A legfontosabb műszaki tényezők a gépek területteljesítménye és a munka minősége. Megfelelő teljesítmény szükséges ahhoz, hogy a munkákat az agrotechnikailag optimális időben el lehessen végezni. A permetezés minősége a kiszórt vegyszerek hasznosulását döntően befolyásolja. Fontos szempont továbbá a kezeléseknél az elsodródás korlátozása, a környezet védelme.
A GÉPEK TERÜLETTELJESÍTMÉNYE
A szántóföldi permetezés teljesítményét befolyásoló legfontosabb tényezők adott gépnél a munkasebesség, a fajlagos szórásmennyiség, és a permetléellátás teljesítménye. A munkasebességet a tábla domborzati viszonyai, a talajfelszín állapota és a gép konstrukciós kialakítása határozzák meg (1. ábra). Az üzem közbeni sebességváltozás a munkaminőségre is kedvezőtlenül hat, hiszen romlik a szórás egyenletessége. A szántóföldi permetezőgépek általában 5–10 km/h munkasebességgel üzemeltethetők megfelelően. Nagyobb sebességek a keretlengések erőteljes növekedését, a munkaminőség romlását, a gép meghibásodását okozhatják.
A technológiákban előirt fajlagos szórásmennyiség, vagyis a területegységre kijuttatandó permetlé mennyisége szintén meghatározója az elérhető területteljesítménynek. Kisebb fajlagos szórásmennyiséggel a kiszolgálási idők csökkenése révén nagyobb területteljesítmény érhető el. Ahhoz azonban, hogy megfelelő permetfedettséget, illetve felületegységenként a szükséges cseppszámot létre lehessen hozni, a fajlagos szórásmennyiség csökkentésével a finomabb porlasztásnak, a cseppátmérők csökkentésének is együtt kell járnia. Ennek viszont határt szab az elsodródás veszélye. Vegyszeres gyomirtásban jelenleg általában 100–200 liter permetlevet szórnak ki hektáronként. A permetezőgépekkel csak megfelelő kiszolgálás mellett lehet kielégítő területteljesítményt elérni. Ha nem megfelelő a kiszolgálás, a permetezésben eltöltött alapidő az összes munkaidő 20%-ára is csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy 10 órás műszakot figyelembe véve, a gép mindössze 2 órát permetez. Az intenzív töltés teszi lehetővé az improduktív idők alacsony szinten tartását. Ezért nagyon fontos üzemeltetési feladat a víz-, illetve permetléellátás gondos megszervezése.
A MUNKA MINŐSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
A végzett munka minősége szempontjából különösen fontos az üzemi nyomás, a szórófejek típusa és elrendezése, a képzett cseppek mérete, a szórásegyenletesség, a szórókeret lengése és a sávcsatlakoztatás. A szántóföldi síkpermetezéshez általában kis- vagy közepes nyomású permetezőgépeket használnak. Ezek a szórófejek és az agrotechnikai követelmények figyelembevételével többnyire 2–8 bar nyomással üzemeltethetők. Fontos tudni, hogy a nyomás ingadozásakor változik a cseppméret, a szórásteljesítmény, a szórási kúpszög, és a szórásegyenletesség. A cseppméret – amely a közepes cseppátmérővel és a különböző méretű cseppek arányával jellemezhető – alapvetően meghatározza a permetlé hasznosulását. A növényvédő szer ugyanis akkor fejti ki optimális hatását, ha megfelelő mennyiségben és megfelelő elosztásban a célfelületre kerül.
A kijuttatott permetcseppek egy részét a légáramlatok elsodorják a kezelendő területről. Ezek hatásukat nem fejthetik ki, illetve károkat is okozhatnak, ha egyéb kultúrnövényekkel telepített területekre jutnak. Az elsodródás elsősorban 100 mikron alatti kis cseppeknél jelentős, míg az 600–800 μm-os cseppek elsodródás mértéke gyakorlatilag elhanyagolható. Természetesen az, hogy egy adott átmérőjű csepp elsodródása mekkora, a szélsebességtől függ. A cseppméret szerepet játszik abban is, hogy kontakt szereknél milyen mértékű a permetlerakódás. Kísérletek kimutatták, hogy a 600 mikronnál nagyobb cseppek a leveleken gyakran megfolynak, lecsorognak, és a hatóanyag nagy része nem tapad meg. Ez a megfolyási mérethatár különböző kultúr- és gyomnövények esetében más és más. Függ például a levélfelület simaságától, viaszosságától, stb. A kisebb méretű cseppek a levélfelületen jobban megtapadnak, vagyis a hasznosulásuk jobb lesz. A cseppméret szorosan összefügg a célfelületen megvalósítható cseppeloszlás egyenletességével. Kisebb méretű, 100–200 mikron nagyságú cseppekkel egyenletesebb eloszlás valósítható meg.
Agrotechnikai igény, hogy a herbicidek kijuttatásakor az 1 cm2-re jutó cseppek száma preemergens gyomirtásnál minimálisan 20–30, míg postemergens gyomirtásnál 30–40 db legyen. Kísérletileg kimutatták, hogy a javasolt értékeknél mintegy 50–60%-kal kisebb cseppsűrűség mellett a vegyszeres védekezés minősége lényegesen romlik, illetve hatástalanná válik. Ez rámutat arra, hogy a megfelelő cseppsűrűség elérése mindenképpen szükséges. A permetezés minősége szempontjából fontos jellemző a szórási kúpszög, amely nagymértékben függ az üzemi nyomástól. Megfelelő cseppeloszlást és cseppméretet csak a maximális szóráskúpszög közelében ad a szórófej. Ezért szükséges a fúvókákra ajánlott nyomásértékek betartása. A szórófejek osztása a permetezőgépek szórószerkezetén általában 500 mm. Teljes felület kezelésekor 110–120°-os, míg sávos gyomirtásnál 80°-os szórás-kúpszögű réses szórófej alkalmazása javasolható.
A szántóföldi permetezés munkaminőségének jellemzésére a keresztirányú szórásegyenletesség az elfogadott paraméter, amely a kiszórt permetlé mennyiségi eloszlásának változása a szórócső alatt. A keresztirányú szórásegyenletességet álló helyzetben, nemzetközi szabvány szerint egységesen 0,1 m éltávolságú vályúsoron mérik (2. ábra). Üzem közben azonban a gép mozgása (lengés, sebességingadozás stb.) megváltoztatja a viszonyokat, ennek következtében az álló helyzetben végzett mérés a permetezés tényleges munkaminőségéről nem ad elegendő információt. A szórórúd magasságának változásával a keresztirányú szóráskép is megváltozik. A permetezési magasság csökkentésével lényegesen nagyobb mértékben romlik a szórásegyenletesség, mint a permetezési magasság növelésével. Ezért egyenlőtlen talajfelszín esetén a névleges 500 mm-nél nagyobb munkamagasság beállítása lehet célszerű. Figyelembe kell venni azonban, hogy nagyobb munkamagasság esetén nő az elsodródás veszélye.
2. ábra
A keresztirányú szórásegyenletesség mellett fontos, hogy a gép egyenletes mennyiségű permetlevet adagoljon ki a munkasebesség, vagy a fordulatszám változásai ellenére is. A haladással arányos egyenletes szórást szabályozó berendezés, vagy más kifejezéssel adagoló automatika alkalmazásával biztosíthatjuk. Ez a nyomás, illetve az átfolyó mennyiség változtatásával éri el a beállított liter/ha érték állandó értéken tartását. További előnye, hogy az üzemi paraméterek (kezelt terület nagysága, kiszórt permetlé mennyisége, megtett út hossza, stb.) gyűjtésére is alkalmas.
3. ábra
Szántóföldi gyomirtásnál alapvető feladat a pontos sávcsatlakozás biztosítása is. Csak így kerülhetők el a kezeletlen és a kétszer kezelt területekből adódó károk. Korábban általában habjelző berendezések segítségével, vagy művelő nyomos technológia alkalmazásával igyekeztek biztosítani a megfelelő csatlakoztatást. Erre a célra ma már a GPS-rendszerre alapozott eszközök is rendelkezésre állnak, amelyek révén a traktor vezetője a műholdakról kapott jelek segítségével kielégítő pontossággal tarthatja a megfelelő irányt. A jelző fények mutatják a gépkezelőnek az iránytartás pontosságát (3. ábra). Zöld fénynél az irány helyes, a sárga kismértékű, a piros pedig veszélyes eltérést jelez. Ha a gép olyan területre ér, amelyet már megpermetezett, akkor a berendezés riasztást ad. Nagyobb költséggel ma már automatikus kormányzás is megvalósítható. A munkaminőség javítása és az elsodródás csökkentése érhető el a légzsákos, vagy légszekrényes szórószerkezetek alkalmazásával. Ezeknél a cseppek szállítását a légáram elvégzi, ezért az elsodródási veszély alacsony. Állománypermetezésnél a légáram lehetővé teszi a cseppek behatolását a növényzetbe, és biztosíthatja a lombozat fonákoldali kezelését is.
A tavaszi szántóföldi permetezési munkákra rendelkezésre álló időszakok kihasználásához a gépek célszerű beállítására, megfelelő üzemeltetésére van szükség. Az eredményes védekezések érdekében jól hasznosíthatók az új korszerű műszaki megoldások is, azonban megfelelő gondossággal, a hagyományos technikával is eredményesen elvégezhetők a kezelések.
Dr. Dimitrievits György
