekintek, mondjuk öt évre előre ez a két terület lehet meghatározó számunkra. Dohányból nagyon sokat fejlesztettünk eddig, öntöződobból 3 helyett már 10-zel rendelkezünk 30 hektár területre, három motoros szivattyúnk és célgépeink vannak. Megdupláztuk eszközeink és területeink számát. Gyümölcsből is hasonló terveink vannak: szeretnénk 10 hektárral bővíteni meglévő állományunkat, a legégetőbb fejlesztési tervünk egy hűtőház építése az almának. Meggyültetvényeink fele már kiöregedett, amelyek nagy részét már kivágtuk. Volt olyan fa, amelyik már húsz éves volt. Ezek helyébe cseresznyében gondolkozunk, abban látjuk a fantáziát.

Drenyószki Tamás: Úgy tervezzük, hogy a területeink 40-45%-án kukoricát, 20%-ban napraforgót és 30%-ban őszi kalászosokat vetünk. Jól indult az év, mondhatni, hogy kedvező az időjárás. Remélem, hogy az árak is valamelyest felmennek a tavalyi értékekhez képest. Összességében jobb évre számítok. A jövőben szeretnénk a saját szántóföldek arányát növelni, gőzerővel a földvásárláson vagyunk. A gépparkot illetően új kombájnra és vetőgépre van szükségünk, ezek vannak prioritásban.

Kristóf Gábor: Az idén biztosan fogunk vetni kukoricát és árpát is, de a fő profilunk a szőlő marad természetesen. Idén újabb 2 hektárt szeretnénk telepíteni belőle. Tavaly a szőlő mennyiségével meg voltunk elégedve, a minőség is megfelelő volt. Szőlőtelepítéshez 90%-os támogatást is vettünk igénybe, és reméljük, hogy a traktorberuházáshoz hasonlóan gördülékenyen megy majd a kifizetés. Az erőgép esetében már a szemle után három héttel megkaptuk a pénzt. Pár évvel ezelőtt vásároltunk egy új szárzúzót. A 2013-as 35%-os géptámogatást sikerült kihasználnunk, két traktort és két permetezőt sikerült megvásárolnunk, amelynek köszönhetően sikerült megoldanunk a gépesítést. A gazdálkodás hatékonyságát mindenképpen a gépeink modernizálásában látom, régebbi típusú eszközzel már nem rendelkezünk. Szerintem nem egy–két évre kell gépet venni, hanem 8–10 évre, mert akkor kifizetődő a befektetett pénz. Nagyon fontos az állomány folyamatos karbantartása, hiszen ha egy régebbi masinára odafigyelnek, jelentősen csökkennek a ráfordítási költségek nem is beszélve a használtkori áráról.

 HOGYAN ZAJLIK A GENERÁCIÓVÁLTÁS?

Kocsi Zoltán: Szerencsére olyan időket élünk, hogy van utánpótlás a mezőgazdaságban. Nem tudom másfelé az országban, hogy megy, de nálunk sok a fiatal gazda. Jómagam sem úgy terveztem, hogy a földművelésből fogok elsődlegesen megélni, de így hozta a sors és a körülmények. Sok ismerősöm, akik elsodródtak a gazdálkodástól most visszatérnek erre a pályára. Úgy látom a fiatalok számára is kiváló lehetőségek rejlenek most a pályázatokban. Az idősebb generáció ugyan egyre nagyobb teret enged a fiataloknak (főleg a technológiai újdonságok alkalmazása végett), de a végső szót még szeretik ők kimondani egy döntés meghozatalakor.

Drenyószki Tamás: a családban már félig-meddig meg is történt. Édesapánk pár hektáron gazdálkodott, amíg a bátyám meg nem szerette a gazdálkodást. Ő 18 éves kora óta segédkezik szüleink mellett. Én 22 évesen kerültem itthonra és azóta együtt dolgozunk. Szépen fejlődtünk az évek alatt és mára hétszáz hektárt művelünk. Szerencsére szüleink válláról sikerült 80%-ban levenni a terhet a vállukról. De azt is el kell mondani, hogy határozottan azt tervezzük, hogy 20–25 év múlva mi is átadjuk a gazdaságot saját gyerekeinknek. Magyarországon a családi gazdálkodási formának nagy jövője van, benne van a genetikánkban. Azt javaslom minden fiúnak folytatnia kell a gazdálkodást, ha van rá lehetősége. Sok ismerőstől halljuk, hogy a fiatalokat nem engedi az idősebb generáció szóhoz jutni. Szerencsére minket ez elkerült, megtaláltuk a jó egyensúlyt az újdonságok behozatala és az idősebb tapasztalati bölcsességre való építés között.

Kristóf Gábor: nálunk most lesz időszerű a generációváltás, Édesapánktól szeretnénk hamarosan átvenni a gazdaságot öcsémmel. Reméljük tudunk élni a hamarosan kijövő fiatal gazda pályázattal. A kisfiamnak szeretném idővel átadni a gazdaságot, úgy látom hajlik rá kicsi kora ellenére. Nyilvánvalóan a pályázatok nélkül is végbe fog menni a generációváltás, azonban egyelőre minden támogatás és lehetőség jól jön. Mindenesetre pozitívan állunk a távoli jövőhöz is, mert ha nem hinnénk benne, nem csinálnánk.