Sokan úgy gondolják, hogy ez az eszköz csak a biogazdálkodóknak valami hobbija, és csak azért használják, mert éppen nincs más. Bizony ezt hinni súlyos tévedés. A küllőskapa rendkívül hasznos talajápoló és a gyomokat mechanikai úton irtó eszköz. Aki már használta, le nem mondana róla sem az őszi, sem pedig a tavaszi – vagy éppen köztes – vetésű növények ápolása során. Alkalmazható a hagyományos és az alternatív növénytermesztési technológiákban egyaránt.

A küllőskapa rendeltetése a kérges (cserepesedett) talajfelszín lazítása és rögtörése, valamint fiatal növényállományban a kisebb mélységben gyökerező vagy futó gyomok irtása. A traktorhoz munkahelyzetben hárompont függesztéssel csatlakozó küllőskapa merev, vagy osztott főtartós kivitelben készül, amelyre helyezték el a függesztőszerkezetet, a művelőelemeket és esetenként a szállítási segédtartókat. A két tengelysorban, fél osztással (ezek ált. 45–95 mm értékhatáron belül mozognak) eltoltan elhelyezett küllőskapa-tagok a főtartóhoz tartókarokon keresztül, egy csuklóponttal és forgató (feszítő) rugós kitámasztással csatlakoznak. A vízszintes tengelyekre távtartóval felfűzött küllőskapa elemek kopásálló öntvényből, vagy ötvözött acélból készülnek. A főtartó magassága és ezzel a küllőskapa elemek terhelésének mértéke a szakaszos / hidraulikus állítású mélységhatároló kerekekkel szabályozható. A gép szállítása az oldalszárnyak hidraulikus felcsukását követően, vagy hosszirányban, a főtartó végén elhelyezett vonórúd és az áthelyezett mélységhatároló kerekek segítségével történik.

Búza, kukorica, napraforgó, szójabab, saláta, répa és egyéb növények műveléséhez ajánlott. A sűrűsoros, ill. kapásnövény kultúrák kezelésére 3–24 m munkaszélességű változatok állnak rendelkezésre. Műszaki megbízhatóságuk a mai modern gyártástechnológiának köszönhetően (kopórészek élettartama, csapágytömítések, szerkezeti szilárdság, stb.) kiváló; funkcionális kialakításuk pedig lehetővé teszi, hogy ne sérüljenek meg számottevően (max. 3–4%) a kultúrnövények a művelés közben. Mérések és üzemeltetési tapasztalatok igazolják, hogy a küllőskapák jól alkalmazhatók magágykészítésre is. A kikelt vetésekben munkájuknak köszönhetően javul a talaj levegő- és víz háztartása. A fejlődő fiatal növények a beavatkozás hatására jobban ellenállnak az extrém környezeti hatásoknak, mindenekelőtt a szárazságnak. Fontos még, hogy gyökereik oxigénhez, és nitrogénhez juthatnak a munkát követően. Az egymástól független, rugós előfeszítésű küllőskapák jól követik a talajfelszín változásait. Az őszi kalászosok tavaszi megmunkálására is ajánlottak, mivel az említetteken kívül segítik a növények bokrosodását is. A forgatás nélküli alapművelési technológiát választó gazdák szerint a morzsalékosító hatásuk miatt, a mulcsba vetett állományok gyomirtására is jól alkalmazhatók. Véleményük szerint e gépek előnye még a nagy, akár 20–25 km/órás munkasebesség, ill. az így elérhető nagy területteljesítmény és az alacsony gázolaj felhasználás is.

A küllőskapa művelőszerszámai lényegében a csillagkerekes, hátrafelé görbített fogak, amelyek a merőlegest közelítően hatolnak a talajba, s hurkolt ciklois mozgáspályájuknak köszönhetően a kiemelkedéskor erős lazító munkát végeznek. A fogak a kitépett gyomokat szinte „kiválogatják”, a felszínre terítik a gravitációs különbségeknek köszönhetően: a nehezebb rögök, földdarabok gyorsabban leesnek a talajra, míg a kivágott gyomok a talajfelszínre kerülnek, és ott elszáradnak. A talajkövető tartókarokon lévő csillagkerekek átmérője 450–610 mm közötti, munkamélységük max. 8–10 cm körüli. A kezelhető kultúrnövények magassága ne legyen 15–20 cm-nél nagyobb, mivel megnövekedhet a sérülés aránya, esetenként betömődés jelentkezhet. Kapás kultúrák művelésekor az egyes elemek felhajthatók, így a küllőskapa sorközművelőként is funkcionálhat az újabb típusoknál. Ugyancsak ezeken már megtalálható a talajfelszín egyengetésére szolgáló rugós ujjas borona sor is. Sőt, egyes gyártók kiegészítő felszerelésként pneumatikus rendszerű aprómag vető adaptert is kínálnak 150–500 liter űrméretű tartályokkal szerelten. A küllőskapák vontatási teljesítmény igénye a 80–150 LE tartományba tehető. A csillagkerekek forgásiránya megfordítható, igaz ehhez szerelési kapacitás és agronómiai szándék egyaránt kell. Az alapszereltségben a görbített fogak merőleges talajba hatolása ún. szúró-bontó hatást fejt ki, míg a forgásirány megfordításával a küllők hátlapja egy kíméletesebb talajérintkezést valósít meg, ilyenkor elsőslegesen a felszín rögtörése, kismértékű tömörítése érhető el. Nyugat-európai biogazdaságok az integrált növények mechanikai ápolása terén is sikeresen használják ezen eszközöket.

Küllőskapa történet

A gödöllői MGI – az akkori Gépkísérleti Intézet – fiatal kutatójaként vizsgálatokat folytattam a mechanikai gyomirtás témakörében, így találkozhattam a küllőskapákkal is. A Szigetközben, Novákpuszta határában teszteltük a Case IH 181, és 183 jelű, valamint az ezek licence alapján gyártott Rába IH eszközöket, míg a földijeim falujának, Dánynak a határában az SZKK jelű bolgár küllőskapát vizsgáltuk.

Bevallom, nagy volt az ijedelem részemről, amikor azt a feladatot kaptuk, hogy próbáljuk ki az első IH gépet 3-4 leveles kukorica állományban. A dunai öntéstalaj felső rétege a heves esőzések utáni tikkasztó hőségben szó szerint kicserepesedett, fuldokoltak a kis növények. Szerelés közben odajött egy idős helybéli, aki megnyugtatott, ő már látott ilyet, bár nem pontosan ilyen eszközzel. Elmesélte, hogy a két háború között a környező földeken, jó 4 ezer kh-on gazdálkodott egy zsidó ember, a Mauthner Henrik, aki több cég tulajdonosa is volt. – Az emberek nagyon szerették, mert nemcsak munkát adott nekik, hanem minden gondjukban is segítette őket. Emellett pedig mindig valami újon gondolkodott, naponta járta a földeket is. Látta, hogy a gyomok kíméletlenül törnek elő, s az ezek elleni harcra nem volt hatékony vegyszer, meg sokszor ember sem akaródzott. Rövid töprengés után a faipari műhelyében csináltatott egy szöges hengert. Tudja, olyan, mint a kerekes kút hengere, csak jó nagy szögeket vertek bele. Nahát, azokkal menetek neki a kukoricaföldnek, egy-egy ló vontatta szöges hengerrel. Öreganyám kiskertjét nem kapáltam volna meg szebben, mint amilyen munkát azok végeztek. Úgyhogy, csak legyen nyugodt, nem lesz semmi baj. – mondta az idős ember.

Úgy is lett. A küllőskapa munkája mindenkit meglepett, gyönyörűen egyengette, lazította a felső cserepes réteget. Kiemelte, kiölte a még meg nem erősödött szikleveles gyomokat – fehér gyökereik hamar megadták magukat a perzselő napnak -, miközben megkímélte a fiatal kukoricát; a kultúrnövény sérülések száma maximum 3-4 % körül alakult, s ezek is lényegében életképesek maradtak. Ma is emlékszem a mérőszámra: a küllő fogak 144 leszúrást végeztek négyzetméterenként! Másnap alig vártam, hogy kiérjünk a határba. A kukorica állomány szemmel láthatóan fellélegzett, új erőre kapva szemet gyönyörködtetően lengette zsenge leveleit az Alpokaljáról is ideérő szélben.

Dr. Soós D. Sándor

ÚJ forgalmazók a Dunántúlon!