A világban zajló gazdasági és társadalmi változások egyre nagyobb kihívást jelentenek a mezőgazdaság, benne a vetőmag-előállítás számára is. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják. Ez fontos élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés, hangsúlyozta a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Nagy István agrárminiszter.

A jövő a természeti értékeinkre tekintettel lévő, fenntartható mezőgazdasági termelésben rejlik, amely minőségi, egészséges, biztonságos élelmiszereket állít elő. A GMO-mentes magyar vetőmag ezt a meggyőződésünket és törekvésünket jelképezi, mutatott rá Nagy István.

A hazai vetőmagágazat világszerte elismert. Magyarországon jelenleg mintegy százezer hektáron dolgoznak azért a szakemberek, hogy évi 180-190 milliárd forint értékű minőségi vetőmagot állítsanak elő. Ennek fele közvetlen exportra kerül. Az elmúlt évek piaci bővülése azt mutatja, hogy a vetőmag feldolgozó és tárolókapacitás bővítésének van jövője.

Az agrártárca vezetője előadásában kifejtette: a versenyképesség növelése érdekében új irányokra van szükség. Ezek közé a fenntartható mezőgazdasági termeléshez való alkalmazkodás, a produktivitás, a termésstabilitás, a betegség-ellenállóság növelése, a beltartalmi minőség javítása, valamint a modern termesztéstechnológiai gyakorlatok bevezetése tartoznak. A digitális agrármegoldások mára a kényelmi funkciókon túl versenytényezőkké váltak. Emellett számos változásra is készülni kell. A növényvédő szer hatóanyagok korlátozása alapvetően megváltoztathatja a növényvédelem hatékonyságát. A jövőben nagyobb hangsúlyt kaphat a fajta genetikájába kódolt rezisztencia kihasználása, valamint integrált növényvédelmi lehetőségek alkalmazása.

• A legnagyobb kihívást a klímaváltozás jelenti – hangsúlyozta Nagy István. – A növénynemesítés területén az aszálytűrő kultúrnövényfajták nemesítésére kell hangsúlyt fektetni, hogy a fontos kultúrákból biztonságosan előállítható legyen a keresett mennyiség. Az ideihez hasonló szélsőséges vízháztartási helyzetek ellensúlyozására a tárca kezdeményezésére április 1-jétől a gazdálkodóknak nem kell vízkészlet-járulékot fizetni az öntözési vízhasználat vízmennyisége után. Ezzel párhuzamosan fontos célunk, hogy növekedjen az öntözéses gazdálkodás nagysága. Első lépésként 2030-ig évente 17 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre a mezőgazdasági öntözést szolgáló állami főművek fejlesztésére. A terveink szerint a közeljövőben mintegy százezer hektárral növekszik az öntözhető területek nagysága.

Hazánk Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági kultúráját őrzi. Biztos kezekben tudni génállományunkat, egyet jelent azzal, hogy biztonságban tudhatjuk a jövőnket, emelte ki Nagy István. Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény – a Növény Diverzitás Központ és a Haszonállat-génmegőrzési Központ – összevonásával 2019. június 1-jei hatállyal megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot. Az új intézmény egységes szemlélettel és hatékonyabban tudja szolgálni a génmegőrzés ügyét, valamint a kormány által elfogadott program végrehajtását az állati- és a növényi génmegőrzés területén.

• Fontosnak tartom, hogy a vetőmagágazatban dolgozók és a tárca között folyamatos legyen a párbeszéd és együtt tervezzük a jövőt – mondta Nagy István. – Úgy gondolom, ez a közös munka már el is kezdődött. A vetőmagszakma által megfogalmazott igényt, miszerint: a vetőmag minősítési és ellenőrzési eljárásokba az átruházott jogkörben végzett tevékenység lehetősége visszavezetődjön – rendeletmódosítással megvalósítottuk. Az Európai Unió a tagállamok részére a vetőmag minősítési eljárások egyszerűsítését teszi lehetővé a hatósági felügyelet mellett végzett vetőmag minősítés egyes tevékenységeinek átruházott jogkörben történő végzésével. Az Európai Unió rendelkezéseire figyelemmel és azzal összhangban kerül módosításra a vonatkozó hazai előírás. Az átruházott jogkörben végzett, a vetőmag-minősítés egyes tevékenységeinek a vetőmag-előállító általi elvégzésének lehetősége csökkenti a hatóságok költségeit, a vetőmagágazat részére a vetőmag előállításban rugalmasságot jelent. A hatóság a végrehajtási rendeletekben, szabályzatokban foglalt szigorú előírások, magas minőségi és szakmai követelmények betartatása mellett kívánja biztosítani az átruházott jogkörben végzett minősítést, megfelelve az európai uniós és a hazai jogszabályoknak. A jogszabály módosítás szakmai egyeztetése hamarosan befejeződik, a részletkérdések teljes körűen tisztázottak. A rendelet a jogalkotási fázis utolsó szakaszában van, a kihirdetés május közepén várható.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke kifejtette: a következő évtized nagyon fontos időszak lesz a magyar vetőmag szempontjából, hiszen most kell azokat a döntéseket meghozni, amely felkészítik az ágazatot a rá váró komoly kihívásokra. Napirenden van a generációváltás kérdése is, mert ehhez felkészült szakemberekre lesz szükség. A közös, sikeres jövő érdekében a szektor nagy várakozással tekint az ágazati irányítással történő szorosabb együttműködés elé.

A mai rendezvényen Nagy István agrárminiszter és Takács Géza átadta az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását az elmúlt csaknem fél évszázadban a hazai vetőmagágazat érdekében kifejtett tevékenységéért Ritter József kapta.  A 72 esztendős, közgazdász és külkereskedelmi végzettségű szakember 1971 óta foglalkozik vetőmagokkal. Több állami vállalatnál dolgozott, majd 1990-ben saját vállalkozást alapított. A Rit-Sat Kft. fő profilja egyebek mellett zöldség vetőmag termeltetése és kereskedelme. Ritter József alapító tagja az 1993-ban megalakult Vetőmag Terméktanácsnak. A szervezet munkájában tevékenyen részt vett, egyebek mellett a 2008-as siófoki EESNET konferencia és a 2017-es budapesti ISF Kongresszus Szervező Bizottságának is tagja volt. Ritter József a vetőmagágazati érdekek szószólója, állandó résztvevője a vetőmag szabályozással, jogalkotással kapcsolatos egyeztetéseknek és jelenleg is aktív résztvevője a nemzetközi kongresszusoknak.

Fotó: Nagy Mihály

Sajtókapcsolat:

Szellő GáborE-mail: szello.gabor@krq.hu Telefon: 30/7498810

Az 1993-ban alakult Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) fő feladatai közé tartozik többek között az ágazattal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése, valamint törvényben rögzített jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek betartása, betartatása. A VSZT feladata továbbá: a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, feldolgozók és forgalmazók termelési és piaci magatartásának országos szintű összehangolása, részvétele az államigazgatási szervek munkájában, döntés előkészítésekben, véleményezésben. A VSZT nonprofit szervezet, tagsága magában foglalja a nemzetközi cégeket, mezőgazdasági nagyüzemeket, az agrárkutatás, növénynemesítés intézményeit és jelentős számú magángazdaságot.