Legkésőbb október 15-én jelenhetnek meg a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklus forrásainak elköltésére vonatkozó kiírások – közölte a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár. Addigra kell kiépülnie annak az állami szakapparátusnak is, amely a közszféra projektjeivel kapcsolatos pályázatírói feladatokat ellátja. Csepreghy Nándor elmondta: az állami szakértői gárdában a jelenleg a piacon dolgozó pályázatírók is helyet kaphatnak.
„A kormánynak egyrészt kötelessége a tájékoztatás, másrészt a konfliktusos helyzetek is fel kell vállalni és nyíltan egymás szemébe nézni, hogy mindenki tisztában legyen, miért születtek bizonyos döntések” – így indokolta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára a Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetségének (PÁTOSZ) rendezvényén azt, miért fogadta el a PÁTOSZ felkérését arra, hogy mutassa be, miként változnak az uniós pályázati rendszer szabályozásai a pályázatírók, pályázati tanácsadók szempontjából.
A 2014–2020-as ciklusban ugyanis jelentősen módosul az eddig alkalmazott rendszer, ami számos pályázatíró munkáját teheti feleslegessé. A kormány döntése értelmében 300 millió forintos értékhatár alatt a támogatásokhoz a vállalkozások kedvezményezettjei a normatív feltételek teljesítése esetén automatikusan hozzájuthatnak, vagyis a pályázat benyújtásához elvileg nem lesz szükség pályázatírók segítségére. Emellett a közszférában, a minisztériumoknál, állami cégeknél, önkormányzatoknál, egyetemeknél olyan szakapparátus épül ki akár létszámbővítés révén a következő pár hónapban, amely felelni fog az EU-forrásból finanszírozott projektekért a projektötlet megszületésétől annak megvalósításáig. Csepreghy Nándor ezzel kapcsolatban kiemelte: ennek a kapacitásnak a kiépítésében nagyon sok olyan szakemberre lesz szükség, aki korábban pályázatíró cégek alkalmazottjaként dolgozott. Az érintett szervezetek a megfelelő szakapparátus kiépítéséhez a költségvetésből, és nem az uniós fejlesztési keretből kapnak majd forrásokat, vagyis így több pénz marad majd a tényleges fejlesztésre – tette hozzá.
Csepreghy Nándor elismerte, hogy a 300 millió forint értéket meghaladó projekteken túl még vannak olyan pályázati típusok, ahol továbbra is szükség lehet pályázatíró cégekre, projektmenedzsmenti segítségre. Ezek között a k+f-, innovációs pályázatokat említette.
Az állami pályázatíró, pályázati tanácsadói kapacitásnak október 15-ére mindenképpen ki kell épülnie, ugyanis a helyettes államtitkár elmondta: legkésőbb addigra a brüsszeli jóváhagyást követően mindegyik operatív programban megjelenhetnek majd a 2014-2020-as ciklus forrásainak elköltésére vonatkozó kiírások. Hozzátette: a kormány pár napon belül benyújtja az egyes ágazatokra vonatkozóan a fejlesztési célokat, illetve a hozzájuk rendelt forrásokat meghatározó operatív programokat az Európai Bizottságnak. A brüsszeli testület pedig várhatóan a nyár végén, ősz elején hagyja majd azokat jóvá.
Csepreghy Nándor szólt arról is, hogy jelentős uniós forrásokat kívánnak elkülöníteni bizonyos szektorokra, amelyek révén Magyarország hosszútávon fejlődési pályára állítható. Ezek között példaként az autó-, illetve egészségipart, valamint az informatikát említette.
5 százalékos díjazás
„Az utóbbi időszakban számos olyan találgatás volt, hogy a pályázatírók 10–15–20 százalékos díjazás ellenében dolgoznak. Ezek irreálisan magas, véleményünk szerint nem megfelelő számok voltak” – emelte ki a PÁTOSZ alelnöke. Glósz Andrea elmondta a PÁTOSZ tagsága körében végzett, a 2007–2013 közötti projektekre vonatkozó felmérés szerint a támogatási összeg 1–5 százalékára tehető a pályázatírók díjazásának mértéke a kkv-pályázatok esetében. Kiemelte: ez a díjazás a teljes projekt-lebonyolításra vonatkozik, amely magában foglalja a pályázat előkészítését, a pályázat megírását, a teljeskörű projektmenedzsmentet és adott esetben a monitoring időszakot. A 100 millió forint feletti projekteknél ezek az arányok nagymértékben csökkennek – tette hozzá.
Szerző: Tar Gábor
Forrás: www.vg.hu
