Tavaszi telepítés előtt

A birsből a világon is keveset termesztenek (alig 400 ezer tonna), Magyarországon sem más a helyzet, nálunk cca. 2–2300 tonna az éves mennyiség. A birs főleg a házikertek gyümölcse, de ültetvények is vannak belőle Kecskemét térségében és Somogy, Békés megyékben. Frissen ritkán fogyasztjuk (Törökországban friss fogyasztásra alkalmas fajták is vannak). Eddig a feldolgozóipar kereste magas pektin tartalma miatt, újabban a pálinkát is főznek belőle.

Ökológiai igényeit tekintve az öntözését érdemes megoldani, mert az éves 700-800 mm igénye másként nem elégíthető ki. Ha nem építünk ki öntözőrendszert az ültetvényben, az intenzív gyümölcsnövekedés időszakában július közepe és szeptember eleje között – amikor hazánkban ráadásul majdnem minden évben aszály van – 2–3-szor mindenképpen öntözzük meg. Terem ugyan és megél száraz körülmények között is, de ez esetben lényegesen kevesebb termést hoz, elaprósodik a gyümölcse és még kövecses is lesz, főleg ha meszes is a talaj. Talaj vonatkozásában a középkötött, jó vízgazdálkodású talajok a legmegfelelőbbek számára. A tavaszi fagyok ritkán károsítják, mert későn (májusban) virágzik.

Telepíthető ősszel is tavasszal is, 6×4 méteres térállásra ültetjük; 30–40 cm-es törzsmagasság felett 3–4 vázágat alakítunk ki, melyeket az első évben felére, a második évben kétharmadára vágunk vissza, hogy megfelelően elágazódjanak. Tulajdonképpen váza koronaformát alakítunk ki, csak alacsony törzsmagassággal.Az oltványok alanya lehet vadbirs, de lehet EMA, vagy A birs is. Termőkorban az évi nyugalmi állapotban történő metszés során csak a sűrűsítő elemeket távolítjuk el, 3 évente erősebben is lehet metszeni, mert nagyon jó a birs megújuló képessége. Évente rendszeresen eltávolítjuk a gyökér és tősarjakat is.

Agrotechnikai célunk a sorok és sorközök gyommentesen tartása. A sorok árnyékolását akár szerves (szőlőtörköly, szalma, lekaszált aljnövényzet), akár szervetlen anyaggal (pl. agroszövet) végezzük, nemcsak a sorok gyommentességét oldottuk meg, hanem a fák is meghálálják. A sorközök művelését 10 cm-nél mélyebben ne végezzük, mert a birs gyökérzete sekélyen helyezkedik el (20–40 cm mélységben).

Fajtaválasztás ajánlott a hazánkban termesztett fajtákból; a Konstantinápolyi, az Angersi, a Champion és a Bereczki bőtermő; ez utóbbi a legelterjedtebb. A Championnal célszerű társítani több szempontból, éspedig: termékenyülés, érésidő, növekedési erély. A birs a teljes termőkort a telepítés utáni 5–6. évben éri el.

Növényvédelme jól megoldható; a birs károsítóinak száma kevés, termesztéstechnológiájában a diplikarponos betegségére, a moniliára és az almamolyra kell elsősorban odafigyelni. Sajnos, ha virágzáskor hűvös, párás a klíma, az Erwinia amylovora is megtámadhatja. Ez utóbbi miatt kerüljük az ültetvény közelében az almatermésűek csoportjába tartozó növényeket. Az Erwinia elleni védelem meglehetősen drága, de ha fenn akarjuk tartani az ültetvényünket, mindenképpen szükséges. A tősarjak eltávolítása amiatt is fontos, mert azokon fog a kártevő megtelepedni először és a jelenlegi növényvédőszer-választék mellett ez elég nehezen írtható. Az almamolyra kell még kellő figyelmet fordítani, de rajzásmegfigyelésre alapozott permetezéssel sikeresen védekezhetünk ellene.

A világon 60 millió, míg hazánkban 5–600 ezer tonna feletti az éves alma termésmennyiség. Legnagyobb arányban termesztett gyümölcsfajunk a maga sajátosságaival. Még mindig a Jonathan a legelterjedtebben termesztett fajtánk; ezen túl az Idared, a Golden Reinders, a Gála, az Elstar az elterjedtebbek, de van már ipari célültetvény is Magyarországon elsősorban a rezisztens fajtákra alapozva. Az alma legnagyobb termesztő-körzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a Hajdúsággal bezárólag. Itt terem az éves mennyiség közel 80%-a. A második a Dunántúl nyugati része Nagykanizsától, Zalaegerszegtől észak felé.

Ez a gyümölcsfaj a kiegyenlített klímát kedvelné. Az utóbbi évek július-augusztusi, csapadékban nagyon szegényidőszakát – főképp, ha légköri aszály is van – a téli almák különösen nehezen viselik. Ez esetben a reggeli harmatok híján nem alakul ki a fajtára jellemző fedőszín teljes mértékben, színező öntözésre is szükség van. Az alma a legnagyobb költséggel termeszthető gyümölcsfaj; magas a növényvédelmi költsége, hiszen március végétől szeptemberig permeteznünk kell. Magas a betakarítási költsége; ha még tárolni is fogjuk, újabb forintok rakódnak rá, ami az értékesítésnél nem biztos, hogy megtérül. Étkezési célra is, de ipari feldolgozásra elsősorban olyan fajtákat kell telepíteni, amelyek viszonylag alacsony költséggel termeszthetők, ugyanakkor beltartalmi értékük megfelelő legyen. Legjobb a hármas rezisztencia, azaz a mindhárom kórokozó (Ventúria inaequalis, Podosphaera leucotricha, Erwinia amylovora) elleni védekezés. Ha emellett még kettős hasznosítású is a fajta (étkezési és ipari) az a legideálisabb. Ipari célültetvény telepítésénél ezek közül célszerű választani (lásd táblázat).Az almaültetvényt lehet ősszel is és tavasszal is telepíteni. A művelési rendszerhez igazítjuk az alany-nemes kombinációt. Kettős hasznosítású fajtákból összeállított ültetvénynél a 7×4 méterre ültetett termőkaros orsó koronaformát javasolnám. Itt hektáronként 357 oltvány kell, és támrendszer nem szükséges. Az alanyt a talajtípustól függően kell választani, mert gyenge talajon az erősebb növekedésű erély biztosítja azt a méretet, amit jó minőségű talajon a gyengébb növekedésű alany.

Fajtaválasztás: a kettős hasznosítású fajtákat gondolom jobbnak, mert adott helyzetben étkezési célra is jól értékesíthetők.

Növényvédelem: A tél végi lemosó permetezés után, ha az ültetvény fajtái nem ellenállók a ventúriás varasodással szemben, akkor egérfüles állapottól már permetezni kell ellene, fertőzési nyomástól függően kontakt vagy szisztemikus fungicidekkel. Június közepéig nagyon fontos a tökéletes védelem – ellenkező esetben mennyiségi kárunk is lesz nem csak minőségi –, utána már csak a konídiumos alakok ellen kell védekezni (csapadékmentes időszakban ritkábban is elegendő). A lisztharmat elleni védelem lényegesen alacsonyabb költséggel is megoldható. Erwinia ellen nagyon drága a védelem, de csak fertőzésveszélyes évjáratban kell elvégezni, virágzás időszakában. Az almamoly és az almailonca elleni védelmet előrejelzésre alapozzuk inszekticiddel, vagy légtértelítést alkalmazunk 2 ha feletti területnagyságnál. Csapadékos évjáratban mindösszesen 15–16 alkalommal is kell permetezni, kevésbé csapadékos vidéken vagy évben 12–13-szor is elég.A gyomírtást az ültetvény 3 éves kora után herbicides kezeléssel végezzük, előtte csakis mechnikai művelést végzünk mind a sorokban, mind a sorközökben. Kötöttebb talajú területeken a sorközöket füvesítjük és akkor évente kb. 4-szer kaszáljuk. A tápanyagutánpótlást a telepítés előtt talajvizsgálat eredményei alapján tervezzük, a későbbiekben 5 évente elegendő talajvizsgálatot végeztetnünk, évente lombanalízist. A kapott adatok alapján tudjuk meghatározni az évente szükséges tápanyagmennyiséget.

Lippainé dr. Kőrösi Mária
agrarelet@gmail.com