A minimálbér és a foglalkoztatás adóterhei

A szociális hozzájárulási adó 27%-ról 22%-ra csökken. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás is 27%-ról 22%-ra csökken. A szociális hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények (9-es FEOR számú dolgozók, 25 év alattiak, 55 év felettiek, pályakezdők, tartós álláskeresők, gyesről, gyedről visszatérők, mezőgazdasági munkakörben dolgozók után) továbbra is megmaradtak.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék – melyet a nyugdíj mellett vállalkozók és az egyéb biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezők fizetnek – mértéke 7.110 Ft/hó (237 Ft/nap) összegre emelkedett.
A rehabilitációs hozzájárulás 964.500 Ft-ról 1.147.500 Ft/fő/év összegre emelkedett. Ezt azok fizetik, akiknek 25-nél több alkalmazottjuk van. Csökkenteni lehet a fizetendő összeget megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásával.
Megszűnt a kamatot terhelő 6%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO), így ha valaki kamatot kap, akkor már csak 15% szja-t kell belőle vonni. Az őstermelők 15%-os EHO-ja 14%-ra, a 27%-os EHO-juk pedig 22%-ra csökkent.
A minimálbér összege 127.500 Ft/hó, illetve 733 Ft/óra. (Ezt a szakképzettséget nem igénylő munkakört betöltők – a 9-es FEOR szám alá tartozók – kaphatják.) Egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazottak (alkalmi munkavállalók) esetében ez az összeg 4.990 Ft/nap, illetve 624 Ft/óra.
Minden más dolgozónak legalább a garantált bérminimumot meg kell kapnia, mely 161.000 Ft/hó, illetve 926 Ft/óra. Alkalmi munkavállalóknál ez 6.447 Ft/nap, illetve 806 Ft/óra.

Az alkalmi munkavállalók mentesített keretösszege (vagyis az a napi jövedelem, ameddig nem kell szja-t fizetniük) 5.870 Ft/nap összegre emelkedett. A részükre kifizetett bér 11.740 Ft/nap összegig számolható el költségként. Ugyanakkor ha garantált bérminimumos munkakörben dolgozik az alkalmi munkavállaló, akkor a mentesített keretösszeg 7.410 Ft/nap. A költségként elismert összeg azonban ebben az esetben is 11.740 Ft/nap.

Fizetendő összegek garantált bérminimum esetén

SZJA törvény

Családi kedvezmény változása:
– kettő eltartott esetén: 100 000 Ft/hó/eltartott a kedvezményes jövedelem azaz 15.000 Ft/hó/eltartott adókedvezmény
– munkáltató, kifizető adóelőleg megállapítása során csak akkor veheti figyelembe a családi kedvezményt, ha a kedvezményezett eltartott is rendelkezik adóazonosító jellel
– érvényesítésével összefüggő pontosítások:
• eltartott fogalma
– nem kell új nyilatkozatot tenni a gyermek megszületését követően, ha magzatra tekintettel a már érvényesítették a családi kedvezményt
– házastárs munkáltatójának nem kell írásban tudomásul vennie a nyilatkozatban foglaltakat.

Első házasok kedvezménye:
– a családi kedvezményre való jogosulttá válás miatt nem vész el, gyermekáldás esetén is jár a 33.335 Ft (5.000 Ft adómegtakarítás)
– a családi kedvezménnyel együtt igénybe vehető már az adóelőlegből is
– visszamenőleges hatállyal lehet alkalmazni, valamennyi, 2014. dec. 31. után kötött házasság esetében (2015. évre önellenőrzéssel érvényesíthető).

Napidíj- és útiköltség:
– személygépkocsival történő munkába járás adómentes költségtérítése 15 Ft/km (9 Ft-ról)
– távmunka-végzésre is kiterjesztik a napi munkába járás költségtérítésének a megfizetésére vonatkozó kötelezettséget a munkáltató székhelye, telephelye és a munkavégzés helye (a munkavállaló lakóhelye) közötti, munkáltató által elrendelt okból történő oda- és visszautazásra.

Saját személygépkocsi üzleti célú használata:
– 15 Ft/km-re nő (9 Ft-ról)
– kiküldetés és a hivatali, üzleti utazás fogalma módosul (2016. augusztus 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható):
– kiküldetés: munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés. Nem kiküldetés a lakóhelyről, a munkahelyre oda- és visszautazás. A munkáltató azon telephelye minősül munkahelynek, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi.
– hivatali, üzleti utazás: a fogalomban a „kirendelés” mun-
kaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzésre cserélődik ki.

Mobilitási célú lakhatási támogatás:
– a foglalkoztatás első 5 évében a támogatás meghatározott része adómentes
– mértéke: ugyanazon munkáltatónál az első 24 hónapban a minimálbér 40%-a, második 24 hónapban a minimálbér 25%-a, ezt követően 15%-a
– havi értéke:
• bérelt ingatlan esetén bizonylattal igazolandó bérleti díj
• munkáltató tulajdonában álló lakás esetén a lakhatás szokásos piaci értéke (ill. annak munkavállaló által meg nem térített értéke)
– adómentesség feltételei:
• munkáltatóval határozatlan idejű, legalább 36 órás munkaviszony
• állandó lakóhely és munkavégzés helye legalább 60 km-re legyen vagy naponta, tömegközlekedéssel az oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja
• ha munkavállaló által bérelt ugyanazon lakásra több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatást igénybe venni, közülük csak egyikük (döntésük szerinti) veheti igénybe
• munkavállalónak nyilatkozatot kell tenni a feltételeknek való megfelelésről
– munkáltató adatszolgáltatási kötelezettsége NAV felé: január 31.-ig (név, adóazonosító jel, munkavállaló által bérelt lakás címe)

Óvodai, bölcsődei ellátás, szolgáltatás adómentessége:
–    a bölcsődei és óvodai ellátás természetben biztosított formája adómentes
–    az adómentesség kiterjed (a bölcsődei szolgáltatáson túl) az óvodai szolgáltatásra is, ha azt a munkáltató a nevére szóló számla alapján viseli.

Nyugdíjbiztosítási kedvezményrendszer:
– 1000 forintot meg nem haladó adótartozás esetén is utalható az állami támogatás
– magasabb adótartozás esetén annak rendezését követően a jövőben automatikusan történik a támogatás utalása (nem lesz szükség a magánszemély kérelmére)
– a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető, és adómentes, ha az egy hónapra jutó várható összege az 5 E Ft-ot nem éri el (eddig 10 E Ft volt) A 2016. december 31-ét követően létrejött nyugdíjbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.

Valamennyi ingatlanértékesítés figyelési időszaka 5 évre csökken. Eddig csak a lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelem lett 5 év után adómentes (egyéb ingatlanoké pedig 15 év után), mostantól viszont minden ingatlan és vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem után csak a megszerzéstől számított 5 évig kell adót fizetni (évente csökkenő mértékben).
A fizetővendéglátás tételes átalányadója 32.000 Ft-ról 38.400 Ft-ra emelkedik szobánként. De ezzel párhuzamosan megszűnik a 20%-os eho-kötelezettség, így lényegében ugyanannyit kell fizetni, mint 2016-ban. Az egyéni vállalkozó a kizárólag üzemi célt szolgáló eszköz beszerzéséhez felvett hitel után fizetett kamat teljes összegét (max. 6 millió Ft-ot) érvényesítheti adókedvezményként.
Az egyéni vállalkozó kisvállalkozói (beruházási) kedvezményt is igénybe vehet. Ez azt jelenti, hogy a bevételét csökkentheti a tárgyévben beszerzett, kizárólag üzemi célú, teljesen új eszközök (gép, berendezés, szoftver) értékével, de maximum az összes bevételének a költségeit meghaladó összegével. Ide tartozik az ingatlan felújítási költsége és a személygépkocsi is.
A vállalkozói szja 10%-ról 9%-ra csökken, melyet a nyereség, vagyis a bevétel költségeket meghaladó része után kell fizetni. Mivel az egyéni vállalkozó nyeresége után nem csak vállalkozói szja-t, hanem vállalkozói osztalékadót (15%) és eho-t (14%) is fizetni kell, így az egyéni vállalkozó a nyeresége után összesen 35,59% adót köteles fizetni (eddig ez 36,1% volt).
Adómentes az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha a használatba adás vagy a társult erdőgazdálkodás időtartama az 5 évet eléri.
A NAV adóbevallási tervezetet készít a magánszemélyek részére már a 2016-os évről is. Erről az ügyfélkapuval rendelkezőknek 2017.03.15-től elektronikus értesítőt küldenek, a többiek pedig 2017.03.15-ig sms-ben, e-mailben vagy levélben kérhetik a kiküldését. Ha 2017.05.20-ig nem jelzünk vissza az adóhatóságnak, akkor úgy veszik, hogy egyetértünk vele, és beadottnak minősül az szja-bevallásunk. (Az egyéni vállalkozóknak és az őstermelőknek azonban továbbra is saját maguknak kell megcsinálniuk bevallásukat.)

Juttatások és azok adóterhe

A béren kívüli juttatásoknál a szorzószám csökkenése miatt 34,51%-ról 34,22%-ra csökkent az adóteher. Az egyes meghatározott juttatásoké pedig 49,98%-ról 43,66%-ra csökkent.

A kedvezőbb adózású béren kívüli juttatások köre jelentősen szűkült, de van benne kedvező változás is. A béren kívüli juttatások és mértékük a következő (34,22% adóteherrel):
– A munkavállalónak juttatott pénzösszegnek az évi 100.000 Ft-ot (8.333 Ft/hó) meg nem haladó része. Ez a juttatás adható készpénzben és átutalással is.
– SZÉP kártya szálláshely alszámlájára 225.000 Ft/év, vendéglátás alszámlájára 150.000 Ft/év, szabadidő alszámlájára 75.000 Ft/év.
Az 1. és a 2. pontban leírt juttatás összes éves kerete 450.000 Ft (rekreációs keret). Vagyis ha kihasználjuk a pénzben adható 100.000 Ft-os keretet, akkor SZÉP kártyára már csak 350.000 Ft-ot adhatunk évente (illetve ha a munkavállaló nem dolgozott nálunk egész évben, akkor annak csak az időarányos részét). A keret túllépése esetén az 1. pontban jelzett juttatás bérként adózik, a 2. pontban jelzett pedig egyes meghatározott juttatásként. Az 1. pontban jelzett juttatás teljesen új, kevés plusz adminisztrációt igényel és kevesebbe kerül, mint az eddig adott Erzsébet-utalvány, valamint olcsóbb juttatási forma, mint a munkabér.

Az egyes meghatározott juttatások (melynek adóterhe 43,66%):
– Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, egyéb szolgáltatás.
– Telefonszolgáltatás magáncélú használata: bruttó telefonköltség 20%-a (ha nincs továbbszámlázva a dolgozó felé).
– Adóköteles biztosítási díj (személybiztosítás).
– Munkavállalónak, szakmai gyakorlaton lévő hallgatónak, saját nyugdíjasnak és ezek közeli hozzátartozóinak azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás.
– A reprezentáció és az üzleti ajándék. (Egyesületnél, köztestületnél a reprezentáció és a 31.875 Ft-ot meg nem haladó egyedi értékű üzleti ajándék az összes ráfordítás 10%-áig, de max. az összes bevétel 10%-áig adómentes.)
– Csekély értékű ajándék: évente 3 alkalommal, ha azt munkavállalónak, közeli hozzátartozójának, nyugdíjasunknak, szakmunkástanulónknak adjuk.
– „Szóróajándék”, melynél nem tudjuk, konkrétan ki kapta (max. 31.875 Ft/db).
– Béren kívüli juttatás keretösszegét meghaladó rész.
– Erzsébet-utalvány bármely formája, értékhatár nélkül.
– Iskolakezdési támogatás értékhatár nélkül, de feltételekkel.
– Helyi utazási bérlet.

A fontosabb adómentes juttatások:
– Lakáscélú munkáltatói támogatás (sok feltétellel).
– Mobilitási célú lakhatási támogatás (ÚJ!): határozatlan idejű, heti legalább 36 órás munkaszerződéssel foglalkoztatottnak adható, ha 60 km-nél messzebb van az állandó lakhelye és a munkaviszony létrejötte előtti 12 hónapot tekintve sem volt a környéken lakóingatlanban semennyi tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga.
– Tanulószerződés alapján a szakképző iskolai tanulónak járó díjazás, illetve az együttműködési megállapodás alapján a gyakorlati időre fizetett díjazás.
– Vendéglátó üzlet felszolgálójaként a vendégtől közvetlenül kapott borravaló.
– Munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat.
– Védőeszköz, baleset- és egészségvédelmi eszköz, ha jogszabály írja elő a használatát.
– Adott árengedmény, áruminta.
– Munkaruházati termék.
– Sportrendezvényre szóló belépő, bérlet.
– Kulturális szolgáltatásra szóló belépő, bérlet (színház, cirkusz, tánc, zene, múzeum, könyvtár).
– Munkába járás 15 Ft/km.
Krenovszkyné Lovász Andrea
reg.okl.adószakértő