A szálastakarmányok betakarításának első munkaművelete a kaszálás, rendrevágás. A kaszálás, rendrevágás viszonylag egyszerű munkaművelet, azonban az agrotechnikai követelményeknek megfelelő pontos végrehajtása, a takarmány minőségét alapvetően befolyásolja. A feladat megoldását, a technológia alkalmazását, és a műszaki eszközök kiválasztását nehezíti, hogy a szálastakarmányt fogyasztó állatállomány részére, különböző arányban, de egymás mellett, különböző morfológiai tulajdonságokkal rendelkező növényeket termesztenek. A szálastakarmányok közül, a legnagyobb volumenben fűféléket, és a pillangósokat termesztik. Ezek kaszálására, a legnagyobb darabszámban, a rotációs kaszákat használják a hazai mezőgazdasági üzemekben. A különböző konstrukciójú dobok és tárcsák kiválasztásánál, az említett növényféleségek területi arányait kell figyelembe venni, a terület tagoltsági viszonyok mellett.
A szálastakarmányok minőségének, beltartalmi jellemzőinek, emészthetőségének az optimumát, a növények különböző fenofázisában érik el. Ezért a kaszálásuk megkezdését erre az időpontra kell időzíteni. A gyepek esetében a betakarítás kezdetét, a kaszálás megkezdését a virágzás és a magba menés kezdetére kell tenni. Pillangósok, illetve a lucerna esetében ez kissé bonyolultabb feladat, attól is függ, hogy hányadik növedékről van szó. A lucerna első növedékének kaszálását a bimbózás kezdetére kell ütemezni, amikor az első levelei már sárgulni kezdenek. A második növedék kaszálását a növényzet zöldbimbós állapotában kell elvégezni. Az utolsó növedék kaszálását a virágzáskor végezzük, hogy a növény a gyökérnyakban megfelelő mennyiségű tápanyagot tudjon felhasználni az átteleléshez.
A gyepek kaszálásának az időzítésénél, és végrehajtásánál azonban, figyelembe kell venni, hogy a gyepterületekből ~ 290.000 ha NATURA 2000 alá eső gyep, amibe – 180.000 ha – a védett gyepek jelentős része is beletartozik, és a kaszálás időszakára és lebonyolítására külön szabályok vonatkoznak, az egyéb területkezelésre és használatra vonatkozó szabályok mellett. A kaszálásra vonatkozó szabályok, az élővilág flórájának és faunájának védelmét szolgálják, azonban ezeket a gondos- és felelős gazdák, az egyéb területek kaszálása során is figyelembe vehetik.
Nálunk a gyepet általában egyszer, csapadékos időjárás és környezet esetén kétszer lehet megkaszálni, míg a lucerna esetében négyszeri kaszálással számolhatunk, a takarmánykeverékek is egyszeri kaszáláskor adnak jó hozamot, így a gyepalapú és pillangósalapú szálastakarmányok aránya durván 50-50 %.
A kaszáló gépek kiválasztásánál, és a kaszálókapacitás meghatározásánál, figyelembe kell venni a gyepek- és pillangósok morfológiai különbségét, a termőterületi arányokat, a kaszálógépcsoportok számának és a készítendő takarmányféleségek mennyiségi megoszlását, az ebből adódó agrotechnikailag rendelkezésre álló optimális időszakot, és a gépcsoport területteljesítményét.
A rotációs kaszák hátsó függesztéssel, jobb- és baloldali vágással, mellső függesztéssel (frontkaszák), ezek kombinációban szerelt változataival, vagy vontatott kivitelben készülnek, de vannak adapterként magajáró alvázakra, eszközhordozókra szerelt mellső függesztésű változatok is.
A rotációs kaszák dobos vágószerkezettel szerelt változatai robusztus, erős szerkezeti kialakítással, vázszerkezettel készült gépek. A kisebb (1,8-2,4 m) munkaszélességű változatok fix tartógerendellyel, és 2-4 forgórésszel készülnek. A nagyobb (3,2-4,8 m) munkaszélességű gépek pedig 4-6 forgórésszel vannak felszerelve. Vannak 4 forgórészes mellső függesztésű változatok is, nagy 1500 mm átmérőjű dobos tányérokkal, ezek munkaszélessége 6 m is lehet.
A nagy zöldtömegű és hozamú telepített füvek (pl. olaszperje, vagy természetes gyepek) kaszálására, a nagy átmérőjű forgórésszel szerelt, nagy anyagáteresztő képességű (3-6 m munkaszélességű) dobos, rotációs kaszák tudnak megfelelő (10-12 km/h) munkasebességgel és területteljesítménnyel dolgozni. Kedvező időjárás esetén – gyepszéna készítésben – a szársértő nélküli változatok is megfelelnek. A szenázs alapanyagnak termesztett kalászosok (őszi árpa, őszi búza, rozs) kaszálására a tejesérés kezdeti szakaszán – a jellemzően magas nedvességtartalom, és nagy zöldtömeg miatt – szintén az előzőekben ismertetett kedvező, nagy anyagáteresztő képességgel rendelkező dobos, rotációs kaszákat célszerű választani.
A dobos vágószerkezetű kaszák nagy anyagáteresztő képességét, akár függesztett, akár vontatott kivitelű konstrukcióknál is, a magas szerkezeti váz, a nagy átmérőjű tányérok, magas dobok, és a forgórészek felső hajtása teszi lehetővé. Egyes típusoknál a tökéletes talajkövetés biztosítására a forgórészek felfüggesztése külön-külön paralelogramma mechanizmussal van megoldva. (1. ábra) Ennél a konstrukciós megoldásnál a forgórészek hajtása kardántengelyekkel, és kúpfogaskerekes hajtóművel történik.
A felső hajtású dobos vágószerkezetű kaszák forgó dobjának henger alakú háza a kaszagerendelyhez csatlakozik. A kések a csapokkal szemben elhelyezett biztosító laprugó kifeszítése után, gyorsan és biztonságosan cserélhetők. A forgódobok csapágyháza rendszerint csavarmenetes kivitelű. A csavar menetes megoldása biztosítja a fokozatmentes vágási magasság beállítását. (2. ábra) A vágási magasság – egyszerűbb szerkezeteknél – a csúszótányér cseréjével is változtatható.
A könnyebb szerkezeti kivitelű tárcsás kaszák pedig – éppen a kisebb vázmagasság és anyagáteresztő-képesség miatt – elsősorban a jó talajállapotú telepített, és kisebb hozamú gyepek, valamint pillangósok kaszálására használhatók megfelelő munkaminőséggel és területteljesítménnyel.
A kaszaszerkezet központi megfogása
A tárcsás, függesztett, rotációs kaszák függesztő szerkezetéhez kapcsolt emelőkarja a kaszagerendelyt, a tömegközéppontjában, vagyis a súlypontjában fogják meg. Ez a felfüggesztés tökéletes keresztirányú talajkövetést biztosít. Egyes típusoknál pedig, ez a megoldás tekercsrugókkal van kombinálva, ami hosszirányban is biztosítja a vágószerkezet talajkövetését is. (3./a-b. ábra) A mellső függesztésű gépeknél is, a súlypontban van a gerendely felfüggesztve, paralelogramma mechanizmuson keresztül. A vontatott gépeknél a vázszerkezetet alátámasztó járószerkezet, és a vágószerkezet paralelogramma felfüggesztése biztosítja a talajkövetést. A vágószerkezet megfelelő talajterhelését, a függesztő mechanizmus tekercsrugóinak előfeszítésével lehet beállítani. A rugók túlzott előfeszítése miatt, a vágószerkezet belenghet, és a visszamaradt tarló hullámos, egyenlőtlen lesz. Nem kellően előfeszített tekercsrugók melletti üzemeltetéskor, a vágószerkezet túlzott erővel terheli a talajt. Az újabb fejlesztésű konstrukcióknál egyre gyakoribb megoldás a hidropneumatikus rugózás. (4. ábra)
A tárcsás kaszaszerkezetek sajtolással kialakított, és a késeket tartó tárcsáinak tengelyei általában hegesztett, vagy sajtolt kaszagerendelybe kerülnek csapágyazásra. A gerendely egyben magában foglalja a hajtóműházat, a csapágyakat, és a hajtást végző fogaskerékpárokat is, tehát a tárcsák, illetve a vágószerkezet alsó hajtású. A hajtás ferde fogazású homlokfogaskerekeken, vagy egyenes fogazású kúpfogas-kerékpárokkal is történhet.
A hajtásláncba különböző konstrukciójú biztonsági elemeket, nyírócsapokat és mechanizmusokat építenek a törések megelőzésére. (5. ábra)
A korszerű rotációs kaszák valamennyi konstrukciós változata felszerelhető szársértő berendezéssel. Az alkalmazott szársértő berendezéseket két nagy csoportba sorolhatjuk. A gyepek- és fűfélék szársértésére a dobos, lengő ujjas, vagy „V” alakú elemekkel ellátott, a pillangósok szársértésére pedig, a különböző anyagú hengerpárokból kialakított szársértőket alkalmazzák. (6. ábra) A vízszintes gumi-, vagy műanyagbordázott szársértő hengerek terhelése tekercsrugókkal állítható. A tekercsrugók alacsony előfeszítése rontja a szársértés hatékonyságát. A túlzott előfeszítés pedig a pillangósok aprítását eredményezheti.
A szénakészítésben is a száradási idő csökkentésére – a betakarítási technológiában – a szársértő nélküli nagyteljesítményű dobos, rotációs kaszák után alkalmazhatunk „kondicionáló” gépeket, melyek a tárcsás kaszák hengeres szársértőihez hasonló különálló, rendszerint vontatott gépek. A nagy nedvességtartalmú és hozamú kalászos gabonák esetében is hatékonyan növelik a vízleadás intenzitását, és már a kaszálást követően, 6-7 óra múlva elérhető a 60-65% nedvességtartalom a szenázskészítéshez.
A rotációs kaszákon – a keletkezett rend optimális geometriai méreteinek beállítására – rendterelő lemezeket alkalmaznak. A rendterelők nagyon egyszerű szerkezetek, alkalmazásuk azonban a kasza után visszamaradt rend kialakítása, méretei, keresztmetszete, tömörsége szempontjából meghatározóak. Az esetek többségében a rendterelők, a szársértő berendezés mögé szerelt, lemezből kialakított terelőlapok.
A mai korszerű rotációs kaszákon hidropneumatikus terhelésszabályzó terjedésével, az egyes működő részek hidraulikus hajtása, és hidraulikus munkahengerének működtetése miatt, kihelyezett hidraulikus rendszereket alkalmaznak. Melyek hidraulikatartályból, szűrőkből, csővezetékekből, hidraulika szivattyúkból, hidraulikus forgó- és lineáris motorokból állnak.
Mind a tárcsás, mind a dobos kaszák oldalt- és mellső függesztésű változatai különböző munkaszélességgel (1,2-4,2 m) készülnek, a felhasználói igények szerint. Ezen konstrukciók gépkombinációban alkalmazott változatainak munkaszélessége pedig elérheti a 6-9-10 m munkaszélességet. (7. ábra) A vontatott változatok 3,2-5,0 m munkaszélességűek. A hazai gyakorlat a 2,4-4,2 m függesztett, és a 3,2 m vontatott kaszák használatát részesíti előnyben. (9 .ábra) A megnövekedett munkaszélesség következtében, a függesztett- és vontatott, tárcsás- és dobos vágószerkezetű kaszáknál alkalmazzák – az előzőekben említett – hidropneumatikus rugózást, vagyis a vágószerkezet talajterhelésének hidropneumatikus beállítását. (8. ábra)
A korszerű, nagy munkaszélességű vontatott rotációs kaszák vonórúdja csuklósan kapcsolódik a vázkerethez. A vonórúd mellső részén elhelyezett elforduló házban csapágyazott hajtóműre szerelt karokkal kapcsolható, az üzemeltető traktor függesztő berendezéséhez. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a kaszálandó területek, a kasza kiemelése nélkül is körbevághatók.
Az ismertetett konstrukciók számos típusválasztékban állnak a felhasználók rendelkezésére a hazai gépforgalmazóknál. Az üzemi szakemberek ebből a típusválasztékból, az ökológiai adottságaiknak megfelelő gépet kiválaszthatják, és állíthatják össze a kaszálógép kapacitást
Kelemen Zsolt
műszaki szakértő – Gödöllő