A magyar borok ügyét és a hazai borászok érdekeit az elmúlt három és fél évben a magyar kormány kiemelt nemzeti ügyként kezelte és képviselte. Ennek köszönhetően az Európai Bizottság elállt eredeti szándékától, a szőlőtelepítések teljes liberalizációjától. A hungarikum törvénynek köszönhetően pedig a bel- és külföldön is védelmet érdemlő magyar termékek, köztük az arra érdemes borok védjegyezhetővé és ezáltal elidegeníthetetlenné váltak. A borhelyzet további javulását vetíti elő, hogy jelentős növekedés várható a magyar szőlő- és borágazat támogatásában. Míg a 2012/2013-as borpiaci évben a támogatás összege 6,5 milliárd forint volt, addig a következő öt évben évi 29 millió eurót, vagyis mintegy 8,5 milliárd forintot használhat fel az ágazat – adta hírül a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős Államtitkársága.

A versenyképességet elősegítve új hegyközségi törvényt hoztak létre, melynek eredményeképpen egy új érdekképviseleti rendszer alakult, amelyben összeegyeztethetők a szőlőtermelők és a borkészítők érdekei. Az új törvény alapelve, hogy a hegyközségek életének alakításába azok a termelők szóljanak bele, akik helyben végzik tevékenységüket. Ezeken felül sikerült mérsékelni a szőlészek és a borászok adminisztratív terheit, többek között a pincekönyv-vezetési szabályok is egyszerűsödtek. Tiffán Zsolt, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlészeti és borászati albizottságának elnöke szerint az ágazati érdekek érvényesítéséhez az összefogáson és a szakmaközi szervezet létrehozásán kívül a „Borászok 12 pontjában” megfogalmazott alapelvek és célok megvalósítására van szükség.