Az ukrajnai konfliktus jelentős hatással van a magyar mezőgazdaságra. Az állattenyésztőket a gabona és a napraforgómag drágulása, a takarmányozási költségek növekedése, a kőolaj- és földgázellátással kapcsolatos bizonytalanságok pedig a növénytermesztőket hozzák nehéz helyzetbe. Az exportpiac átrendeződése viszont új piacokat nyithat meg a hazai termelők számára, illetve az agráriumban komoly problémát jelentő munkaerőhiány akár enyhülhet a Magyarországon tartósan letelepedők munkavállalásával.

Az orosz-ukrán katonai konfliktus következményeit már most is érzi a mezőgazdaság. A világ napraforgómagolaj- és napraforgótáp-exportjának négyötödét, búzakereskedelmének közel harmadát (29%), kukoricakereskedelmének pedig ötödét (20%) adja Oroszország és Ukrajna. A konfliktus kirobbanása óta így előbbi két termény nagyjából 30 százalékkal, amíg a kukorica durván 10 százalékot drágult. Ezzel az állattenyésztők takarmányozási költségei jelentősen megnőttek, főleg, hogy az etetésre szintén gyakran használt szója ára is jó 40 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A növénytermesztők számára a legnagyobb nehézséget a jelentősen emelkedő kőolaj- és földgázárak jelentik. A műtrágya durván 30 százalékot drágult év eleje óta, és továbbra is nagy a bizonytalanság az ár körül, amire ráerősít, hogy több gyártó leállította a termelést. Mivel a felmerülő igényeket már kielégítették, hiány valószínűleg nem fog kialakulni. A magas üzemanyagárak szintén rosszul érintik a gazdákat, a mezőgazdasági munkagépek ugyanis jellemzően gázolajjal működnek.

Új piacok nyílhatnak

„Az ukrán export kiesésével később a hazai agrárcégek jelentősen növelhetik piaci részesedésüket például Csehországban vagy Lengyelországban, ahol hangsúlyos szereplő volt keleti szomszédunk. Magas terményárak mellett ez nagy lehetőség lehet, sőt a gyenge forint miatt kiemelt segítséget jelenthet azoknak a gazdáknak, akik euróban fizetnek alapanyagaikért” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

A helyi termékek széleskörűbb elterjedése várható

A belső kereslet nőhet a magyar termékek iránt a külföldről érkezők helyett, a gyenge forint miatt ugyanis egyre drágábbak az importált élelmiszerek. Ha helyi forrásból vásárolunk, nemcsak a fenntarthatóságot segítjük elő, hanem a külső tényezők miatt jelentkező kockázatot is ki tudjuk védeni. Ahogy a járvány alatt reneszánszát élte az otthoni kenyérsütés, a konfliktus felélesztheti a régi időkben elterjedt háztáji gazdálkodást, vagyis hogy a kertes házban élők művelni kezdik otthoni kiskertjeiket, és legalább részben maguk állítják elő az asztalra kerülő ételt.

Enyhülhet a munkaerőpiaci hiány

A K&H kkv bizalmi index kutatás eredményei szerint – amely már 17 éve méri fel a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetét – a mezőgazdaságban rendre az egyik legnagyobb nehézség a munkaerőhiány. A háború elől Magyarországra érkezők számát különböző becslések 350-500 ezer főre teszik. Ha egy részük tartósan itt marad, és dolgozni kezd, a munkaerőpiaci hiány akár jelentősen is enyhülhet a jövőben.