A férfiak pazarlóbbak, mint a nők, legalábbis ami az élelmiszereket érinti. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények (ÉVIK)tudományos szaklap legújabb számában publikált kutatás szerint emellett a 30-as éveikben járó korosztály dobja ki a legtöbb élelmiszert a kukába. Az ÉVIK többi cikkéből az is kiderül, hogy bizonyos fogyasztói csoportok az átlagosnál jobban kitettek a növényvédő-szereknek, megtudhatjuk, hogyan viselkednek a mikrobák a napjainkban egyre népszerűbb sous-vide technológia alkalmazása során, hogyan változik a kávé polifenol-tartalma a pörkölés hatására, illetve, hogy miért létfontosságú elem a nikkel.
A fogyasztói élelmiszer-pazarlás hazánkat is érintő társadalmi és gazdasági probléma, Bódi Barbara és Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatói reprezentatív felmérésükben éppen ezért annak jártak utána, mely társadalmi, életkori és egyéb vonatkozásai vannak a kérdéskörnek.
Az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb, szeptember 30-án megjelent számában (http://eviko.hu/hu-hu/K%C3%B6z%C3%A9ppontban/K%C3%B6z%C3%A9ppontban-2015-3/Demogr%C3%A1fiai-t%C3%A9nyez%C5%91k-hat%C3%A1sa-a-fogyaszt%C3%B3i-%C3%A9lelmiszer-pazarl%C3%A1sra)arra a következtetésre jutottak, hogy a férfiaknak csak 17 százaléka vallotta magát teljes mértékben hulladékelkerülőnek, míg a nőknél 30 százalékosez az arány. A 30-as éveiben járó generáció a legpazarlóbb, és a magas jövedelemmel rendelkezőknél is igazolható, hogy több ételt dobnak ki a szemetesbe. Összegzésként tehát elmondható, hogy Magyarországon a férfiak, a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások és úgy általában a 30-as korosztály dobja ki leginkább az élelmiszereket.
Az ÉVIK másik érdekes cikkében az élelmiszereket fogyasztó lakosság növényvédőszer-kitettségét vizsgáltaprobabilisztikus becslési módszerekkelAmbrus Árpád professzor úr kutatócsapata. Eszerint a lakosság növényvédőszer-maradék kitettségénekbecslése során kapott, általában megnyugtató adatok ellenére bizonyos fogyasztói csoportok kitettsége a növényvédőszer-maradékoknak magasabb, mint a jelenleg érvényben lévő előírások mennyiségi értékei. (http://eviko.hu/hu-hu/K%C3%B6z%C3%A9ppontban)
Szabó S. András professzor munkájában meghökkentő kérdéssel foglalkozik: a nikkel létfontosságával. A nikkel Szabó professzor dolgozatában leírtak szerint az ember számára létfontosságú elem, bár hiányának tüneteiről nem számolt be eddig a szakirodalom.Mint ismeretes, a mikroelemek bizonyos enzimek prosztetikus csoportjához kapcsolódnak, és az enzim negyedleges szerkezetét megváltoztatva biztosítják azok működési képességét.(http://eviko.hu/hu-hu/Tudom%C3%A1ny/2015-3/A-nikkel-esszencialit%C3%A1s%C3%A1nak-vizsg%C3%A1lata)
Vajda Katalin és szerzőtársai Szigeti Jenő professzor irányításával az utóbbi években egyre népszerűbbé váló alacsony hőmérséklet alkalmazásával végzett ételkészítés mikrobiológiai körülményeivel foglalkoznak. Sterilizált húskészítményeket patogén mikrobákkal fertőztek, majd sous-vide technológiával hőkezelték azokat. Cikkük talán legfontosabb következtetése, hogy a sous-vide technológia vákuumcsomagolása egyértelműen javítja a sous-vide termékek mikrobiológiai minőségét, rövidebb idő alatt nagyobb mértékű csírapusztító hatás következik be a hőkezelés folyamán. (http://eviko.hu/hu-hu/Tudom%C3%A1ny/2015-3/Sous-vide-h%C3%BAsokban-el%C5%91fordul%C3%B3-hum%C3%A1n-patog%C3%A9n-bakt%C3%A9riumok-h%C5%91rezisztenci%C3%A1j%C3%A1nak-vizsg%C3%A1lata)
Imre Anita és szerzőtársai különböző pörkölési körülmények hatását vizsgálták arabica és robusta kávék polifenol-tartalmának változására. A kávét sokáig kifejezetten káros italnak tartották, holott a benne található különböző, redukáló hatású vegyületek kifejezetten előnyös hatást gyakorolhatnak a kávét mértékkel fogyasztó ember egészségére.(http://eviko.hu/hu-hu/Tudom%C3%A1ny/2015-3/K%C3%A1v%C3%A9-v%C3%ADzoldhat%C3%B3-%C3%B6sszes-polifenoltartalm%C3%A1nak-%C3%A9s-antioxid%C3%A1ns-hat%C3%A1s%C3%A1nak-v%C3%A1ltoz%C3%A1sa-a-p%C3%B6rk%C3%B6l%C3%A9si-h%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet-f%C3%BCggv%C3%A9ny%C3%A9ben)
További részletek: www.eviko.hu
