Halászni készülnek a balatoni halászok – ez az elmúlt száz évben nem lett volna hír, napjainkra lett azzá, hiszen köztudott, hogy a régi-új miniszter, Fazekas Sándor még a múlt év decemberében leállította a halászatot a Balatonon.
– Egyrészt a Balaton vízszintjének emelkedése miatt várható a Sió-zsilip megnyitása, vagyis újra készülhetünk az angolnacsapda kihelyezésére, másrészt megkezdjük tógazdaságaink lehalászását és a népesítést – mondta lapunknak hétfőn Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: zavartalanul végzik államilag meghatározott feladataikat, az irányt a tavaly elfogadott halgazdálkodási törvény jelöli ki számukra, miszerint „a természetes vizeken a horgászati célú hasznosítás kerül előtérbe”. – Ez érvényes a Balatonra is, ezért is nehezen érthetőek azok a sajtóban időről-időre felbukkanó ötletek, hogy miképpen kellene visszatérnünk a kereskedelmi célú halászatra. Ilyen a Balatonon tizenöt éve nem folyik, azóta deklaráltan csak „ökológiai szemléletű” halászat folyt, most itt az új törvény is, hogyan képzeli bárki, hogy visszatérhet még a Balatonra a nagy tételű halászat?
Szári Zsolt szerint érezhető egyfajta nyomás a vendéglátós lobbi részéről, ezért is összesítik most, hogy a korábbi időszakban mekkora tételben értékesített halat a társaság a vendéglátás számára? – Ebből majd kiderül, mennyire valós a most jelentkező igény a halászat újraindítására. Tény, hogy a busagyérítést folytatnunk kell, de azt sem a korábbi módszerekkel. Szeptemberben várható a balatoni halállomány felmérése, amiből fontos adatokhoz juthatunk a busák számáról is.
A vezérigazgató arról is beszélt: a balatoni horgászok évi félmilliárd forintot fizetnek a társaságnak, javarészt ebből a pénzből zajlik a halgazdálkodás (halőrzés, haltelepítés, stb.), ha ebből halásznák ki azt a halat is, ami az éttermek asztalára kerül, azon joggal háborodnának föl a pecások. – Horgászati és halászati célú, kereskedelmi halgazdálkodás nem fér össze a Balatonon – így Szári. – Elméletileg ha a vendéglátós lobbi hajlandó volna ugyanannyit, félmilliárd forintot a kasszába dobni, akkor lehetne még annyi halat telepíteni, ami nekik is elég volna. Csakhogy az idézett törvénnyel ez már sehogyan sem férne össze.
– Egyetértek, legyen piaci alapon meghatározva a hal nagykereskedelmi ára, amiben legyen benne a haltelepítés díja is, magyarul fizessen így az étterem azért, hogy legyen végre balatoni hal a Balaton partján – reagált Szári Zsoltmondandójára Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa. A vendéglős tagja a Balatoni Körnek, mely egyeztetést kezdeményezett e témában az illetékesekkel még az idei turisztikai szezon előtt – eredménytelenül.
„Látványhalászatként is működő szövetkezeti rendszer jöhetne létre – ez már Kardos Gábornak, a Balatoni Kör elnökének a véleménye, aki az index.hu-nak nyilatkozott a minap a témában. – Ha rossznak bizonyult az a modell, hogy a horgászokkal fizettették ki a haltelepítések nagy részét, abból logikusan nem az következne, hogy a horgászoknak át kell adni a balatoni halgazdálkodás kezelését. A privatizáció volna a megoldás. Eddig egy maroknyi halőr nyilván nem tudta megtisztítani a Balatont, de ha több tucatnyi halász családjának megélhetése függne tőle, nyilván még korábbi haverjaikat se engednék saját területük közelébe. Ha például halászati zónákra osztják a tavat, ahogy régen, az adott zónában sokkal jobban ellenőrizhetnék, hogy ne legyen orvhalászat és sokkal motiváltabbak is lennének erre. Valójában persze egy egész üzleti modellt kéne kialakítani, turisztikai attrakcióvá is tenni a halászatot. A fő probléma a balatoni hallal az, hogy a hekkel versenyez árban; azt kéne elérni, hogy a friss balatoni hal legitim módon, drágábban kerüljön az asztalra, de akkor az tényleg balatoni hal legyen.”
Kardos nem érti, hogy ha évszázadok óta lehetett balatoni halászat, most nagyhirtelen miért nem lehet. „A legősibb mesterség a régióban, aminek hagyományait kötelességünk lenne továbbvinni. A halászat a leghitelesebb arculati eleme egy vízpartnak, lásd az Adriát, vagy a Garda-tavat.”
Forrás: www.sonline.hu/
