A mezőgazdasági termelésben, a növénytermesztésben és az állattartásban az anyagmozgatási, rakodási, szállítási feladatok ellátása a termelés folyamatos fenntartását biztosítja. Az állattartási technológiák a különböző – a szarvasmarha, a sertés és egyéb – ágazatokban más- és más igényt támasztanak a gépi technológiák iránt, így az anyagmozgatási, szállítási feladatok ellátásában is amellett, hogy bizonyos tekintetben azonosságok is vannak.

A szarvasmarha-tartásban – növendéktartásban, tehenészetekben és a hízótartásban – a munkafolyamatok döntő többségét a termelési folyamatokhoz szükséges takarmányok, kiegészítők, valamint az almozáshoz, a trágyakezeléshez, kitrágyázáshoz szükséges anyagmozgatási, rakodási, szállítási feladatok adják. Ezeknek a feladatoknak a pontos időben- és minőségben történő elvégzése meghatározza az alkalmazott gépkonstrukciókat, éppen ezért a következőkben blokkvázlatszerűen foglaljuk össze a fontosabb munkaműveleteket és az alkalmazható gépeket.

 A blokkvázlatból látható, hogy a szarvasmarhatartó telepek anyagmozgatási feladatai bonyolult technológiai folyamatok, melyek zavarmentes megoldása csak korszerű eszközök, gépek jól szervezett, összehangolt munkájával lehetséges.

Az etetési- és tartástechnológiában a bálázott szálastakarmányoknak és szalmaféléknek meghatározó szerepük van. A bálázott anyagok rakodására használt eszközök a traktoros homlokrakodó gépek.

A traktorra szerelt homlokrakodók mechanikus munkavégző elemeit a kihelyezett, vagy a traktor vezérlő tömbjén keresztül a traktor hidraulikus rendszere működteti a traktor vezérlő eleme, vagy az újabb változatoknál kihelyezett joystick vezérlőkarral. Az újabb fejlesztésű változatok tartószerkezete gyorsan és biztonságosan csatlakoztatható az üzemeltető traktorok bázisfelületéhez. Bálázott szálastakarmányok rakodásakor mindig szúrótüskés bálarakodó fejjel használjuk. (1. ábra) A traktoros homlokrakodókkal történő rakodás során mindig össze kell hangolni a gép névleges emelőképességét és a készített bálák tömegét. Fontos tudni, hogy a szálastakarmány szenázsbálák tömege, az ugyanolyan lucerna-, gyepszéna vagy szalmabálák tömegének közel duplája is lehet. Egyes típusoknál bálarakodáskor az emelési magasságot az emelőgémhez csatlakoztatott „bálalift” segítségével növelni lehet. (2. ábra)

A kazalozáshoz lehetőleg teleszkópos homlokrakodókat használjunk. A szálastakarmányokat (gyep-, lucernaszéna bálákat) téli tárolásra nyitott vagy zárt, illetve félignyitott színekbe tároljuk be, illetve ki. A színek korlátozott magassága, és a manőverezésre rendelkezésre álló kevés hely miatt, a kisebb geometriai méretű, mozgékony törzscsuklós gépek előnyös tulajdonságai jól kihasználhatók.

A teleszkópos rakodógépek gémszerkezetének kialakításával – mivel a gépet terhelő billentő nyomaték karját korlátok között lehet tartani – viszonylag nagy emelőmagasság és emelőképesség érhető el. A teleszkópos rakodógépeknél a terhelő nyomatékról műszer tájékoztatja a gépkezelőt, de a biztonsági rendszer szükség esetén le is tilthatja a működést. (3. ábra)

A Merlo cég által kifejlesztett CDC dinamikus terhelésvezérlő rendszer felismeri az alapgéphez kialakított gyári adaptereket, munkaeszközöket automatikusan összekapcsolja, a műszaki paramétereket optimalizálja.

A rendszer számítógépe méri a gém emelési szögét, a gémkinyúlást és gémterhelést. Ezen adatok alapján elvégzi a pillanatnyi billentő- és stabilizáló nyomatékot és annak viszonyát. A kijelzőn megjelenő stabilitási adatokat egy ledsor is érzékelteti a gépkezelővel. A stabilitási viszony határértékének megközelítésekor a rendszer figyelmeztető hangjelzést ad, és letiltja a további működtetést. Daru üzemmódban pedig a teher süllyesztésének sebességét szabályozza, csökkenti a dinamikus terhelést. Abban az esetben, ha a munkaeszközök nem rendelkeznek a kommunikációhoz szükséges szenzorral. A gépkezelő az adapter választó gomb segítségével három beállítási lehetőségből választhat, attól függően, hogy a munkaeszközzel felvett teher tömegközéppontja <500 mm; <1500 mm; <4000 mm. Mindezek mellett a CDC-rendszer külön szabad munkaterületet biztosít a földmunkák, az ásási munkák biztonságos elvégzésére. (4. ábra)

Az újabb fejlesztésű teleszkópos homlokrakodóknál – a korábban alkalmazott állandó folyadékszállítású – fogaskerék szivattyúk helyett változtatható szállítású axiál dugattyús szivattyúkat használnak, így a munkavégző elemek munkasebességének szabályozása nem fojtással történik, hanem a szállított olajmennyiség változtatásával. Ennek következtében az olaj kevésbé melegszik, hőfoka állandósul, és egyszerre több munkaművelet is vezérlehető.

Szarvasmarhatartó telepeken az ömlesztett anyagot, szemes takarmányok rakodását – az előzőekben ismertetett – traktoros homlokrakodókkal és magajáró teleszkópos rakodókkal is el lehet végezni, természetesen ömlesztett anyag rakodására alkalmas kanállal. Az ömlesztett anyagok rakodását általában nem nagy magasságokra kell végezni, viszont általában fontos a nagy teljesítményt biztosító nagy, 3–4 t emelőképesség, és a nagy raktérfogatú ömlesztett anyagrakodó kanál használata. Erre a célra tehát – a kevés rakodási ciklus mellett – nagy anyagmennyiséget felrakó törzscsuklós, vagy kétkerék kormányzású homlokrakodók alkalmasak.

Szarvasmarhatartó telepeken az anyagmozgatási feladatok legnagyobb részét az etetéssel, takarmányozással kapcsolatos munkák jelentik. A komplett takarmánykeverék a szarvasmarhák takarmányozásában olyan tömeg- és szálastakarmányokból, abrakféleségekből és kiegészítőkből álló keveréket jelent, amelyet úgy állítanak össze, hogy minden vonatkozásában megfeleljen az egyed (csoport) igényeinek. Az állományt laktációs stádium, tejtermelés, kondíció, stb. alapján csoportokba sorolják, és a különböző csoportok más és más összetételű, komplett monodiétás keveréket kapnak. A monodiétás (TMR) etetési technológia hatékony alkalmazása azonban csak megfelelő műszaki háttérrel lehetséges. A megfelelő minőségű tömegtakarmányok betakarítási, tárolási és takarmányozási technológiájában a takarmánykeverő, -kiosztó pótkocsik meghatározó szerepet töltenek be. A komplett takarmánykeverék készítésekor a csoportnak járó valamennyi takarmánykomponensét a tömegtakarmánytól a takarmánykiegészítőkig (vagyis a takarmányozási piramis valamennyi összetevőjét) a keverő-kiosztó kocsiba töltik. A kocsival homogén keveréket készítenek, és a tehéncsoport részére egyenletesen kiosztják. A TMR takarmányozási technológia vezérgépe a keverő-kiosztó kocsi.

A takarmánykeverő-kiosztó kocsik vontatott- és magajáró változatban készülnek. (5. ábra) Mind a vontatott, mind a magajáró változatok keverő- és aprítóberendezésüket tekintve lehetnek vízszintes csigás és függőleges csigás kialakításúak. A vízszintes csigás keverő-kiosztó berendezések bálázott szálastakarmányokkal nehezebben boldogulnak, a függőleges tengelyű csigás keverő-kiosztó kocsik szerepe éppen ezen okból nőtt az állattartó telepeken. (6–7. ábra) A vízszintes tengelyű és függőleges tengelyű csigás kocsik töltésére szálastakarmányok és bálázott szenázs esetében bálafogófejjel ellátott szilázs rakodására pedig silóblokkvágó kanállal ellátott homlokrakodókat célszerű használni. Szilázzsal való feltöltés végezhető a telepen elektromos vagy traktoros TLT meghajtású silómarókkal is.

A hízómarha-tartásban a keverő-kiosztó kocsival kiadagolt takarmánykeverékhez gyakran külön abrakot is adnak. Ez esetben a kiosztó kocsit üzemeltető traktor homlokrakodójának emelőgém szerkezetére hidromotor hajtású, csigás kiosztó kocsikat szerelnek.

A rakodási munka megkönnyítésére mind a vontatott, mind a magajárógépek esetében silómarót is beépíthetnek.  A silómaróval felszerelt gépek saját maguk kitermelik a silózott takarmányt, a magajáró gépek a silómarófejjel bálázott szálasanyag felszedésére és töltésére is alkalmasak. A takarmánykeverő-kiosztó kocsik az oldalt elhelyezett láncos, kaparóléces adagolón juttatják ki az adott takarmányozási receptnek megfelelően összeállított és bekevert takarmányt. A pontos takarmányozási recept beállításához a takarmánykeverő-kiosztó kocsik elektrotenzometrikus tömegmérő berendezéssel, mérleggel és fedélzeti számítógéppel vannak felszerelve.

A kis rakodási területen (istállók) való manőverezésre alakították ki a korlátozott emelési magassággal, és kisebb (0,5–1,5 t) emelőképességű csúszókerék kormányzású rakodógépeket. Ezen rakodógépek vázszerkezetében kerültek csapágyazásra a járókerekek hajtótengelyei, ill. tengelykapcsolói. A kormányzás a járókerekek hajtásának fékezésével, a tengelykapcsolók oldásával történik, hasonlóan a lánctalpas járószerkezetek kormányzásához. Ezek a tulajdonságok, és emellett az istálló méreteihez alkalmazkodó geometriai paraméterek teszik alkalmassá a csúszókerék kormányzású rakodókat az állattartó épületek kitrágyázási, trágyaeltávolítási munkáira. Különösen jól használhatók a mélyalmos tartástechnológia esetén és a trágya kitermelésére, almos és hígtrágyás istállókban is a trágyautak tisztántartására. A kisebb geometriai méretekkel rendelkező, és az istállók méreteihez igazodó törzscsuklós homlokrakodók – a könnyen kezelhető hidrosztatikus erőátvitel és irányváltás következtében – az említett kitrágyázási és trágyarakodási munkákra jó teljesítménnyel használhatók trágyavillával felszerelve. Az univerzális használhatóság érdekében azonban az elmúlt időszak műszaki fejlesztésének eredményeként megjelentek az állattartó épületek méreteihez – ajtók, etető és trágyautak, pihenő boxok – igazodó nagyságrendű teleszkópos rakodógépek is. Ezek a gépek a „normál” teleszkópos gépekhez viszonyítva keskenyebb és alacsonyabb építésű változatok.

A trágyakazal építésére, illetve a trágya rakodási munkáinak elvégzésére, a megfelelő trágyavillával felszerelt, teleszkópos és egyéb magajáró homlokrakodó – az emelőképességük és emelési magasságuk tekintetében – egyaránt jó teljesítménnyel használható. Ezekre a munkákra traktoros homlokrakodók és a csúszókormányzású rakodógépek is használhatók, csak meg kell elégednünk kisebb teljesítményükkel. A csúszókormányzású homlokrakodó gépek éppen az alacsony építésük és bonyolult járószerkezeti és kormányzási kialakításuk következtében elsősorban épített trágyatelepeken dolgoznak jól, nehéz terepen az üzembiztonságuk is alacsony, és rövid idő alatt elhasználódnak.

Az ismertetett rakodógépek az állattartó telepeken belül, de még a növénytermesztés rakodási munkáiban is univerzálisan használhatók, éppen ezért széles munkaeszköz-választékkal rendelkeznek. A teleszkópos rakodógépek egyes típusai, például olyan kiegészítő berendezésekkel szerelhetők fel, melyek alkalmassá teszi őket telepen belüli, vagy kisebb távolságokra történő pótkocsis szállítási feladatok ellátására. Ilyen szállítási feladat lehet, pl. az istállóból kitermelt trágya tárolótérre történő szállítása. Kisebb volumenek, és ehhez tartozóan alacsonyabb állatlétszám mellett szükségszerűen elvégezhető, költségkímélő és gazdaságos megoldást biztosíthatnak ezek az univerzálisan használható teleszkópos rakodógépek.

Dr. Kelemen Zsolt
NAIK MGI – Gödöllő