Minimálbér 2015. január 1-jétől

Személyi jövedelemadó

Béren kívüli juttatások

35,7% marad a béren kívüli juttatás utáni adóteher (1,19-szeres adóalap után 16% szja + 14% eho), de több korlátozást is figyelembe kell venni:

• általánosan „minden más jogcímen” éves 200 000 forintos keretig adható a korábbi szabályoknak megfelelően,
• 200 000 Ft és 450 000 Ft közötti juttatás kizárólag SZÉP kártyára történő utalással adható kedvezményes adózással,
• ha a 200 000 Ft-os keretösszeget nem használták fel általános módon, akkor a fennmaradó rész is adható SZÉP kártyára utalással.

• Ha a juttatás nem SZÉP kártyán történik, akkor a 200 000 Ft feletti rész, továbbá a bármelyik egyedi határt meghaladó juttatás egyes meghatározott juttatásként 51,17%-os terhelés alá esik. (1,19-szeres adóalap után 16% szja + 27% eho)

• Amennyiben a foglalkoztatás nem áll fenn egész évben, a keretösszegeket a foglalkoztatás napjaival arányos (csökkentett) összegben kell megállapítani.

• A béren kívüli juttatások közterhét a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Ha van az értékhatárt meghaladó juttatási rész, ennek közterhét annak a hónapnak a kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni, amelyben az értékhatár átlépése történt. (Kivéve: jogviszony megszűnésekor a megszűnés hónapjában.)

Családi adóalap-kedvezmény

2016-tól négy év alatt duplájára nő a két gyermek után igénybe vehető adóalap kedvezmény mértéke eltartottanként Ft/hó, az alábbiak szerint: 2014: 62 500.-, 2015: 62 500.-, 2016: 78 125.-, 2017: 93 750.-, 2018: 109 375.-, 2019: 125 000.-.

Fentiek alapján 2019-től a jelenlegihez képest havi 20 000 forinttal lesz magasabb a két gyermek esetén elérhető adómegtakarítás. Már 2015-től kiegészül a családi adóalap kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre a nevelőszülő házastársával.

Első házasok adóalap-kedvezménye

Együttesen havi 31 250 Ft adóalap-kedvezményre lesznek jogosultak a 2015-ben házasulók, ha legalább egyikük először köt házasságot. Érvényesíthető a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig. A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg megosztásával közösen érvényesíthetik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. (feltétele a házastársak közösen tett nyilatkozata) Nem akadály, ha a házasság megkötésekor a házastársak bármelyike már jogosult családi kedvezményre (a kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben vehető igénybe). Nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető.

Egyéni vállalkozásokat érintő változások 

• 2015-től a jövedelem-(nyereség-)minimum összegének kiszámításakor a vállalkozói bevétel nem csökkenthető az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével, tehát a jövedelem-(nyereség) minimum összege a vállalkozói bevétel 2 százalékának felel meg;

• 2015-től az átalányadózásra való jogosultság annak a határozatnak a jogerőre emelkedése napjával szűnik meg, melyben az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg;

• az ÁFA alany egyéni vállalkozók azon az árfolyamon számítják át bevételüket és kiadásukat forintra, amelyet az adott ügyletben az ÁFA alapjának forintra történő átszámításához alkalmaznak;

• 2015-től a keletkezett veszteség csak a következő öt évben határolható el (átmeneti rendelkezés: a 2014-ig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a 2014. december 31-én érvényes feltételek szerint írható le azzal, hogy ezt a veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni);

• a tárgyi eszköz (ingó, ingatlan) ingyenes szerzése esetén nincs helye értékcsökkenés elszámolásának.

Őstermelőket érintő változások

• 2015. január 1-jétől kibővül a közös őstermelői jogosultság köre:

• Közös háztartásnak minősül: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége,
• Közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (ide értve örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyerekét, vagy öröbe fogadó, mostoha és nevelőszülőjét is).

• 2015. január 1-jétől változik az őstermelők elhatárolt veszteségének elszámolása.

A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a 2015. évtől keletkező veszteségét, a keletkezés évétől számított öt évben használhatja fel. A 2015. év előtti még nem érvényesített veszteség a korábbi szabályozás szerint, de legkésőbb 2025-ig használható fel.

Továbbra is változatlan, hogy a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelő, ha nem veszi igénybe a 40%-os költségátalányt, az előző évi veszteségéből maximum az adott évi jövedelem 50%-ig számolhat el adóalap csökkentést. Ha a tárgy évben vesztesége keletkezik, azt döntése szerint a megelőző két év terhére visszamenőlegesen önellenőrzéssel is elszámolhatja, évenként maximum a veszteség 30% mértékben.

Biztosításokat érintő változások

– Nyugdíjbiztosítás

A magánszemély adója feletti rendelkezési jogára vonatkozóan a nyugdíjbiztosítás fogalma és szabályai is módosulnak annak érdekében, hogy e biztosítási formát kifejezetten nyugdíjcélú felhalmozásra használják az adózók.

• a kedvezmény mértéke változatlan: a nyugdíjbiztosítás szerződőjeként befizetett összeg után 20%, de legfeljebb adóévi 130 000 Ft;

• a nyugdíjbiztosításnak alapesetben négyféle kockázatot kell tartalmaznia (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése), és ezen kívül más kockázatra nem terjedhet ki;

• a biztosítás kedvezményezettje csak a biztosított lehet (kivéve a biztosított halálát);

• az adómentesség feltétele a 10 éves felhalmozási idő teljesülése, melynek kezdő dátumára vonatkozóan egyértelművé tették, hogy a szerződés létrejöttének időpontja az ajánlat ügyfél általi aláírásának napja;

• a törvényváltozás pontosítja azt is, hogy mely esetekben mentesül az adózó a 10 éves kötelező felhalmozási idő alól;

• ha a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó összege nem éri el a 10 000 Ft-ot, akkor egy összegben is adómentesen teljesíthető a kifizetés;

• amennyiben a nyugdíjbiztosítás (mint alapbiztosítás) kockázati biztosítási díjrésze (ilyennek minősül a nyugdíjbiztosítás kötelező elemét jelentő haláleseti és egészségkárosodási kockázat) meghaladja az alapbiztosítás (tehát, a kiegészítő biztosítások nélküli) teljes díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.

A kiegészítő biztosításnak az olyan biztosítás minősül, amelynek saját különös szerződési feltétele van, és díja a nyugdíjbiztosítás díjától elkülönített.

– Életbiztosítás

2017. december 31. után megszűnik a teljes élettartamú életbiztosítások kedvezményezett megítélése. Az átmeneti időszakban a kifizetők szabadon dönthetnek a magánszemély biztosított javára történő adómentes kifizetésről.

– Felelősségbiztosítás

Az új PTK hatályba lépésével jelentősen bővült a vezető tisztségviselőket terhelő felelősség:

• amennyiben a vezető tisztségviselő e minőségében szabályszegéssel harmadik személynek szerződéses kapcsolaton kívül kárt okoz, ezért a kárért a társasággal együtt egyetemlegesen felel;

• amennyiben a vezető tisztségviselő e minőségében feladatkörébe tartozó ügyekben szerződésszegéssel saját társaságának kárt okoz, köteles azt megtéríteni a társaságnak.

2015-től az ügyvezetők felelősségbiztosításának adómentességét visszamenőleges hatállyal tartalmazza a törvény mindkét esetre, így a munkáltató által megfizetett felelősségbiztosítási díj sem jövőre, sem korábban nem keletkeztet bevételt a magánszemély számára.

Egyéb változások:

• Kiküldetési rendelvény elektronikus úton is kiállítható és tárolható lesz, amennyiben az a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelő zárt rendszerben kerül előállításra, kezelésre és tárolásra.

A kiküldetés rendelvény kötelező tartalmi elemei nem változnak: magánszemély neve, adóazonosító jele, gépjármű gyártmányának, típusának megnevezése, forgalmi rendszáma, hivatali, üzleti utazások célja, időtartama, útvonala, futásteljesítmény, utazási költségtérítés összege, illetve ennek kiszámításához szükséges adatok.

• Az iskolai szövetkezeti tagoknak közvetlenül juttatott bevétel (pl.: béren kívüli juttatásnak minősülő cafetéria) esetében az iskolaszövetkezeti szolgáltatást fogadó vállalatot kell munkáltatónak tekinteni.

• Jövőre már a törvény is tartalmazni fogja az eddig is alkalmazott és figyelembe vett elvet, mely szerint a magánszemély által valójában önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként megszerzett bevétel nem eshet kedvező adózási megítélés alá. (pl. nem minősülhetnek bevételnek nem számító, adómentes vagy kedvezményes adózású juttatásnak) E jövedelmek adóterheit a juttatást megalapozó jogviszony alapján kell megállapítani.

• 2015-től a lakás akadálymentesítésére is adható adómentesen lakáscélú munkáltatói támogatás a kormányrendeletben meghatározottak alapján.

• Pontosításra került, hogy a termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességének feltételeként meghatározott hasznosítási időszak a birtokbaadás napjával kezdődik (de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja).

• 2015-től osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaságok kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeget (korábban egyéb jövedelemként adózott).

• Az új szabályok értelmében a külföldről kölcsönzött munkavállaló esetén a fogadó magyar vállalkozás az általa juttatott bevétel tekintetében munkáltatóként járhat el. (a munkáltatót terhelő kötelezettségek a magyar vállalkozást terhelik)

• Annak érdekében, hogy az adóhivatal rendelkezzen az értékpapír-juttatási programról információval, a munkavállalói értékpapír-juttatási program szervezője köteles lesz a tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig az adóhatóságnak megküldeni a dolgozói tájékoztató másolati példányát.

• Felhívjuk a figyelmet, hogy az uniós támogatásokra vonatkozóan új közösségi rendeletek kerültek elfogadásra, így 2015-től már ezeket kell figyelembe venni. (ezek tételes felsorolásától most eltekintünk)