2014 nyarán és őszén a Dél-Európa egyes területein hosszabb ideje jelen lévő kéknyelv-betegség jelentős mértékben tovább terjedt. Görögország és Bulgária egész területén, valamint Románia területének nagy részén már korlátozó intézkedéseket vezettek be a betegség miatt, és járványkitöréseket jelentettek Szerbiából, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból, Bosznia-Hercegovinából, Törökországból és Albániából is.
A kéknyelv-betegség a Culicoides nemzetségbe tartozó szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegség, mely iránt csak a kérődző állatok (szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők) fogékonyak, az ember egészségére nézve ártalmatlan. A betegségnek nincs élelmiszerhigiéniai vonatkozása sem, az előállított élelmiszerek biztonságát nem veszélyezteti.
A hazánkhoz jelenleg legközelebb eső, a déli országhatártól kb. 120 km-re lévő járványkitörést a román állat-egészségügyi hatóság állapította meg szeptember 23-án. A kitörés körül uniós jogszabályok szerint meghatározott, jelenleg csak Románia területét érintő, 100 km-es sugarú védőkörzeten 50 kilométerrel túlterjedő megfigyelési körzet magában foglalja Csongrád megye Makói, Hódmezővásárhelyi és Szegedi járásának és Békés megye Gyulai, Orosházi és Mezőkovácsházi járásának egyes részeit. A megfigyelési körzet településeinek listája elérhető a NÉBIH honlapján.
A megfigyelési körzeten belül az állategészségügyi hatóság a fogékony állatok vérmintáiból laboratóriumi vizsgálatokat végez, hogy kizárható legyen az állatállományban a betegség hazai jelenléte és felméri a terjedéséért felelős szúnyogfajok jelenlétét is. A korlátozás alá vont területekről a mentes területekre fogékony állat kiszállítása jelenleg kizárólag vágási céllal történhet. A téli időszak beköszöntével, a betegség átvitelében szerepet játszó törpeszúnyogok eltűnésével a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által kihirdetésre kerülő kórokozó-átvivőtől mentes periódusban a kiszállítási tilalom enyhül, elkülönítés és előzetes vérvizsgálat után a kérődzők továbbtartásra is kiszállíthatóak lesznek. A korlátozás alá eső területen belül a fogékony állatok előzetes állatorvosi vizsgálat után mind vágóhídra, mind továbbtartásra elszállíthatók.
A korlátozás alá eső területen tartott állatvásárra és –kiállításra fogékony állat kizárólag csak Csongrád és Békés megyének a megfigyelési körzetbe tartozó településeiről szállítható be.
A betegség főbb tünetei juhokon a lázas, levert állapotot követően vérzések, ödémák, nyálkahártya- és bőrfekélyek megjelenése elsősorban a fejen és a lábvégeken. Az érzékenyebb fajták között jelentős lehet az elhullás. Szarvasmarhákban legtöbbször csak orrhurut, az ajkak és a szemhéjak duzzanata, az orr és a szájnyálkahártyák, valamint a szutyak kimaródása észlelhető.
Forrás: Nébih
