Tudnivalók telepítéstől a termésig
Magyarországon 8–9 ezer hektáron termesztenek szilvát, az éves termésmennyiségünk 60–70 ezer tonna. Bár sokoldalúan felhasználható gyümölcs, fogyasztásunk mégis alacsony belőle, csak 1,3 kg/fő/év. A szilva Magyarországon a csonthéjasok közül a meggyel együtt a kedvező termésbiztonsággal termeszthető fajokhoz tartozik. Viszonylag alacsony költséggel termeszthető, legtöbb fajtája géppel is betakarítható, bőven és rendszeresen termő gyümölcsfaj. Ha szükséges, 4–8 hétig tárolható is. A szilvatermesztés kiemeltebb termesztőtájai hazánkban a Szatmár-Beregi felső Tiszahát és Szamoshát, Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
A szilva (Prunus domestica) a csonthéjasok csoportján belül az ökológiai viszonyokhoz a legjobban alkalmazkodó faj, hosszú a téli mélynyugalma, ennél fogva téli fagykárt nem szokott szenvedni, a vízigénye viszont fontos, mert sok fajta a vízhiányra nem csak apróbb gyümölccsel (President, Bluefree), hanem korai gyümölcshullással (Besztercei) is reagál.
Alanyválasztás: széles a paletta, választhatunk, myrabolant, kökényszilvát, Brompton szilvát, St.Julient vagy homoki meggy hibrideket aszerint, hogy milyen növekedési erélyű fákat szeretnénk, milyen koronaformát, illetve térállást. Hazánkban a legelterjedtebb alany a myrabolan, abból is a klónok (a Myrabolan A és a Myrabolan B), mert azok fagytűrőbbek, mint a magoncok.
Fajtaválasztás: a Besztercei fajta a Kárpát medencében a legelterjedtebb, hazánkban is ezt a fajtát termesztjük a legnagyobb arányban, augusztus közepétől szeptember közepéig érő fajtáink vannak. Ennek a fajtának nagyon jók a beltartalmi értékei, kiemelkedően magas a cukortartalma, a szárazanyagtartalma. Vannak hibái: későn fordul termőre, aprók a gyümölcsei és sajnos a Plum pox vírusra nagyon érzékeny. Ez a legnagyobb hibája, mert a vírusos egyedek gyümölcsei alacsonyabb cukortartalmúak lesznek. Nagyon jó fajta a Stanley. Nagyon bőtermő, gyümölcsei közepes méretűek, sok az ikergyümölcs, de ez ipari feldolgozás során nem probléma. Sokáig toleráns volt a Plum pox vírussal szemben, mára már érzékeny, de azért nem jelennek meg olyan gyakorisággal a tünetek rajta mint egy Besztercei fajtán.
Koronaforma és térállás: a váza koronaforma javasolható 100 cm-es törzsmagassággal a gépi betakarításhoz. Erős növekedési erélyű fajtánál (Besztercei) 6×6 m, közepes növekedési erélyű fajtánál (Stanley) 7×4 m.
Szaporítóanyag-szükséglet 277–358 db/ha. Szaporítóanyag bekerülési költsége 900 Ft+áfa/db.
Telepítés előkészítés: az oltványokat a telepítést megelőző évben kell megrendelni a faiskolában, mert előállítási idejük egy év. A szilvát is tavasszal javasolt telepíteni, mint a többi csonthéjas gyümölcsfajt. Elővetemény lehetőleg gabonaféle legyen. Aratás utáni tarlóhántást követően talajvizsgálatot végeztetünk és annak adatai alapján tervezzük meg a feltöltő trágyázás mennyiségét tápelemenként. A szilva elsősorban kálium-igényes, de érzékeny a vas hiányra is. Ez utóbbi miatt nem szabad megfeledkezni a talaj megfelelő levegőztetéséről, a vashiányt azonnal pótolni kell az első tünetek megjelenésekor, mert ha elhanyagoljuk vesszők, gallyak száradásához vezet, akár fapusztulást is okozhat.
Tehát itt is fontos lesz a talaj előkészítés során a talaj 70–80 cm-es mélylazítása. A tápelemek közül a foszfort és a káliumot ősszel juttatjuk ki, a nitrogént tavasszal. A tavaszi telepítés előtt a sorokat kitűzzük, fahelyeket szintén, ültetés előtt a szilvánál különösen fontos az oltványok gyökerét vízben megáztatni. Az ültetés során itt is adunk az ültető gödörbe starter nitrogént, talajfertőtlenítő szert csak akkor, ha laza talajra telepítünk. Kötött talaj esetén nem kell számítanunk cserebogár pajor kártételre. Az ültetést követő beiszapolás a szilva telepítésénél nem hagyható el! A gyökérnyaki részt felkupacoljuk, hogy ne száradjon ki. Vad elleni törzsvédő hálókat majd ősszel helyezzük fel.
Koronába metszés az ültetést követően történik. Az oldalvezéreket visszametszéssel kell nevelni, mert különben a vázkarok felkopaszodnak. Erős növekedésű fajta esetén késleltetett váza korona nevelést alkalmazunk. Pl. Besztercei fajtánál, mert a központi tengely 2. esetleg 3. évben történő eltávolításával is visszafogjuk a növekedést, javítjuk az oldalvezérek elágazási szögének beállását. Öntözőrendszer kiépítése a telepítést követő évben.
A szilva 5 év után fordul termőre, de a Besztercei fajta csak a 7–8. évben. Termőrefordulásig az éves ápolási munkák: a sorok és a sorközök művelése. A sorokat oldalazó talajmaróval műveljük, évente legalább ötször, a sorközöket tárcsázással tartjuk gyommentesen, vagy ha kötött a talajunk, akkor füvesítjük. A sorközök kaszálása füvesített ültetvény esetén májustól havonta egyszer történik szeptemberrel bezárólag.
Fitotechnika: éves koronaalakító metszés.
Növényvédelem: a szilvalevél-vörösfoltosság, a csonthéjasok sztigminás betegsége, az első virágok megjelenésétől a Monilia ellen védekezünk, a kártevők közül a legnagyobb figyelmet a levéltetvek elleni védelemre fordítsuk, majd az első gyümölcsök megjelenésétől kezdve a poloskaszagú szilvadarázs és a szilvamoly ellen is kell permeteznünk. A poloskaszagú szilvadarázs ellen már sziromhulláskor kell permetezni, különben a megtermékenyült gyümölcskezdemények 70–80%-át a földön találjuk. A szilvamoly évi 3 nemzedéke elleni védelemben rajzásmegfigyelés alapján ha az első nemzedéket sikeresen elpusztítottuk, a többivel már nem lesz sok gondunk.Évi 7–8 permetezés szükséges.
Termőrefordulás után a sorokat herbicides kezeléssel tartjuk gyommentesen, a Stanley fajtánál termésritkítást végzünk és ugyanezen fajtánál minden évben termőrészifjító metszést is .
Hazánkban 16 ezer ha a meggy termőterülete, évente 40–70 ezer tonna terem. A termésátlagok alacsonyak, de csak a nem megfelelően művelt ültetvényekben. Számos kiváló meggyfajtával rendelkezünk, melyek közül a legnagyobb arányban termesztettek az Érdi bőtermő és az Újfehértói fürtös valamint a Kántorjánosi.
A meggynek nagyon jó az ökológiai tűrőképessége, hazánkban bárhol jól termeszthető. Vízigénye alacsony, de ha öntözését megoldjuk jelentősen nagyobb termésmennyiséget érhetünk el. Termesztőtájai közül kiemelném a Nyírség-Hajdúság térségét valamint a Duna-Tisza közét.
A szilvához hasonlóan alacsony költséggel termeszthető és fajtáinak többsége géppel is betakarítható. Ennél fogva legelterjedtebb koronaformája hazánkban a váza, leggyakoribb az alanyhasználatban a sajmeggy, általában 6×4 méteres térállásra ültetik.
Telepítése csakis tavasszal. Előző évben a telepítési engedélyhez egyébként is szükséges talajvizsgálat eredménye alapján megfelelő mértékű feltöltő trágyázást végzünk.
Ültetés előtt az oltványokat előkészítjük (beáztatás, gyökérvisszametszés) majd a starter nitrogén és a talajfertőtlenítő ültető gödrökbe juttatása után elvégezzük az ültetést. Ültetés után történik a fák koronába metszése, melyet azonnali sebkezelés követ.
Fajtaválasztásnál vegyük figyelembe az Érdi bőtermő fajta, az Újfehértói fürtös fajtához képest korábbi virágzását, mert előbbi termésbiztonsága esetleges fagyos évjáratban nem lesz kielégítő. Az Újfehértói fürtös fajtánál virágzáskori fagykár nem szokott lenni, de negatív tulajdonságai közé tartozik a túl nagy mértékű kötődést követő gyümölcs elaprósodás. Hátrányos tulajdonsága ennek a fajtának még a nagymértékű pálhalevelezettsége, de ez ipari feldolgozásnál illetve gépi betakarításnál nem jelent gondot. Mindkét fajta fái stabilak, nem hajlamosak törésre. Ipari felhasználásra telepített ültetvény betakarítása csakis géppel gazdaságos.
A meggy ültetvény is 5 év után fog termőre fordulni, termőre fordulásig a talaj gyommentesen tartása mechanikai műveléssel történik, homokos területen évről évre oda kell figyelni a cserebogár pajor kártétel elleni védelemre. A Pseudomonas sp. és a Citospóra fertőzés megelőzése érdekében az éves metszések utáni sebkezelés nem hagyható ki. Termőkorban a betakarítást követő nyári metszéssel a sebkezelés kiváltható lesz. Sőt termőkorban mindkét fajtát azok morfológiai sajátosságai miatt elegendő lesz kétévente metszeni.
Növényvédelem: az első virágok megjelenéséig a lombot fertőző Blumeriella jaapii ellen és a csonthéjasok levéllikasztó betegségét okozó Megacladosporium ellen kell permeteznünk, a virágok megjelenésétől kezdve pedig a moniliás fertőzést is meg kell előznünk. Évi 5–6 permetezéssel egészségesen tartható az ültetvény lombozata. Termőre fordulás után növekedni fog a növényvédelem költsége a cseresznyelégy és a Glöospórium elleni permetezésekkel.
Termőre fordulás után a sorok gyommentesen tartása herbicides kezeléssel megoldható lesz. Ez kora tavasszal megfelelő talajelőkészítés (pl. oldalazó talajmarózás) utáni csírázásgátló herbicid kijuttatást jelent a talaj kötöttségétől függően 200–300 liter/ ha lémennyiséggel.
Lippainé dr. Kőrösi Mária
agrarelet@gmail.com
