A hazai mezőgazdasági üzemekben legnagyobb termőterületen (~ 2,5 millió hektáron), és a legnagyobb volumenben (~ 1,5 millió tonna) a gabonaféléket termesztjük. A gabonafélék szemtermésének legnagyobb része, a mezőgazdasági üzemek tárolótelepein, betárolásra kerül. Az ilyen volumenű kereskedelmi- és üzemi célú felhasználásra szánt szemesterménynek a tárolótelepi anyagmozgatása, komoly műszaki hátteret igényel, és zavartalan, folyamatos bonyolítása, nagy logisztikai feladatot jelent. A logisztikát bonyolítja, hogy a betakarító gépektől átvett szemesterményeket a tárolótelepekre kell szállítani, és a tárolótelepeknek fogadnia kell a terményt, illetve szállítóeszközöket. A beszállított terményt a telepre be kell léptetni, és a betárolási technológiának megfelelően, a torony-, vagy horizontál tárolókba kell juttatni. Tulajdonképpen kettő, a tárolótelepen kívüli és belüli szállítási, vagyis anyagmozgatási körfolyamatot kell a megfelelő műszaki eszközökkel összehangolni. A tárolótelepi anyagmozgatási folyamatok blokkvázlatát az 1. ábra szemlélteti.

A szemestermények tárolásával kapcsolatos szállítási-, anyagmozgatási feladatok, a szántóföldön a betakarítógépektől történő, a betakarított szem átvételével, és a szem beszállításával kezdődik. Erre a célra a traktorvontatású, vonórúdterheléses és forgózsámolyos, billenőszekrényes pótkocsik, különböző konstrukciójú, széles típusválasztéka áll rendelkezésre.

Nagyobb szállítási távolságok esetén, 4×4, vagy 6×6 kerkékképletű, terepváltóval szerelt pótkocsis szerelvényekkel lehet hatékonyan kiszolgálni az arató-cséplőgépeket. Közúti futóművel szerelt tehergépkocsikkal, nyerges vontatókkal nem tanácsos a területen mozogni, ezeknek a szállítóeszközöknek a feltöltése, a termőterület szélén, a különböző konstrukciójú átrakókocsikkal tölthető fel. Hasonló kétfázisú, vagy kiközelítéses szállítási technológia valósítható meg, a dollys segédfutóművel szerelt, billenőszekrényes, nyerges pótkocsis szerelvényekkel is. (1. kép)

Az arató-cséplőgépektől átvett anyagot, szemtermést a tárolótelepre be kell léptetni, át kell venni. A régebbi építésű telepeken, ez kézi mintavételezéssel, mechanikus működésű hídmérlegen való mérlegeléssel a hozzá telepített mérlegházban, és manuális, kézi dokumentációval történik. Természetesen a vonatkozó szabványok, és a mérlegelésre vonatkozó pontossági előírások betartásával, azok kielégítésével. Az újabb építésű tárolótelepek bejáratánál kialakított épületben – ezeket már inkább kisebb laboratóriumoknak is nevezhetjük – történik a mintavételezés, és a minták feldolgozása.

A mintavételezés történhet kézi mintavevő berendezésekkel, de az újabb telepeken a szállítóeszközök nagyméretű kocsiszekrényeik nehéz megközelítésének kiváltására, karos, vagy hídpályán mozgó, távvezérelt robotokat alkalmaznak. A mérlegház, illetve a kisüzemi laboratórium mellé telepített forgótornyos, vagy a hídmérleg fölé telepített futómacskás robotok mintavevő eszközei – az ide vonatkozó szabványok előírásai szerint – távirányítással vezérelhetők, és a rakomány teljes keresztmetszetéből tudnak mintát venni a beállított ismétlésnek megfelelően. (2. kép) A vett minta – további feldolgozásra – a laboratóriumban elhelyezett gyűjtőszekrénybe kerül. A minta szállítása csővezetéken keresztül pneumatikus úton történik. A minták feldolgozása, többnyire a fizikai jellemzők feldolgozására irányul.

A kisüzemi laboratóriumok, egyéb minőségi paraméterek meghatározására alkalmas berendezésekkel is fel vannak szerelve.

Az anyagmozgatási folyamat következő lépése a mérlegelés, vagyis a szemtermés mennyiségi átvétele. A tömegmérésre a tárolótelepeken beépített hídmérlegek szolgálnak. A hídmérlegek acélból kialakított működő szerkezeti elemei, a talajszint alá vannak beépítve, míg a szállítóeszközt fogadó felületük, lehet a talajszinttel megegyező, vagy abból kiemelt felhajtós kivitel. A hídmérlegek méréshatára 10.000-60.000 kg. A méréspontosság, illetve kalibráció 15-20 kg. A mechanikus mérőelemekkel működő hídmérlegeket, egyre nagyobb számban váltják ki az elektrotenzometrikus mérőcsapokkal szerelt konstrukciók.

Az elektrotenzometrikus mérőcsapok által, a tömegmérésre vonatkozó elektronikus jel, digitálisan feldolgozható. Ez lehetőséget biztosít a beléptető rendszer adatainak digitális USB, vagy RS 232 rendszerű átvételére, és PC hálózaton történő feldolgozására. Ezek a be-kiléptető rendszerek egyéb kiegészítőket, kamerákat, sorompókat, akár forgalmi irányító lámpákat, azonosító kártyákat és leolvasókat is tartalmazhatnak. Az így kialakított mérlegrendszer a kiszállítások során is megbízhatóan működik, és a kiszállított anyagmennyiség is dokumentálható, és nyomon követhető. (2. ábra)

 

A most már, akár 1-2 év is visszatekinthető, a fejlesztési programok eredményeként a mezőgazdasági üzemek tárolókapacitása megújult, és jelentősen bővült, új, korszerű, az egyszerű átmeneti tárolócsarnokoktól a rácspadozatos sík-, vagy horizontál tárolókig, illetve toronytárolókig, toronysilókig. (3/a-b. kép)

A lemérlegelt szemes terményt a szállítóeszközök a fedett, lebetonozott és fogadógarattal ellátott előtárolóba ürítik le. Az előtárolók építészeti kialakítása áthajtós rendszerű, és a geometriai méreteit tekintve biztosítják – az előzőekben említett – kis- és nagyméretű, és teherbírású, billenőszekrényes szállítóeszközök ürítési- és áthajtási lehetőségét. Az egyszerű tárolócsarnokokban is közvetlenül behajthatnak a szállítóeszközök, és billentéssel leüríthetik, a tisztítás- és szárítás után lekerülő szemesterményeket.  Az ömlesztett szemestermény előtárolóba, vagy fogadógaratba juttatására, vagy a tárolócsarnokban való mozgatására számos mobil, telepíthető, vagy akár beépített eszköz – szállítószalagok, rédlerek, pneumatikus szállítók – állnak rendelkezésre. A tárolótelepi szállítószalagok, a funkció ellátásához szükséges méretben, 400-tól 800 mm szélességben, 2000-4000 mm, vagy akár ettől nagyobb hosszúságban, sík- és mélyágyazású szalaggal beépített kivitelben, vagy áttelepíthető változatban állnak rendelkezésre. Az ömlesztett szemestermények tárolótelepen belüli anyagmozgatásának hatékony eszközei, a különböző konstrukciójú, elektromos meghajtású ventilátoros, vagy a traktor TLT-jéről üzemeltetett rotációs légszivattyúval, roots-fúvóval szerelt változatok. Az egyszerűbb ventilátoros gépek nyomó-üzemmódban dolgoznak. Ezeknél a gépeknél a ventilátor nyomóoldali csővezetékére épített garatjába, gépi eszközzel kell a szemesterményt betölteni, az a cellásadagolón keresztül, és a nyomócsövön keresztül jut a rendeltetési helyére. A bonyolultabb ventilátoros gépek szívó-nyomó üzemmódban tudnak dolgozni. Ezeknél a gépeknél, a ventilátor szívócsövére szerelt szívófejen keresztül kerül az anyag felszívásra, és a szívócsövön keresztül a leválasztó ciklonba. A leválasztó ciklon aljára épített és hajtott cellásadagoló juttatja a szemesterményt a ventilátor nyomóoldali csővezetékébe, illetve a betárolás helyére. A szívó-nyomó üzemmódban dolgozó pneumatikus szállítók is elektromos meghajtású, telepíthető berendezések. A rotációs légszivattyúval, vagy roots-fúvóval szerelt pneumatikus szállítók, egytengelyes futóműre szerelt tartályos, vontatott berendezések. (4. kép) Ezek a berendezések az üzemeltető, illetve a vontató traktor TLT-jéről kapják a hajtásukat. A roots-fúvó légáramába épített háromállású csap közbeiktatásával, 3 szívó, nyomó, vagy szívó-nyomó üzemmódban tudnak dolgozni. A három különböző üzemmódban is dolgozó pneumatikus szállítóknál, a roots-fúvó szívóoldala, a gép leválasztó tartályában képezi az anyag felszívásához szükséges vákuumot. A vákuum a szemesterményt a tartályra épített szívócsövön és szívófejen keresztül juttatja, a leválasztó ciklon szerepét is betöltő, fedéllel lezárt tartályba.  Szívó-nyomó üzemmódban – az előzőekben is említett, és a tartály aljára épített – cellásadagoló jutattja a roots-fúvó nyomóoldali csővezetékébe, illetve a rendeltetési helyére. Szívóüzemben a tartály tölthető fel. A feltöltött tartállyal a termény elszállítható, és a rendeltetési helyen, nyomóági üzemmódban kiüríthető. A fedél nyílásával a tartálysilókból surrantással is feltölthető, és nyomóüzemódban üríthető. Az ilyen rendszerű szívó-nyomó üzemmódban dolgozó, pneumatikus szállító működési vázlatát a 3. ábra szemlélteti.

A kisebb kapacitású szárító-tároló telepeket egyszerűbb technológiai vonallal építik ki, ebben az esetben általában nem alkalmaznak előtisztítást. A mai korszerű arató-cséplő gépek – pontos beállítás mellett – 98-99% szemtisztasági értékekkel dolgozhatnak. Ebben a technológiai vonalban, a kisebb teljesítményű mobil szárítókra az anyagot, mobil csigás szállítóeszközök viszik fel. A technológiai vonal egyéb anyagmozgató berendezései, szintén a csigás szállítóberendezések. A csigás felszedők és szállítóberendezés szállítócsigája, zárt házban csapágyazott tengelyre tűzött csigalevelekből áll. A gabona, illetve a szemestermény szállítására, természetesen a technológiai vonalba beilleszthetőek, a különböző geometriai méretű- és teljesítményű szállítószalagok.

A kisebb kapacitású előtároló fogadóhelyen, a szemes termények manipulálására felhasználhatók, a magajáró csúszókerék-kormányzású-, a teleszkópos- és a traktoros homlokrakodók, nagy raktérfogatú szemestermény-tároló kanállal.

A nagyobb teljesítményű, és bonyolultabb technológiai vonallal dolgozó, szárító-tároló telepekre érkező terményt deponálják az előtároló fogadótéren. A nagy előtárolási volumen miatt, erre az anyagmozgatási feladatra a nagy raktérfogatú szemesterménykanállal felszerelt, nagy emelőképességű, hátsókerék-kormányzású homlokrakodógépek használhatók hatékonyan. Az anyagot innen láncos szállító, rédler juttatja a serleges felhordókra, majd onnan surrantással a tisztítóberendezésre kerül. A tisztítóból a terményt (kalászos gabonáknál általában nem kell szárítani) így azt újabb konstrukciójú serleges felhordó, illetve vízszintes szállítórendszer a tranzittárolóba vagy – közvetlen betárolás esetén – a láncos szállító a tárolórendszerbe juttatja.

A rédlerek, láncos szállítóberendezések működésére jellemző, hogy a zártszekrényes kialakítású keretszerkezetben végtelenített láncra szerelt műanyaglapátok kíméletesen szállítják a szemesterményt.

A tárolótornyok betároló berendezései a serleges felhordók, láncos szállítók, szállítószalagok. A kitároló, anyagmozgató berendezései – a különböző kialakítású bolygócsigák – mindig beépített berendezések. (5. kép) Egyes kúpos fenekű tárolóknál az egész termény, míg síkpadozatú toronytárolókból a termény egy része, gravitációsan üríthető. A horizontáltárolók nagyobb kapacitású változataiban a betároló, anyagmozgató berendezéseket többnyire különböző kialakítású felsőpályás rédlerek jelentik (6. kép). Ezekkel a berendezésekkel 4-5 m magasságú halmazok képezhetők. A horizontáltárolók belső tere jól kihasználható. A kisebb tárolókapacitású horizontáltárolókba gyakran nem építenek be anyagmozgató gépsort. Ebben az esetben is homlokrakodó gépekkel oldható meg a betárolás, valamint jól kihasználhatók – az előzőekben ismertetett – telepíthető gabonafúvók, szállítószalagok, csigás felszedő szállítóeszközök. A horizontáltárolókból történő kitárolást is, szemestermény kanállal szerelt homlokrakodó gépekkel lehet elvégezni. A kitároláskor, a szemesterménytároló telepről történő elszállításakor, vagyis a termény kiléptetésekor – az előzőekben ismertetett – hídmérlegeken el kell végezni a mérlegelést. A szállítóeszközök megengedett terhelésének, össztömegének, és a tengelyterhelések pontos beállítása, az eszköz kihasználása szempontjából fontos. Ezen túlmenően, ezeknek a paramétereknek a betartását, a hatóságok is ellenőrzik.

A szemesterménytároló telepek – a kapacitástól függetlenül – a termények minőségi átvételére, megfelelő mintavevő rendszerrel, és pontos laboratóriumi digitális mérlegekkel, mérőeszközökkel, szárítószekrénnyel vannak felszerelve. A mennyiségi átvételt pedig már, többségében PC-hez kapcsolható elektromos hídmérlegek végzik, melyek USB-PC-csatlakozáson keresztül biztosítják a digitális adatátvitelt, és az elektronikus üzemvitelt.

A különböző technológiájú nagyüzemi szárító-tároló telepeken – a technológiai elemeket kiszolgáló, beépített anyagmozgatóberendezések – vízszintes anyagmozgatásra láncos szállítót, függőleges anyagmozgatásra serleges felvonót használnak, de alkalmaznak még ki- és betároló csőcsigákat, bolygócsigákat, csigás vályúkat, pneumatikus szállítókat. A tárolótelepi nagy volumenre, anyagmozgatási feladatokra, ezek mellett jól használhatók, illetve nem nélkülözhetők, a nagy raktérfogatú kanállal szerelt homlokrakodó gépek.

 

Kelemen Zsolt
műszaki szakértő – Gödöllő