Magyarországon 5–6 ezer hektáron termesztenek kajszibarackot; az éves termésmennyiségünk évjárattól függően 27–28 ezer tonna. A kajszi hazánkban a kockázatos termésbiztonságú fajok csoportjába tartozik, ezért csak mikro körzetekben termeszthető ahol mind a talaj menti-, mind pedig a szállított fagyok gyakorisága alacsony.
Legfőbb problémája a téli és a tavaszi fagyérzékenység minek következtében ingadozó a termésmennyisége. A kajszi termesztés további gondja még az összefoglaló néven gutaütésnek nevezett tünet-együttes, ami jelentős fapusztulások okozója. Nem árt tudni, hogy a gutaütés okozta fapusztulást ma már kivédhetjük a metszés megfelelő időzítésével, a mindenkori sebkezeléssel és nem utolsó sorban a sekély talajműveléssel. Újabban a fitoplazma jelent egyre nagyobb gondot, ellene a vektorai – nevezetesen a szilvalevél bolha és a kabócák – irtásával, fenyőerdő szomszédság kerülésével védekezhetünk.
Különösen fiatal ültetvények károsítója a Púpos szú, mely késői észlelése jelentős tőhiányt okozhat, ez ellen csapdás megfigyelésre alapozott permetezéssel, a megtámadott és elpusztult fák gyors eltávolításával, megsemmisítésével védekezünk.
Magyarország kajszibarack termesztő körzetei közül Gönc és térsége az, ahol a legritkábban szenvednek az ültetvények fagykárt fajtától függetlenül. Ebben a termesztő-tájban ezért alacsonyabbra lehet vinni a koronaszintet, ami kisebb kézimunkaóra-igényt jelent a termesztés során, s egyúttal alacsonyabb termesztéstechnológiai költséget is. Az alkalmazott koronaforma az ún. váza-forma. Kecskemét-Lajosmizse térsége a másik kiemelten fontos termesztő-körzet, a maga sajátosságaival. Gyakoriak a tavaszi talaj menti fagyok, de olykor a szállított fagyok is jelentős terméskiesést okoznak. Legutóbb 2012-ben a virágzáskori mínusz 9 °C teljes termésveszteséget okozott. Ebben a térségben magasabbra kell vinni a koronaszintet – hogy a korona minél kisebb hányada szenvedjen kárt a talaj menti fagyoktól-, s egyúttal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fajtaválasztásnál a fajták fagytűrő képességére. Ez nagyon fontos, mivel a fagy elleni védekezés jelentősen növeli a termesztési költséget. Javasolt koronaforma az ágcsoportos sudaras és a Papp-féle ernyő.
Termesztő-körzeten belül is lehetőleg a magasabb fekvésű helyeket válasszuk. Ha domboldalon akarunk termeszteni, akkor annak az északi oldala lesz előnyösebb a kajszi telepítésére. Az erdők szomszédságát – főleg a fenyő erdőét – kerüljük. Ne válasszunk fagyzugos helyeket sem! Figyeljünk oda, hogy legyen lefutása a hideg levegőnek, ne akadályozza azt pl. fasor.
KAJSZI ALANYMEGVÁLASZTÁS
Kötött talajon csakis myrabolán, laza homokos talajon lehet myrabolan és vadkajszi is. A vadkajszi nem hoz sarjakat, de levegőigényes. A myrabolannál gyakori a sarjképzés és megtelepedhet rajta a szilvalevél bolha, ami a fitoplazma vektora. Tehát homokos talajon inkább a vadkajszi alanyt válasszuk.
Kajszibarack fajtamegválasztás: amennyiben ipari felhasználás a cél, a termésbiztonság és a termőképesség a legfontosabb szempontok! A jelenlegi fajtaválasztékból ennek leginkább a Bergeron és a Ceglédi arany fajták felelnek meg, az újabbak közül a Kioto, Robada, és a Ladycot ígéretesek.
A kétkomponensű kajszi oltvány előállítási ideje a faiskolában 2 év, a háromkomponensűé 3 év. Telepítésük tavasszal javasolt a gyökerek fagyérzékenysége miatt. A csemeték térállás megválasztásánál fontos figyelembe vennünk a kajszinak, mint fényigényes gyümölcsfajnak a mivoltát! Egy fa kb. 30–35 négyzetméter tenyészterületet fog igényelni. Ha besűrítjük kisebb térállásba, akkor az a termésmennyiség rovására fog menni. Természetesen figyelembe kell venni a fajta-alany növekedési erélyét és a termőhelyi adottságokat is.
A szaporítóanyag megrendelése a telepítést megelőző évben, legkésőbb augusztusban történik. Csak tájékoztatásul a jelenlegi szaporítóanyag árak: hagyományos oltvány 900–1000 Ft+áfa, a 3 komponensű 1500–1700 Ft+áfa. Az 1 hektárra eső szaporítóanyag szükséglete 285–333 db oltvány közé tehető.
A TELEPÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE
Az elővetemény lehetőleg gabonaféle legyen, annak gyomelnyomó tulajdonsága miatt. Ha kapásnövény az elővetemény, az semmiféleképpen ne legyen a Solanaceae család tagja a Verticillium fertőzés lehetősége miatt!!! Talajvizsgálat alapján kell meghatározni a feltöltő trágya összetételét és mennyiségét. Különösen homoktalajon a talaj vízmegkötő tulajdonságának javítására célszerű szervestrágyát is kijuttatni, ennek mennyisége 500–800 q/ ha. (Az érett szarvasmarha trágya ára jelenleg 350–400 Ft/q kijuttatással együtt). A szervestrágyázást követően 60–70 cm-es mélyszántást végzünk, beforgatva így az értékes tápanyagot a talajba. A kerítésépítéskor 4 méterenként rakjuk le az oszlopokat; választ-
hatunk 2,4 m-es akácoszlopokat, vagy betonoszlopokat. Költsége 800–900Ft/db. Kerítésnek vadháló is elég, de ez esetben a tetején 2 sorban szögesdrótot húzzunk ki.
Telepítés előtt tavasszal megtárcsázzuk a területet. Ezután kitűzzük a sorokat, a fahelyeket, beáztatjuk a csemetéket legalább 12 órán át, amelyek azután kerülnek az ültetőgödrökbe. Ezek aljára starter nitrogén műtrágyát helyezünk, ezt földdel takarjuk be; rá talajfertőtlenítő anyagot tegyünk pajor kártétel elkerülésére. Ha az oltványok gyökérzetét Radifarm-os oldatban áztatjuk, akkor intenzív gyökérképzést indukálunk, vitálisabbak lesznek a csemetéink és gyorsabban fognak növekedni. Ültetés után végezzük a fák koronába metszését sebkezeléssel egy menetben, majd öntözzük be az oltványokat.
Az ültetési mélység is nagyon fontos! Ha túl magasra ültetjük a csemetét, akkor gyorsan kiszáradnak a felső gyökerek; viharban kidől a fa, sőt gyengébb növekedésű, kompaktabb lesz egész életében.
Miután az oltványokat beöntöztük, fontos felkupacolni a talajt a gyökérnyaki résznél, hogy a kiszáradást elkerüljük. Ezután havonta csak egyszer fogjuk beöntözni, tehát összesen még ötször. Kajszibaracknál mikroszórófejes öntözőrendszert érdemes telepíteni, mert azt nem csak vízpótlásra tudjuk majd használni, hanem fagy elleni védelemre is.
A kajszi hivatalosan 5 év után fordul termőre. Termőre fordulás előtt az ápolási munkák a következők:
• agrotechnika: fontos az ültetvény egész életében odafigyelni arra, hogy a fák gyökérzetét ne sértsük meg, mert azzal Verticilliumos fertőzést indukálnánk, ami a fertőzött fa életébe kerülhet.
• sorművelés: oldalazó talajmaróval évente 6 alkalommal
• sorközművelés: lehet füvesíteni (kötött talajon), akkor fűkaszálás évente négyszer, tárcsázás (laza talajon) évente ötször
• fitotechnika: koronaalakítás és hajtásválogatás évente egyszer; metszés után azonnal sebkezelést is végzünk
• növényvédelem: célunk, hogy minél vitálisabb, korának megfelelő ütemben fejlődő fákat neveljünk, ezért minden olyan károsító ellen védekezni kell, amelyik ezt akadályozná, sőt a fák életét is veszélyeztetné. Így fontos a növényvédelmi technológiában a kajszi gnomóniás levélfoltosssága elleni védelem, mert egy erősebb fertőzöttség korai lombhullást, a fás részek fokozott téli fagyérzékenységét okozná. Amikor az első virágok megjelennek a fákon, attól kezdve a Monilia ellen is védekeznünk kell, hogy megelőzzük a vesszők, gallyak pusztulását.
A kártevők közül a barackmoly ellen kell permetezni rajzásmegfigyelésre alapozva. Fokozott figyelmet érdemel a Púpos szú, mely több száz fát képes elpusztítani, ha nem veszik időben észre. Ez ellen már áprilisban kell permetezni, az általa megtámadott és elpusztított egyedeket pedig el kell távolítani a gyümölcsösből és meg kell semmisíteni. Ha erdővel szomszédos a területünk, akkor a bundás bogárra is oda kell figyelni és védekezni kell ellene. Évente 5–6 permetezés termőrefordulásig elegendő az ültetvény megfelelő beállottsága és egészséges fejlődése érdekében. Termőrefordulás után a sorokat gyomirtással tartjuk tisztán. A növényvédelemben a keleti gyümölcsmoly ellen is védekezzünk, a metszést csakis nyáron, augusztus hónapban végezzük.
Lippainé dr. Kőrösi Mária
agrarelet@gmail.com
