De iure, de facto
Agrárjog rovat

Azok a gazdálkodók, akiknek már volt az idei évben valamilyen hatósági engedélyezési vagy bejelentési ügyük, tapasztalhatták, hogy 2017 januárjától jelentősen átalakult a közigazgatás szervezetrendszere. A változások kétirányúak. Egyrészt jogutódlással megszűnt néhány központi szakigazgatási szerv, másrészt számos, korábban megyei szinten ellátott hatósági feladatot a jövőben egyes kiemelt járási hivatalok intéznek. Hiába keresik tehát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH), a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget (KTFF), vagy a Földmérési és Távérzékelési Intézetet (FÖMI), ezek a korábban önálló szervek ugyanis beolvadtak a megyei (fővárosi) kormányhivatalok szervezetébe, ezzel párhuzamosan pedig minden megyében létrejött egy-egy kiemelt hatósági ügyeket ellátó járási hivatal is. Írásunkban a legfontosabb mezőgazdasági ágazatok példáján tekintjük át az ügyintézés rendjében bekövetkezett változásokat.

Támogatások, hatósági igazolványok

Az agrártámogatások igényléséért és kifizetéséért felelős MVH helyett a Magyar Államkincstár (MÁK) kapott ideiglenes akkreditációt a Kifizető Ügynökségi feladatok ellátására. Ez azt jelenti, hogy 2017 egy próbaév lesz, az EU illetékes szervei fokozott figyelemmel kísérik majd a Kincstár agrártámogatások kezelése körében végzett tevékenységét. Ha minden előírást képes lesz a MÁK betartani, úgy 2018-tól véglegesíthetik új feladatát. A gazdálkodók számára a változások csak formálisak lesznek. Egyrészt a támogatásigénylés a jövőben a MÁK honlapján keresztül lesz lehetséges, de azok számára, akik az ügyfélkapuval nem boldogulnak, az agrárkamara falugazdászai mint ügysegédek továbbra is segítséget nyújtanak az egységes támogatási kérelem benyújtása során. A korábbi MVH megyei kirendeltségei sem szűntek meg, hanem a megyei kormányhivatalok részeként, Agrár- és Vidékfejlesztési Támogatási Főosztály néven folytatják munkájukat. Megjegyezzük, hogy néhány megyében ez a szervezeti változás költözéssel is együtt járt, így előfordulhat, hogy a támogatási ügyeiket személyesen intézőket új helyszínre irányítják.
Az őstermelői igazolványok esetében annyi változás történt, hogy a kiállításuk iránti kérelmek az idei évtől az igazolvánnyal még nem rendelkező ügyfelek esetén a kormányablakoknál is benyújthatóak, nemcsak a kamarai falugazdászoknál. Az őstermelői betétlap iránti igény, valamint már kiadott igazolvány érvényességének meghosszabbítása azonban továbbra is csak a falugazdászoknál terjeszthető elő.
Egyszerűsödött a családi gazdaságok regisztrációja annyiban, hogy ezt a nyilvántartást immár a járási hivatalok vezetik. A jövőben tehát már nem a megyei kormányhivatal földművelésügyi főosztálya az illetékes új gazdaság alapítása, vagy egy már bejelentett üzem adatváltozása, illetőleg megszüntetése tárgyában, hanem a családi gazdaság központja szerinti járási hivatal.
A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiadására 2017-től a Herman Ottó Intézet helyett országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jogosult. A földmérési és földminősítési tevékenység végzésére jogosító igazolványokat pedig a FÖMI helyett a jövőben a Fővárosi Kormányhivatal állítja ki, illetve hosszabbítja meg.

A megyei szinten kiemelt járási hivatalok feladatkörei

2017-től számos hatósági ügyben az első fokú ügyintézés a megyei szintről a járási hivatalokhoz került át. A változás azonban a gazdálkodók számára csak látszólagos előnyt jelent, hiszen az érdemi ügyintézés továbbra is megyénként egy helyszínen történik. A formanyomtatvány benyújtásával intézhető ügyek azonban bármely járási kormányablakon keresztül elindíthatóak akkor is, ha nincs lehetőségük a kiemelt járási hivatal ügyfélszolgálatát felkeresni.
A kiemelt járási hivatalok a legtöbb megyében a megyeszékhely szerinti járási hivatalok lettek, amelyek eljárnak a megye egész területére nézve agrárkár-megállapító szervként, borászati hatóságként, növény- és talajvédelmi, valamint földművelésügyi igazgatási hatáskörben, pálinkaellenőrző, továbbá állattenyésztési hatóságként.
Akad azonban néhány kivétel is. A főváros és Pest megye területére kiterjedően például az Érdi Járási Hivatal lett egyedül illetékes az előzőekben felsorolt agrár-szakigazgatási kérdésekben. Nógrád megyében viszont – Salgótarján helyett – növény- és talajvédelmi hatáskörben a Balassagyarmati Járási Hivatal lát el feladatokat, Csongrád megyében pedig – Szeged helyett – a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal lett agrárügyek többségében illetékes. Tolna megyében – Szekszárd helyett – a Bonyhádi Járási Hivatalt jelölték ki a borászati, pálinkaellenőrző és állattenyésztési hatósági feladatok ellátására.
Amennyiben az első fokon eljáró kiemelt járási hivatal az ügyfél számára kedvezőtlen döntést hoz, úgy a fellebbezést a megyei kormányhivatal mint felettes szerv bírálja el. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy nem minden megyei kormányhivatal rendelkezik teljeskörű jogorvoslat-elbírálási jogkörrel. Ezért előfordulhat, hogy ügyünket másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatalba irányítják át, mert a területileg illetékes megyében nem működik az adott szakkérdésben hatáskörrel rendelkező főosztály (például erdészeti, növény- és talajvédelmi és környezetvédelmi eljárások esetén).

Erdészeti és ültetvény-telepítési ügyek

Az idei évtől a megyei kormányhivatalok helyett elsőfokú erdészeti hatóságként – néhány speciális ügyet leszámítva – az erdőterület fekvése szerint kijelölt tíz járási hivatal jár el. Járási erdészeti szerv működik Érden, Veszprémben, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Kaposváron, Pécsett, Kecskeméten, Debrecenben, Miskolcon és Egerben. Az itt meghozott határozattal szemben az ügyfél által benyújtott fellebbezést országosan a Pest Megyei Kormányhivatal bírálja el.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) gyakorolja új feladatkörként, országos illetékességgel a faanyagok forgalmazásával, szállításával és árusításával kapcsolatos felügyeleti (ellenőrzési és bírságolási) jogköröket, továbbá nyilvántartást vezet a hazai faanyag-kereskedőkről, az erdészeti munkák szakmai irányítására és az erdő őrzésére jogosultakról, valamint országosan összesíti az erdőállományra és erdőkárokra vonatkozó adatokat.
A gyümölcsültetvények telepítésének engedélyezése és nyilvántartása viszont a NÉBIH helyett újra helyi szinten zajlik, hiszen a telepítési hatóságok az idei évtől a megyei szinten kiemelt járási hivatalok lettek. A 3000 m²-nél nagyobb árutermő gyümölcsfa- és bogyósgyümölcs-ültetvény továbbra is csak előzetes engedéllyel létesíthető. Amennyiben pedig az ültetvény-kataszterbe feljegyzett, termőre fordult gyümölcsös műveléséről annak tulajdonosa vagy bejelentett használója egy éven keresztül felszólításra sem gondoskodik, a járási hivatal földvédelmi bírsággal sújthatja, valamint elrendelheti a tulajdonos költségére az ültetvény kivágását, ha az növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre, vagy ha a műveletlen gyümölcsös más földrészlet megközelítését akadályozza.
Borszőlőültetvény telepítése továbbra is hegybírói engedélyhez kötött. Ez a tevékenység az új szabályozás értelmében nem csak abban az esetben engedélyköteles, ha a tervezett szőlőültetvény területe eléri az 1000 m²-t, hanem akkor is, ha a telepítőnek már használatában lévő borszőlőültetvény és az új telepítésű ültetvényrész összefüggő ültetvényt képez, és ezek együttes nagysága eléri az engedélyhez kötött méretet. Változást jelent az is, hogy az árutermő borszőlőültetvény kivágása már nem engedélyhez, hanem bejelentéshez kötött, amit a kivágást követő 15 napon belül kell megtenni a hegybíró irányába.
Erősödtek a hegybíró jogosítványai a műveletlenül hagyott szőlőterületekkel összefüggésben is. Amennyiben az ültetvény egy éven keresztül nem áll művelés alatt, a hegybíró felszólítja a szőlő tulajdonosát az ültetvény rendeltetésszerű művelésére. A tulajdonosnak ilyen esetben harminc napon belül gondoskodnia kell a művelés megkezdéséről (például a terület haszonbérbe adásával). Ennek elmulasztása esetén a hegybíró hektáronként kétszázezer forint bírságot köteles kiszabni, ami az ültetvény fekvési helye szerinti hegyközség bevétele lesz. A bírság megfizetése azonban nem mentesít a művelési kötelezettség alól, ugyanis a hegybíró a felszólítást követő év május 1. napjának hatályával a tulajdonos költségére az ültetvény kivágását is elrendelheti, ha továbbra is gondozatlan maradt a terület.

Növénytermesztési és agrárkár megállapítási hatósági ügyek

A vetőmagtermesztéssel foglalkozó gazdálkodók számára változást jelent, hogy az idei évtől hét kijelölt járási hivatal (Debrecen, Szolnok, Békéscsaba, Győr, Pécs, Székesfehérvár és Szombathely) ellenőrzi majd a vetőmagok előállítását, a zárt körzetben előírt korlátozások betartását, valamint a NÉBIH-el együttműködésben a szaporítóanyagok feldolgozását és forgalomba hozatalát. A kijelölt járási hivatalok emellett számos szankció alkalmazására is jogosultakká váltak, így például azonnal végrehajtandó határozatban elrendelhetik a növényállomány megsemmisítését, ha az előírt korlátozás, illetve tilalom ellenére a zárt körzeten belül a tiltott növényfaj egyedeinek eltávolítása elmaradt. Szintén változást jelent, hogy a szőlő-, gyümölcs és erdészeti fafajták minőségi szaporítóanyag-előállítását biztosító törzsültetvények létesítésének engedélyezését országosan a Pest Megyei Kormányhivatal végzi.
2017-től a megyei szinten kiemelt járási hivatalok végzik a vis maior típusú károkkal összefüggő hatósági feladatokat, így döntést hoznak a termelő kárbejelentése alapján a mezőgazdasági káresemény megtörténtéről, a kár helyéről és a várható hozamcsökkenés mértékéről. Amennyiben a haszonbérlő gazdálkodó időjárási vagy más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok miatt igazoltan legalább 30%-os mértékű hozamérték-csökkenést szenvedett, legfeljebb azzal arányos haszonbér-mérséklés illeti meg az adott termőföldre nézve. A kárenyhítési hozzájárulást befizető termelő ugyancsak jogosult a Nemzeti Kárenyhítési Alapból finanszírozott kárenyhítő juttatás iránt kérelmet benyújtani, amennyiben elemi káresemény miatt a növényi kultúrában 30%-ot, míg teljes üzemi szinten számolva 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenvedett el.

Vadászati hatósági ügyek

Elsőfokú vadászati hatóságként – néhány speciális feladatkör kivételével – a vadászterület fekvése szerint illetékes kiemelt megyei járási hivatal jár el az egész megye területére kiterjedően. Ha a vadászterület két vagy több vadászati hatóság illetékességi területén található, az a kiemelt járási hivatal jár el, amelynek illetékességi területén a vadászterület nagyobbik hányada található. A vadászati hatóságok első fokú döntéseivel szemben benyújtott fellebbezést a Pest Megyei Kormányhivatal bírálja el.
Vannak azonban olyan hatósági ügykörök, amelyekben a Pest Megyei Kormányhivatal jár el országosan első fokon. Ilyen például a zárttéri vadtartás, vadaskert, vadaspark és vadfarm létesítésének engedélyezése, valamint Magyarországon nem honos vadfajok vadászati célú telepítése. Ezekben az ügyekben jogorvoslatként csak bírósági felülvizsgálat kérhető.

Orlovits Zsolt