A szálastakarmányok etetése a kérődző állatállománnyal élettani és takarmányozási szempontból is nélkülözhetetlen. Ezért a hazai kisebb állattartók ad libitum és monodiétás, valamint a nagyobb állatállománnyal rendelkezők TMR etetési technológiájában a szálastakarmányok tartósítás nélküli, vagy tartósított formában különböző arányban vannak jelen. A feletetett szálastakarmányok beltartalmi jellemzőinek, értékének növelésére akár a pillangósok, akár a fűfélék tekintetében egyre újabb és újabb fajták jelennek meg, mint pl. a fűfélék esetében az olaszperje, vagy a takarmányválasztékot bővítő kalászos gabonák tejes érésben történő hasznosítása. Az újabb fajták morfológiai tulajdonságai pedig – a beltartalmi értékek megőrzése érdekében – megkövetelik a betakarítási technológia és műszaki hátterének folyamatos fejlesztését. Magyarországon egyébként a pillangósok és fűfélék aránya volumenben – a kalászosok számát tekintve – 50–50%. Az üzemekben a szálastakarmányok betakarítási technológiájának megválasztásával, és a betakarító gépsor összeállításával ezen arányt a pillangósok, gyepek, fűfélék és takarmánykeverékek vetésterületi és etetéstechnológiai arányait, illetve az egyéb ökológiai (éghajlati, időjárási) viszonyait, adottságait célszerű figyelembe venni.

Mindezeket természetesen a szálastakarmány betakarítógépek gyártói is érzékelik, és folyamatosan fejlesztik gyártmányaikat. A szálastakarmány betakarítás első munkaművelete a kaszálás, tárcsás- vagy dobos rotációs kaszákat használnak.

A rotációs kaszák fejlesztése – az üzemelés biztonságának növelése mellett – a munkaminőségi és területteljesítési mutatók javulását eredményező konstrukciók kialakítására irányul. A munkaminőségi mutatók közül az egyik legfontosabb paraméter a vágószerkezet egyenletes talajkövetésének, vágási magasságának, és ezzel összefüggésben a talajállapothoz igazodó talajterhelés biztosítása. A hagyományos vágószerkezet felfüggesztésnél a dobos vagy tárcsás vágószerkezetű, vontatott és mellső függesztésű rotációs kaszáknál – az újabb változatoknál – a paralelogramma felfüggesztés továbbfejlesztett változatával találkozhatunk. Ezeknél a konstrukciós megoldásoknál a függesztő szerkezet központi megfogású. Ez a konstrukció a paralelogramma felfüggesztés következtében tökéletes hosszirányú, a központi megfogás következtében pedig – szintén tökéletes – keresztirányú talajkövetést biztosít. A talajállapothoz minél tökéletesebben illeszkedő talajterhelés beállítását pedig a – függesztő mechanizmusok által megnövelt működésű – tekercsrugók pontos beállításával érik el. A függesztő szerkezet és a vágószerkezet ilyen konstrukciója következtében a vontatott kaszák vázszerkezete is magasabb kialakítású. Mindezek összességében a kaszák nagyobb gépterheléssel való üzemeltetését szolgálják.

A hátul, oldalt és kétoldalt függesztett, tárcsás kaszáknál az említett kereszt- és hosszirányú talajkövetés javítására, illetve az egyenletes vágási magasság biztosítására a vágószerkezet megfogása – egy kiemelő karon keresztül – a vágószerkezet tömegközéppontjában, vagy ahhoz közeli pontban történik. Ez a konstrukciós megoldás még nagy munkaszélességű (3,0–4,2 m) kaszák esetében is biztonságos, a domborzatnak megfelelő kereszt- és hosszirányú mozgást biztosít. (1. ábra) A központi megfogást megvalósító emelőkar és működtető munkahenger támaszkodási pontja, függesztő szerkezete azonban – a hagyományos konstrukciókhoz képest – sokkal robusztusabb, erősebb kialakítású. A nagyobb tömegű, szilárdságilag megbízhatóbb függesztő szerkezet, és nagy munkaszélességű konstrukciók alkalmazását az újabb univerzális, félnehéz univerzális traktorok emelő hidraulikájának tökéletesítése, és hidraulikus emelőképessége tette lehetővé. Az így kialakított stabil függesztő rendszer a – nagyobb munkaszélességből adódó – hajtási teljesítmény átvitelére alkalmas kardántengelyes meghajtást is lehetővé teszi a hagyományos ékszíjhajtással szemben. (2. ábra)

Az újabb függesztett, rotációs kaszáknál az optimális talajterhelés beállítására, és a megfelelő egyenletes vágási magasság tartására – a korábban megszokott tekercsrugók helyett – hidropneumatikus rugózást fejlesztettek ki. A hidropneumatikus rugózási rendszer a kiemelő mechanizmust, és a vágószerkezetet összekötő egyszeres, vagy kettős működésű munkahengerből, a hidropneumatikus, vagyis a hidroakkumulátorból glicerincsillapítású nyomásmérő ellenőrző órából, valamint a traktor hidraulikus rendszeréhez kapcsolható gyorscsatlakozóból áll. A hidraulikus rendszernél – traktorhoz történő csatlakoztatása után – be kell állítani a megfelelő nyomásértéket, ami egyenletes talajállapot esetén állandósul. A talajállapot-változás esetén a rendszer nyomása a traktor vezetőfülkéjéből állítható, szabályozható, alacsonyabb nyomásérték esetén a rugózás lágyabb, míg magasabb nyomás mellett keményebb. Egyenletes talajállapot mellett, és állandósult nyomásérték esetén a rendszer le is zárható.

Ezek mellett az ismertetett újdonságok mellett a rotációs kaszák egyéb szerkezeti részei (vázszerkezetek, szársértő berendezések, munkahidraulika) is folyamatosan, elsősorban az üzemeltetés biztonságát javító konstrukciókkal kerülnek fejlesztésre.

A szálastakarmány betakarítási technológiában alkalmazott rendkezelő gépek is az üzemeltetés biztonságát, a munkavégzés minőségét, a teljesítmény növelését eredményező konstrukciókkal kerülnek fejlesztésre.

A rendterítők alkalmazása a kaszálást, vagy csapadékos, párás időjárás esetén a kaszálást követően történik. A növényeknek ebben az esetben történő mozgatása, rendterítése nem igényel vezérelt ujjas berendezéseket, így ezen gépek forgórészei egyszerű szerkezetek, viszont viszonylag nagy munkaszélességűek és magas munkasebesség tartományban üzemelnek. (3. ábra) Ezért a fejlesztés nagy munkaszélességű, összecsukható vázkeretéhez pontos és megbízható csatlakoztatására a vázkeretben történő hajtásátvitel, a forgószerkezet meghajtó tengelyeket összekötő tengelykapcsolók biztonságos hajtásátvitelének növelésére irányul.

Az újabb fejlesztésű függesztett gépek esetében – a gép függesztő szerkezete és a forgószerkezetet tartó vázszerkezet közé – lengéscsillapító rugós elemeket építenek. A nagy munkaszélességű változatoknál (10–13 m) a forgórészeket tartó és – szállítási helyzetben – egymáshoz képest elfordítható, vagy felhajtható tagok üzem közben is egymástól függetlenül mozoghatnak.

A rendterítő gépek forgórészeit forgórészenként külön-külön támkerekek támasztják alá. A támkerekek – a konstrukciótól függően – megfelelő utánfutással rendelkeznek, és az állító mechanizmusok segítségével a forgórészek működési magassága több fokozatban állíthatók. A kisebb munkaszélességű változatok (6–7 m) féligfüggesztett, míg a nagyobb munkaszélességűek (7–13 m) vontatott változatban készülnek. A rend összerakás szénakészítés esetén szárazanyagban történik, és ebben az esetben még az ellenállóbb morfológiai tulajdonságokkal rendelkező gyepek is kíméletesebb bánásmódot igényelnek, nem beszélve a pillangósokról. Éppen ezért különösen, ahol pillangósokból is készítenek szénát a legelterjedtebben használatos berendezések a függőleges tengelyű, vezért ujjas berendezések, rendrakók.

A függőleges tengelyű, vezérelt ujjas berendezéseknél funkcionális szempontból kiemelt fontossága van a rendrakó ujjak, vagyis a villakarok vezérlésének. A villakarok, illetve a rugósujjak elfordulását a villakarok görgőinek megfelelő vezérlő pályán történő vezetésével oldják meg. A villakarok görgői és a vezérlőpálya nagy koptató igénybevételnek vannak kitéve, ezért a görgők különleges, nagy kopásszilárdságú, edzett acélból, míg a vezérlőpályák hasonlóan nagy kopásszilárdságú acélöntvényből készülnek. (4. ábra) A vezérelt ujjas rendkezelők fejlesztését is a munkaminőségi mutatók, és a területteljesítmény növelése végzik. A munkaminőség javítását szolgálja – a forgórészek vezérlőpályáinak tökéletesítés mellett – a talajkövetés tökéletesítését biztosító, egyre bonyolultabb járószerkezetek, illetve futóművek alkalmazása. A rendrakó gépek esetében, még a kisebb munkaszélességű, egy forgórészes gépeket is, a forgórész üzem közbeni alátámasztására alacsonynyomású gumiabroncsokkal szerelt, himbakarokkal felfüggesztett tändem futóművek támasztják alá. A nagyobb munkaszélességű, több forgórészes gépeknél a forgórészek felfüggesztése – éppen a megfelelő talajkövetés biztosítására – egyedi, teljesen független felfüggesztésű. A független forgórész felfüggesztés, és a forgórészek tökéletes alátámasztása természetesen nagyobb munkasebességgel történő üzemelést biztosít, ami nagyobb területteljesítményt eredményezhet. A területteljesítmény növelés másik lehetséges eszköze a munkaszélesség növelése, a mai körszerű rendrakók vontatott kivitelben, 2×2, vagy 2×3 forgórésszel 13–15 m munkaszélességet is lefednek.

A bálázógépek fejlesztése során a bálaméretet tekintve – a közlekedésrendészeti előírásoknak megfelelően – a hengeres bálák szélességi méretei 1,2 m-ben állandósultak. A bálaátmérőt tekintve az állandó kamrás hengeres bálázók 1200 mm-től különböző méretlépcsőben 2000 mm-ig készülnek. Egyes állandókamrás gépek megtartva a konstrukció előnyét meghatározott lépcsőkben különböző átmérőjű bálák készítésére alkalmasak. Ez a konstrukciós megoldás lehetővé teszi a különböző térfogattömegű szálasanyagokból (szalma, gyep és lucernaszéna, vagy szenázs) közel azonos tömegű hengeres bálák készítését.

Az állandókamrás hengeres bálázók konstrukciójukból és működés módjukból adódóan laza közepű bálát képeznek, ami feltétlen előnyt jelent lucerna-szénabálák készítésében. A laza középpel készített báláknál lehetőség van a táblán a behordás és kazalozás előtti utószáradásra. Az egyéb szálasanyagok pl. réti széna, szenázskészítés, szalmabálázás során nincs szükség utószárításra, tehát tömörebb, keményebb bálák készíthetők. Éppen ezért a görgős tömörítő szerkezetű állandókamrás hengeres bálázók egyes típusainál, a bálakamra görgős tömörítő szerkezetének felső három munkahengere a bála palástjára szorítható hidraulikus munkahengerrel.

A hengeres bálázógépek szakaszos üzemű gépek, ami azt jelenti, hogy kötözés idejére az elkészített bálák körbeforgatására meg kell állniuk, a zsineges kötözés esetén ez 10–16 körbeforgatást is jelent, hálós kötözés esetén ez 1,5–2 körbeforgatás is lehet. Ez az üzemmód egyrészt növeli a pergési veszteséget, ami lucernakészítésben jelentős mértékű is lehet, másrészt korlátozza a bálázás teljesítményét. Mindezen hátrányok csökkentésére fejlesztették ki a hengeres bálázók menet közbeni kötözésre is alkalmas változatát a KRONE ULTIMA Non Stop hengeres nagybálázó gépet. A bálázógép rendfelszedő berendezése a szálastakarmányt a rendről felszedi, és két behordó szalag közé juttatja. A behordó szalagok, mint előtömörítő szerkezet működnek, és szállítják a szálasanyagot a pálcás, gumihevederes tömörítő szerkezethez. A bála elkészültekor a kötözés hálóval történik, ami 1,5–2,0-szeres körbeforgatást jelent.

A hengeres nagybálakészítő gépek másik csoportja a változókamrás gépek. Az új 900 sorozatú változókamrás John Deere bálázókba számos innovációs megoldás került beépítésre. A 900 sorozatú változókamrás hengeres bálázógép családtagjai új teherviselő tartó vázszerkezettel készülnek, mely felveszi a bálázók mechanikai igénybevételét. A bálaformázást az új gépeken két széles végtelenített heveder biztosítja. A tömörítő hatás növelésére 3 db hengert és – a hevederekre történő biztonságos anyagtovábbítás érdekében – egy adagoló hengert építettek a bálakamra elejére. Az újrendszerű tartó vázkeret lehetővé tette a bálakamra oldalfalainak olyan kialakítását, hogy a bála elkészültével – a kötözés idejére – az oldalfalak elmozdulnak, szétnyílnak, ennek következtében a kötözőháló 50–80 mm-es sávban a bálák oldallapjait is lefedi. (5. ábra) Az új tartó vázkeret lehetővé tette a hátsó ajtó kiváltását egy könnyű vázkeretre épített takaróponyvával. Mindezek a konstrukciós újdonságok nagyobb tömegteljesítményt, gyorsabb bálakidobást, tömörebb, alaktartóbb és szállíthatóbb bálák készítését eredményezi. (6. ábra)

Hasonlóan számos műszaki újdonságot tartalmaz a McHale V sorozatú a hazai igényeket jól kielégítő V 66o változókamrás gép is. A V660 típusú gép a technológiai alkalmasság bővítése és az üzembiztosság növelése céljából csökkentett számú tömörítő hevederekkel 3 db, valamint drop floor eltömődés gátlóval készül.

A szögletes nagybálázó gépek csúszódugattyús tömörítő szerkezetű gépek. Ezekre a gépekre is el lehet mondani, hogy kiforrott, és valamennyi típus jól bevált konstrukció. A szögletes nagybálakészítő gépek fejlesztése a készített bálamérettel kapcsolatos – a széles felhasználói igényeknek megfelelően – a bálák általában 1000–3000 mm között, a beállításnak megfelelő hosszúsággal készülnek, a bálaszélesség a szállíthatóság miatt (KRESZ előírások) 1200 mm-ben állandósult. A szállítóeszközök magassági űrszelvényének kihasználása miatt azonban az egyes géptípusok esetében változó is lehet, 700–900–1000–1200 mm. (7. ábra)

Szálastakarmány betakarításra tehát a technológiai igényeknek megfelelő komplett, számos újdonságot tartalmazó gépsorok állnak rendelkezésre, a kiválasztásnál azonban figyelembe kell venni az üzem erőgépparkjának összetételét (lucerna, gyep), termőterületi arányokat (gyep, fűfélék, pillangósok), valamint a morfológiai tulajdonságokat, és a betakarítási veszteségek minimalizálásának lehetőségét. Továbbá figyelembe kell venni a szalmabálázási volument, az egyéb növények (kukoricaszár, repceszalma) bálázására vonatkozó igényeket.

Dr. Kelemen Zsolt
NAIK MGI – Gödöllő