Milyen formában végezhető mezőgazdasági őstermelői tevékenység? 

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 

• önállóan, 
• mezőgazdasági őstermelőként,
• őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezhető.

Ezen kívül mezőgazdasági, erdőgazdasági, és kiegészítő tevékenység családi mezőgazdasági társaság keretein belül is folytatható.

Ki számít mezőgazdasági őstermelőnek adózási szempontból? 

A mezőgazdasági őstermelő és az őstermelők családi gazdaságának tagja számít őstermelőnek

Mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély, aki 

• a 16. életévét betöltötte,
• a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szerepel és
• saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.
• Az őstermelők családi gazdasága 
• önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező,
• legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség, 
• amelyben a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.

Az őstermelőt és az őstermelők családi gazdaságát kérelemre a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (NAK) veszi nyilvántartásba.

Mi számít őstermelői tevékenységnek? 

Őstermelői tevékenység az őstermelői nyilvántartásba felvett tevékenységek összessége.
Az őstermelői tevékenység körébe tartozik: 

• a mező-, és erdőgazdasági tevékenység, 
• a kiegészítő tevékenység, továbbá 
• az e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, -előállításról és -értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget.

A mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. Ha meghaladja, akkor a kiegészítő tevékenység teljes bevétele nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és mezőgazdasági őstermelőként nem folytatható kiegészítő tevékenység.

Az őstermelői nyilvántartást vezető NAK feladatkörébe tartozik annak meghatározása, hogy mely tevékenységek számítanak őstermelői tevékenységnek.

A termékfeldolgozás mikor számít őstermelői tevékenységnek? 

A termékfeldolgozás teljes egészében őstermelői tevékenységnek és nem kiegészítő tevékenységnek tekintendő, ha a termékfeldolgozás a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiségben és saját előállítású alapanyagból történik. Emiatt a kistermelői termékfeldolgozásból származó bevételre nem kell alkalmazni a kiegészítő tevékenységre vonatkozó, a korábbi kérdésnél írt bevételi korlátot.

A támogatásokat őstermelői bevételnek kell tekinteni? 

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételnek az őstermelői tevékenységből származó bevétel számít. Nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele, ha annak mértéke meghaladja – több kiegészítő tevékenység esetében együttesen számítva – az őstermelői tevékenységből származó éves bevétel negyedét. Ha a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele ezt a bevételi arányt meghaladja, a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 

Nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott – jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított – támogatás összegét. Az őstermelők ezen a támogatásait tehát sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számításakor nem kell figyelembe venni.

Meddig adómentes az őstermelői bevétel? 

A mezőgazdasági őstermelőnek – függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (1 392 000 forintot). 

Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.

A mezőgazdasági őstermelő milyen módszerekkel állapíthatja meg a jövedelmét? 

Háromféle módszer közül lehet választani:

• átalányadózás
• tételes költségelszámolás
• 10 százalékos költséghányad alkalmazása.

Hogyan kell kiszámítani az átalányban megállapított jövedelmet? 

A mezőgazdasági őstermelő a jövedelmet a bevételből a 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.

Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, ideértve a tárgyi eszközöknek az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is.

Adómentes az átalányadózó őster-
melő őstermelői jövedelmének az éves minimálbér felét, azaz 1 392 000 forintot meg nem haladó része. Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek tehát az éves minimálbér ötszörösét, azaz 13 920 000 forintot meg nem haladó bevétele mentes az adó alól.

Vannak-e speciális szabályok a méhészeti tevékenységet végzőkre? 

A mezőgazdasági őstermelő által előállított méhészeti termékek előállításából származó, az éves minimálbér felét, azaz 1 392 000 forintot meg nem haladó jövedelem adómentes.

Ha a mezőgazdasági őstermelő méhészeti tevékenységet is végez és átalányadózást alkalmaz, akkor a méhészekre vonatkozó adómentes szabályt és az átalányadózókra vonatkozó, a korábbi pontban említett adómentes szabályt együttesen alkalmazhatja.

Az átalányadózó méhészeti tevékenységet folytató őstermelő méhészeti termékekből származó jövedelme minden esetben adómentes. A nem méhészeti termékből származó jövedelem pedig csak az éves minimálbér feléig lehet adómentes.

Az őstermelők családi gazdaságának tagjai hogyan állapítják meg a jövedelmüket? 

Az őstermelők családi gazdasága tagjainak az őstermelői jövedelemre ugyanazt az adózási módot kell alkalmazni, az általános forgalmi adózás tekintetében is.

A tagok az őstermelői tevékenységből származó jövedelem megállapításakor a fenti pontban írt módszerek között választhatnak. Az alkalmazandó adózási módot – valamennyi tagról – az őstermelők családi gazdaságának képviselője jelenti be a NAV-hoz. A bejelentéskor a képviselőnek fel kell tüntetni a tagok nevét és adóazonosító jelét is. Az őstermelők családi gazdasága tagjainak külön-külön kell eleget tenniük az adókötelezettségüknek, de a bevételekről és a költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni.

Átalányadózást az őstermelők családi gazdasága tagjai akkor alkalmazhatnak, ha a családi őstermelői tevékenység keretében végzett őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok – ideértve a képviselőt is – adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, azaz 111 360 000 forintot.

Tételes költségelszámolás választásakor, ha az őstermelők családi gazdaságának tagjai az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés alapján nem egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor az egyes tagok a családi őstermelői tevékenységéből származó bevételt és azzal kapcsolatos költséget az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon állapítják meg. 

Ha pedig a tagok egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok számával történő elosztásával állapítja meg.

A bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű, A gépjármű használatával összefüggő költségeket a családi őstermelői tevékenységüket folytató tagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban a tagok közül csak annak a költségét – a tag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla, számlák alapján –, aki egyébként jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.

Hogyan adózik a családi mezőgazdasági társaság tagjának jövedelme? 

A családi mezőgazdasági társaság olyan, 

• a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában szereplő, 
• kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat, 
• amelynek legalább két tagja van, és tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak.

A családi mezőgazdasági társaságként a gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat a nyilvántartásba vételt követően működhet. A családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartását a NAK vezeti, ennek nyilvános adatait honlapján teszi közzé. 

A családi mezőgazdasági társaságként nyilvántartásba vett gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat az Szja tv. szerint társas vállalkozásnak számít. 

Ha tehát a családi mezőgazdasági társaság tagja 

• munkaviszonyban dolgozik a társaságban, vagy 
• személyesen részt vesz a társas vállalkozás tevékenységében, vagy 
• ellátja a vezető tisztségviselői tevékenységet, és e tevékenységéért díjazást kap, 

akkor a munkabére, vagy a személyes közreműködői díja nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. 

Ha pedig a társas vállalkozás a számviteli szabályok szerint osztalékot állapít meg és fizet a tagjainak, akkor az osztalék után a tagnak 15 százalékos személyi jövedelemadót és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, utóbbit a hozzájárulás-fizetési felső határig.

Hogyan lehet igazolni a felvásárlónak azt, hogy a magánszemély őstermelő? 

2021. január 1-jét követően a NAK nem állít ki mezőgazdasági őstermelői igazolványt. A NAK 

• a mezőgazdasági őstermelőknek FELIR-azonosítót és tevékenységi azonosítót állapít meg, 
• az őstermelők családi gazdaságának pedig a nyilvántartás tartalmazza az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási számát.

Az őstermelői státusz a mezőgazdasági igazgatási szerv, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhető közhiteles őstermelői nyilvántartásból kérdezhető le: https://portal.nebih.gov.hu/ostermelo%20kereso

A felvásárlónak ezeket az azonosító számokat kell feltüntetnie a havi adó- és járulékbevallásban, ha mezőgazdasági őstermelőnek juttat bevételt, és a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor igazolja e jogállását.

Van-e valamilyen értékhatár, ami alatt nem kell vezetni bevételi naplót, vagy egyéb nyilvántartást? 

Az Szja tv. 5. számú melléklete alapján a mezőgazdasági őstermelőnek alapnyilvántartást kell vezetnie, és ez a kötelezettsége független az általa megszerzett bevétel nagyságától. Alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi és költségnyilvántartás, valamint a bevételi nyilvántartás és az értékesítési betétlap.

Ha a mezőgazdasági őstermelő 

• átalányadózást alkalmaz, nem tételes költségelszámolást választ, 
• az áfa levonására nem jogosult vagy e jogát nem érvényesíti, és 
• a helyi iparűzési adó alapját egyszerűsítve határozza meg, 

akkor az alapnyilvántartás-vezetési kötelezettségét bevételi nyilvántartás vezetésével teljesítheti. A bevételi nyilvántartás vezetésére jogosult őstermelő úgy is dönthet, hogy ezt az adókötelezettségét az értékesítési betétlap vezetésével teljesíti. 

Mikor számít biztosítottnak a mezőgazdasági őstermelő? 

A mezőgazdasági őstermelő a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásba vétel napjától kezdve biztosított, kivéve, ha

• őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja,
• egyéb jogcímen biztosított, például, ha munkaviszonyban áll, de ide nem értve, ha munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban – például megbízási, vállalkozási szerződés alapján – biztosított, 
• saját jogú nyugdíjas, illetve ha özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A biztosított őstermelőnél mi a járulék alapja? 

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot. 

Kivétel az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért, támogatások nélküli bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, azaz 12 000 000 forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. 

Ekkor a havi járulékalap a tárgyévet megelőző évi, támogatások nélküli bevétel 15 százalékának egytizenketted része.

Arra is lehetőség van, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.

A társadalombiztosítási járulékot a biztosított őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie és bevallania az ’58-as bevalláson. 

Krenovszkyné Lovász Andrea